Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2021. április 15., 18:20-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kutatástörténet)
Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang
Hossz503 m
Mélység95 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés95 m
Tengerszint feletti magasság627 m
Ország Magyarország
TelepülésMiskolc
Földrajzi tájBükk-fennsík
Típusidőszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám5372-7
Elhelyezkedése
Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang (Magyarország)
Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang
Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 36″, k. h. 20° 34′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 36″, k. h. 20° 34′ 48″

A Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. Itt található a három méter magas és fehér, Pagoda nevű cseppkő. A kőhídjai és a kipreparálódott kőpengéi az alpesi barlangokra jellemzők. A Borókási-töbrök két fokozottan védett barlangja közül az egyik, a másik a Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang. A Borókási-töbrök második leghosszabb és második legmélyebb barlangja, a Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang után.

Leírás

A Bükk-fennsík Nagy-fennsíkján, a lillafüredi Létrás-tetőtől délkeletre, körülbelül 1,2 kilométerre nyílik a barlang. A Kis-Kőristől északra található Borókási-töbrök, más néven Borókás-töbrök víznyelői közül a Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang víznyelője a legfejlettebb. A terméskőből épített bejáratához, amely egy fém ajtóval van lezárva, hosszú patakmeder vezet. A Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang bejáratától körülbelül 40 méterre nyílik. A bejáratát jelölik az újabb turistatérképek.

Jól rétegzett, világos színű középső triász mészkőben keletkezett. Időszakosan aktív, termekkel tagolt, lépcsőzetes aknarendszer. A függőleges bejárati részét kútgyűrűk biztosítják. A végpontja egy meanderező járat szűkületénél van. A Jó király-ág 50 méter hosszú, hófehér cseppkövek alakultak ki benne, majdnem vízszintes, hidrológiailag inaktív és a Nagy-terem oldalából nyílik. A Nagy-terem 15×4 méteres, az alja omladékos és oldásformák, szépen fejlett barlangi karrok láthatók benne. A Nagy-terem alatti hasadékjárat kőhídjai és kipreparálódott kőpengéi az alpesi barlangok egyik jellegzetessége.

Az Óriás-akna nevű rész 30 méter mély, lefelé tágul, mosott falú és csipkézett. Az akna vízvezető járatokkal és oldalról becsatlakozó aknákkal megnövelt méretű. A barlang leghíresebb cseppköve a fehér és három méter magas Pagoda. A különböző oldásformák miatt a szűk járatok csipkések. A barlangban eltűnő vizek a Szinva középső forrásában bukkannak elő. Csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható.

A Borókási-töbrök kilenc barlangja közül az egyik. A másik nyolc barlang a Borókás-tebri 1. sz. víznyelőbarlang, a Borókás-tebri 3. sz. víznyelőbarlang, a Borókás-tebri 4a sz. barlang, a Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang, a Borókás-tebri 5. sz. víznyelőbarlang, a Cseresznyés-barlang, a Kiskút-lápai-zsomboly és a Sziklafal-alatti-barlang.

A nevében lévő számozás a Borókási-töbrök barlangjainak felfedezési sorrendjét tükrözi. Előfordul irodalmában Borókás II. (Mészáros 1974), Borókás 2. barlang (Horváth 1976), Borókás II. időszakos víznyelőbarlang (Nyerges 2003), Borókás 2. sz. barlang (Kordos 1984), Borókás II. zsomboly (Mészáros 1974), Borókási 2 (Hevesi 1977), Borókási II. sz. víznyelőbarlang (Kordos 1977), Borókás-teberi 2. sz. víznyelőbarlang (Neidenbach, Pusztay 2005) és Borókás-tebri-viznyelőbarlang (Dénes 1974) neveken is. 1979-ben volt először Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet

1957-ben a miskolci „Zsombolyosok” barlangkutatói bontották az általuk Nyírfás-nyelőnek nevezett borókás-tebri 2. számú víznyelőt, de nem sikerült bejutniuk a barlangba. 1962-ben a Miskolci Bányász Barlangkutató Csoport tagjai bontottak a borókási víznyelőkben. 1974 tavaszán tárta fel a Herman Ottó Barlangkutató Csoport, akiket Mészáros Károly vezetett a víznyelőjáratot bontással járhatóvá téve. A bontási helyet Kositzki József mutatta meg a csoporttagoknak. Hat nap alatt, négy méter vastag törmelék kihordása után érték el a szabad járatot. A jelenlegi mélypontig sikerült lejutniuk egy 15 méter mélységben kialakult, két méter hosszú törmelékakadály megszüntetésével. Ekkor hosszúságát majdnem 500 méternek és mélységét közel 100 méternek becsülték. Ebben az évben elkészült a barlang főágának térképe, ami idáig nem került elő és hidrológiai vizsgálatok folytak a járatrendszerben. 1974 nyarán az Aqua-expedíciókor kutattak a barlangban. A későbbi években csak a barlang hosszát sikerült növelni pár kisebb oldalág felfedezésével.

Az 1975. december 31-i listán a 110 méter mély barlang az ország 13. legmélyebb barlangja. 1975 végén és 1976 elején a csoport vízhozam-méréseket végzett a barlangban. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5300-as (Bükk) barlangkataszteri területen lévő, miskolci Borókás-töbri II. sz. viznyelő-barlang. 1976-ban Lukács László is részt vett kutatásában. Az 1976-ban összeállított országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított országos jelentőségű barlangok listáján rajta van a Bükk hegységben, Miskolcon található barlang Borókás-tebri 2. sz. -viznyelőbarlang néven. 1977-ben mutatták ki vízfestéssel, hogy a barlangból elfolyó vizek a Szinva középső forrásában jelennek meg.

Az 1977-es Bükk útikalauz szerint körülbelül 110 méter mélységben munka folyik benne. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Bükk hegységben lévő és kb. 110 m mély Borókás II.sz. viznyelőbarlang az ország 15. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 17. legmélyebb barlangja a Bükk hegységben elhelyezkedő és 1977-ben kb. 110 m mély, 1976-ban kb. 110 m mély, 1975-ben kb. 110 m mély Borókási II. sz. víznyelőbarlang. 1979-ben a bejárati szakasz ácsolata fel lett újítva.

Az 1979-ben megjelent Barlangok a Bükkben című kiadványban szó van arról, hogy a Borókás-tebri 3. sz. víznyelőbarlang közelében, attól D-re van a Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang töböroldalban nyitott bejárata. A bejárat után lévő több, egymást követő aknán keresztül majdnem 100 m mélységig lehet leereszkedni benne. A függőleges részek között termek is vannak, melyekből néhány, nagy méretű kürtő kezdődik. Csak a végpont közelében és az elaggott oldaljáratokban figyelhetők meg cseppkövek. Komoly felszerelés kell a barlang bejárásához. A Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlanghoz közel, attól DK-re van a Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang bejárata. A könyvhöz mellékelt, a Bükk hegység barlangokban leggazdagabb területét bemutató térképen látható a 135-ös számmal jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlangnak 5372/7. a barlangkataszteri száma. 1981-ben a csoport a végponti szűkületet véste, de az átjutás után újabb szűkületek tették lehetetlenné a továbbjutást. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében a Bükk hegységben lévő Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang geológiai, morfológiai és hidrológiai értékei miatt lett. 1982. május 2-án Kökény Károly és Németh Tibor készítették el barlangkataszteri törzslapját, amely szerint 110 méter mély.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv szerint az 1970-es évek jelentős hazai felfedezésének számít az 1974. évi 100 méter mélységig történt feltárása. A kiadvány részletesen ismerteti a barlangot. Az országos barlanglistában szerepel a barlang Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang néven és térképen van helye jelölve. 1986-ban lett lezárva bejárata. 1986–1987 telén Kováts Nóra denevér megfigyelést végzett benne. 1987-ben a Herman Ottó Barlangkutató Csoport a Bükki Nemzeti Park megbízásából a barlangbejáratnál támfalat épített a bepergések megakadályozására. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 20. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5372/7 barlangkataszteri számú, kb. 110 m függőleges kiterjedésű Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang kb. 110 m mély.

1990-ben a csoport a végpontján tágítási munkát végzett. 1997-ben a Karszt Barlangkutató Szakosztály elkezdte felmérni a barlangot és ekkor fedezte fel a Jó király-ágat, és az Ásító-száj nevű kürtő kimászásakor egy új részt. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Bükk hegységben lévő Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 1998-ban Márkus István rajzolta meg a Jó király-ág alaprajzi barlangtérképét, Berecz László, Zentai Rudolf, valamint Márkus István a 17-es akna feletti-ág, a Depo-feletti-ág és a Q-járatból a Nagy-termi-omladék felé vezető barlangrész hosszmetszet barlangtérképét és a barlangrész alaprajzi barlangtérképét a szakosztály tagjainak felmérése alapján. Ebben az évben Márkus István és Vörös Péter az egész barlang hosszmetszeti barlangtérkép-vázlatát elkészítette. Ezt a barlangtérkép-vázlatot 1999-ben Berecz László és Zentai Rudolf kiegészítette és ebben az évben elkészült a barlang beszerelési vázlata.

2000-ben a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a bejárati szakaszon járatbiztosítási munkát végzett. 1997 és 2001 között a szakosztály meghatározta az Egységes Országos Vetület koordinátarendszerében az egymáshoz közel fekvő borókás-tebri barlangok bejáratainak koordinátáit és kiépítette a barlangot kötéltechnika használatához. 2000-ben Márkus István és Vörös Péter alaprajzi barlangtérképet rajzoltak három keresztmetszettel, amelynek alapján a barlang hossza 503 és mélysége körülbelül 95, mérve 91,6 méter. 2001-ben Márkus István és Vörös Péter szerkesztették meg kiterített hossz-szelvény barlangtérképét. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban megjelent Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található barlangismertetésben az olvasható, hogy 503 m hosszú, 110 m függőleges kiterjedésű és 35×27 m vízszintes kiterjedésű. A könyvben lévő Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Bükk hegységben lévő és 5372-7 barlangkataszteri számú Borókás-tebri 2.sz. víznyelőbarlang Magyarország 48. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 503 m hosszú barlang 1977-ben és 1987-ben 500 m hosszú volt. A könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Bükk hegységben lévő és 5372-7 barlangkataszteri számú Borókás-tebri 2.sz. víznyelőbarlang Magyarország 33. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 95 m mély barlang 1977-ben és 1987-ben 110 m mély volt. 2004. november 6-án mentőgyakorlatot tartottak benne.

A 2005-ben kiadott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A könyv szerint az 1982 óta fokozottan védett Borókás-teberi 2. sz. víznyelőbarlangnak a Bükk hegységben lévő Nagy-fennsíkon, 626 m tszf. magasságban van a bejárata. A Létrás-tetőtől DK-re található Borókás-töbrök víznyelői között a legfejlettebb, melyhez hosszan elnyúló patakmeder vezet. A Herman Ottó Barlangkutató Csoport tagjai tárták fel 1974-ben a barlangot egy töbör megbontásával. Világos színű, jól rétegzett középső triász mészkőben jött létre. Az időszakosan aktív, lépcsőzetes, termekkel tagolt aknarendszer 503 m hosszú és 110 m mély. Csipkésre oldottak a szűk járatok. A szépen fejlett barlangi karrokkal és oldásformákkal ékesített Nagy-terem 15×4 m-es és omladékos aljzatú. A terem alatt lévő mélybevezető hasadékot az alpesi barlangok képződményeire emlékeztető kipreparálódott kőpengék és kőhidak tarkítják. A lefelé táguló, oldalról becsatlakozó aknákkal, vízvezető járatokkal megnövelt, 30 m mély Óriás-aknát mosott falak és csipkézett formák jellemzik. A 3 m magas fehér Pagoda a barlang legnevezetesebb cseppköve. Engedély és kötéltechnikai eszközök alkalmazása kell megtekintéséhez. Mészáros Károly szócikkében meg van említve, hogy Mészáros Károly nevéhez fűződnek a borókás-tebri kutatások. A Herman Ottó Barlangkutató Csoport egyik legjelentősebb feltáró eredménye a borókás-tebri barlangok.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang fokozottan védett barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Bükk hegységben elhelyezkedő Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

2012. május 25-én Nagy Gergely Domonkos egy beszerelési vázlatot készített róla. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2014-ben lett kialakítva új bejárata. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang (Bükk hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

További irodalom

  • Czenthe Huba: A Bükk-hegység barlangjai. Kézirat (szakdolgozat) a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon (Budapesten), Eger, 1965. 68. old.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borókás-tebri_2._sz._víznyelőbarlang&oldid=23782766”