Bibliotheca Ulpia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A Róma történelmi központja
világörökségi helyszín része
Bibliotheca Ulpia
Hasznosítása
Felhasználási területkönyvtárépület
Elhelyezkedése
Bibliotheca Ulpia (Róma)
Bibliotheca Ulpia
Bibliotheca Ulpia
Pozíció Róma térképén
é. sz. 41° 53′ 44″, k. h. 12° 29′ 04″Koordináták: é. sz. 41° 53′ 44″, k. h. 12° 29′ 04″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bibliotheca Ulpia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Bibliotheca Ulpia, a Traianus római császár által megrendelt könyvtár i. sz. 107 és 112 között épülhetett Róma történelmi központjában, Traianus fóruma közelében.

Leírása[szerkesztés]

Alexandria és Pergamon után a Bibliotheca Ulpia (ahogy neve a Historia Augusta-ból ismeretes) az ókor leghíresebb könyvtárai közé tartozott, és az egyetlen római könyvtár volt, ami legalább az 5. század közepéig fennmaradt. Ekkor említi ugyanis Sidonius Apollinaris (Levelei, IX.16.3), akinek a szobrát itt állíttatta fel apósa, Avitus római császár. Venantius Fortunatus is ír arról (VI.8), hogy Vergilius műveiből tartottak felolvasást Traianus fórumán 576 körül, amire talán szintén a könyvtárban kerülhetett sor.

A korábbi császári könyvtárak hagyományait követve a latin és a görög nyelvű műveket külön helyezték el, ebben az esetben a Basilica Ulpia hátfalához csatlakozó két szárnyban, amelyek egy kis udvart fogtak közre, ahol Traianus oszlopa állt.[1] A két könyvtárépület emeleti teraszai azt a célt is szolgálták, hogy a diadaloszlop domborművei megtekinthetők legyenek, hiszen a talaj szintjéről azok nem igazán kivehetők.

Az épületegyüttesnek csak a törmelékei maradtak fenn, de ebből gondos munkával rekonstruálni lehetett valószínű eredeti képét. Az épület felső szintjének magassága az alsónak háromnegyede lehetett, amint azt Vitruvius is előírta a bazilikákkal kapcsolatban (V.1). A falakon 36 fülkében, azokban faszekrényekben voltak elhelyezve a könyvtekercsek, becslések szerint tízezer körül mindkét épületben.

A fennmaradt részletekből is megállapítható, hogy a könyvtárépület drága anyagait messze földről, Egyiptomból, Numidiából, Kis-Ázsiából importálták.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ürögdy 84. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]