Berény Róbert
| Berény Róbert | |
 | |
| Született | 1887. március 18.[1][2][3][4][5] Budapest[6] |
| Elhunyt | 1953. szeptember 10. (66 évesen)[1][2][3][4][5] Budapest[6] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Julian Akadémia (1905 – 1900-as évek) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (21/1-1-25/26) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berény Róbert témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Berény Róbert, 1902-ig Bakofen[7] (Budapest, 1887. március 18. – Budapest, 1953. szeptember 10.) kétszeres Munkácsy Mihály-díjas és Kossuth-díjas magyar festő, grafikus.
Életpályája
Berény Nándor ügynök és Lindner Franciska gyermeke.[8] Apai nagyszülei Bakofen Sándor magánzó és Schulhof Dorottya, anyai nagyszülei Lindner Mór kereskedő és Grünfeld Júlia. Berény Róbert a magyar avantgárd mozgalom jeles képviselője. Tanulmányait 1904-ben kezdte, Zemplényi Tivadar Mintarajziskolájában. 1905-ben Párizsba került, ahol a Julian Akadémia növendéke lett. Kint tartózkodása alatt, Matisse és Cézanne művészetének hatása alá került. A kortárs művészeti stílus irányzatokat tanulmányozta, művelte, a magyar Vadak közé tartozott.
Hazatérte után a Nyugatban publikált. Festészetére ekkor már az expresszionizmus és a kubizmus volt jellemző. 1909-ben tagja lett a később Nyolcak néven ismertté vált avantgárd csoportnak. 1912. május 18-án Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Spitzer Ilonával, Spitzer Gyula Jakab és Abeles Klára gyermekével.[9]
Tevékeny szerepet vállalt a Magyarországi Tanácsköztársaság ideje alatt, a Művészeti Direktórium festő szakosztályának vezetője lett. Plakátokat tervezett, ekkor született legismertebb plakátja, a Fegyverbe! Fegyverbe! című. 1919 után emigrált Németországba, Berlinben élt 1926-ig. Ebben az időszakban jelentek meg karikatúrái többek közt Bálint Alice-ról, Ferenczi Sándorról, Hermann Imréről.[10]
Az 1930-as években stílusa közeledett a nagybányai művésztelepi tradíciókhoz, nagy hatással volt rá Ferenczy Károly és Bernáth Aurél művészete, bekapcsolódott a Gresham-kör munkájába. 1934-től ideje nagy részét Zebegényben töltötte. A festészeten és plakátok tervezésen kívül jelentős a grafikai munkássága is. Grafikáin nagyrészt vörös krétát, diófapácot, hígított tust, alkalmazott, így egyediek lettek, nem kedvelte a sokszorosított grafikákat. 1948-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. Művei leginkább csendéletek, aktok és portrék.
Legtöbb művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, szép számmal vannak művei a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott és magántulajdonban.
Életművének jelentős része még mindig feltárás alatt áll, mivel a XX. század viharai folyamán számos munkája eltűnt. Egyik kiemelkedő alkotását (Alvó nő fekete vázával) például Barki Gergely, a Nyolcak kutatója fedezte fel a Stuart Little, kisegér című film díszleteként – a művet 2014 végén, eretediségének tisztázása után sikerült Magyarországra szállítani.[11]
Kétszer kötött házasságot. Első felesége Spitzer Ilona volt, akitől 1924-ben elvált.[12] Második felesége Breuer Etelka (1898-1977),[13] Breuer Miksa és Justus Rudolfina lánya, akivel 1926-tól haláláig együtt élt.[14]
Kiállításai
- 1906, Salon d'Automne
- 1911, Nemzeti Szalon (Nyolcak), Budapest
- 1928, Ernst Múzeum, Budapest
- 1935, Fränkel Szalon
- 1963, Magyar Nemzeti Galéria, gyűjteményes kiállítás
Társasági tagságai
Díjai, elismerései
- 1936, Szinyei Merse Pál Társaság díja
- 1947, Pro Arte
- 1950, Munkácsy-díj
- 1951, Kossuth-díj
- 1952, Munkácsy-díj
Művei
- Festmények:1910-től
- Cordatic plakát (1928)
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Robert Bereny (holland nyelven)
- ↑ a b Robert Berény (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Berény, Róbert, Róbert Berény
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ A Belügyminisztérium 1902. évi 61064. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 4. oldal 11. sor.
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti izr. hitközség házassági akv. 211/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 235/1912. folyószám alatt.
- ↑ In: Karikaturen vom achten internationalen psychoanalytischen Kongress. Leipzig / Wien / Zürich, 1924.
- ↑ Tóth Kriszta: Soha ne aludj el filmnézés közben!. kepmutato.wordpress.com, 2015. július 8. (Hozzáférés: 2015. május 15.)[halott link]
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Spitzer Ilonával a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 235/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
- ↑ Breuer Etelka halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 138/1977. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Breuer Etelkával a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 464/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
Források
Irodalom
- Oltványi Ambrus-Artinger Imre: Berényi Róbert (Magyar Művészet, 1936)
- Végvári Lajos: Berényi Róbert (Szabad Művészet, 1953. 5. sz.)
- Szij Béla: Berényi Róbert (Budapest, 1964)
- Bernáth Aurél: Berényi Róbert. (Látóhatár, 1966. 5–6. sz.)
- Passuth Krisztina, A Nyolcak festészete Budapest, Corvina Könyvkiadó, 1967
- Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914. Szerk. Passuth Krisztina, Szücs György. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2006.
További információk
- Berény Róbert festményei – TerminArtors.com
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929
- Berény; Virág Judit Galéria és Aukciósház, Bp., 2014
- Barki Gergely: Berény Róbert; Kossuth–MNG, Bp., 2015 (A magyar festészet mesterei)
- A Nyolcak, szerk. Markója Csilla, Bardoly István, 2010
