Budaszállás
| Budaszállás (Budiná) | |
.jpg) | |
| Budaszállás utcája | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Losonci |
| Rang | község |
| Polgármester | Marian Čerpák |
| Irányítószám | 985 12 (pošta Tuhár) |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | LC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 207 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 636 m |
| Terület | 17,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 27′ 23″, k. h. 19° 28′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 23″, k. h. 19° 28′ 42″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budaszállás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Budaszállás (1899-ig Buda-Lehota, szlovákul: Budiná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
Fekvése
Losonctól 20 km-re, északnyugatra fekszik.
Története
A falu a 14. században keletkezett, 1393-ban "Brtolehutaya" alakban említik először. 1467-ben "Budalehota" néven tűnik fel a forrásokban. A divényi váruradalom része volt. 1554 és 1594 között a török hódoltság része, a szécsényi szandzsákban. 1720-ban 15 adózó háztartása létezett. 1828-ban 84 házában 727 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, teknővályással foglalkoztak.
Fényes Elek szerint "Buda-Lehota, tót falu, Nógrád vgyében, egy magas hegyen, Detva zólyommegyei helységgel határos, ut. p. Vámosfalva. Határa 3574 hold, mellyből urbéri beltelek 52, szántó 444, rét 111, lakosok kezein lévő irtványok szántóföld 508, rét 202, majorsági erdő 2058 hold. Földje könnyű, de igen köves, őszi gabona itt nem vettetik, hanem tavasz-buza, rozs, leginkább árpa, zab, burgonya, pohánka, kender és kevés len. A lakosok nyáron át sok juhot tartanak, s éjjel ezeket kosarakban hálatván, illy módon jól megjavitják ugarföldjeiket. Sok juhturó, s durva posztó készül itt. Lakja 569 kath., és 548 ágostai, az elsők a divényi, az evang. a polichnai anyaegyházhoz tartozván. Egyébiránt e falu illetőleg két helységet képez, egyik az emlitett hegyen levő, másik 1 órai távolságra a tanyatelep, 62 elszórt festői fekvésű tanyával. Az irtványokon találtató számos fris források egy patakot képeznek, melly egy malmot hajt, – de a hegyen fekvő helység is jó izű vizekkel bővelkedő kutakban nem szűkölködik. A falu felett emelkedik egy nagy Jesten nevű szarvcsillámos homokkőből álló kopasz hegy, mellynek tetejéről Gács vára, Losoncz, Divény, Nógrádnak és Gömörnek sőt Zólyomnak is számos falui, és pusztái is láthatók, mi leirhatlan szép kilátást enged. Birják a divényi uradalom, b. Orczy Józsefnő, Szentiványi család, Petrovay Farkas, Rakovszky, Csillom Antal, b. Prónay Ágnes, b. Kemény Dienes, gr. Eszterházy Ferencz, gr. Keglevich Gábor."[2]
A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
1940-ben nagy tűzvész volt a községben, melyben 36 ház leégett. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, támogatták a partizáncsoportokat. 1945. január 24-án a németek megszállták a falut és 19 embert, köztük 9 szovjet partizánt kivégeztek.
Népessége
1910-ben 1478, túlnyomórészt szlovákok lakták.
2001-ben 338 lakosából 337 szlovák volt.
2011-ben 263 lakosából 256 szlovák.
Nevezetességei
- Jézus Legszentebb Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1809-ben épült.
- A II. világháború áldozatainak emlékműve 1961-ben készült.
- A szlovák nemzeti felkelés emléktáblája.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
- Peter Fízeľ: Budiná.
További információk
A Losonci járás települései | ||
|---|---|---|
Losonc (Lučenec) | ||
Ábelfalva (Ábelová) · Béna (Belina) · Bolgárom (Bulhary) · Bolyk (Boľkovce) · Bozita (Buzitka) · Budaszállás (Budiná) · Csákányháza (Čakanovce) · Csomatelke (Čamovce) · Dabar (Dobroč) · Divény (Divín) · Fülek (Fiľakovo) · Fülekkovácsi (Fiľakovské Kováče) · Fülekpilis (Pleš) · Fülekpüspöki (Biskupice) · Füleksávoly (Šávoľ) · Fűrész (Píla) · Gács (Halič) · Gácsfalu (Stará Halič) · Gácslápos (Lupoč) · Gácsliget (Lehôtka) · Gácsprága (Praha) · Gergelyfalva (Gregorova Vieska) · Gömörsíd (Šíd) · Ipolygalsa (Holiša) · Ipolynyitra (Nitra nad Ipľom) · Jelsőc (Jelšovec) · Kalonda (Kalonda) · Kétkeresztúr (Nové Hony) · Kotmány (Kotmanová) · Lentő (Lentvora) · Lónyabánya (Lovinobaňa) · Losonctamási (Tomášovce) · Maskófalva (Mašková) · Miksi (Mikušovce) · Mucsény (Mučín) · Nagydaróc (Veľké Dravce) · Nagylibercse (Ľuboreč) · Panyidaróc (Panické Dravce) · Parlagos (Polichno) · Patakalja (Podrečany) · Perse (Prša) · Pinc (Pinciná) · Ragyolc (Radzovce) · Rapp (Rapovce) · Rátkapuszta (Ratka) · Romhánypuszta (Lipovany) · Rózsaszállás (Ružiná) · Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) · Sőreg (Šurice) · Terbeléd (Trebeľovce)
· Tósár (Točnica) · Tőrincs (Trenč) · Tugár (Tuhár) · Vámosfalva (Mýtna) · Videfalva (Vidiná) · Vilke (Veľká nad Ipľom) |  | |
