Paul Cézanne

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paul Cézanne
Paul cezanne 1861.jpg
Paul Cézanne fényképe (1861 körül)

Született 1839. január 19.
Aix-en-Provence
Meghalt 1906. október 22. (67 évesen)
Aix-en-Provence
Nemzetisége francia
Stílusa posztimpresszionizmus
Iskolái Svájci Akadémia (Académie Suisse)
Aki hatott rá Eugène Delacroix
Gustave Courbet

Cezanne autograph.png
Paul Cézanne aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Cézanne témájú médiaállományokat.

Paul Cézanne (Aix-en-Provence, 1839. január 19.Aix-en-Provence, 1906. október 22.) francia festő, a 19. századi festészeti irányzatokat radikálisan átalakító, a modernizmust megelőlegező posztimpresszionizmus jeles alakja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jómódú polgári családban, egy Aix-en-Provence-i bankár gyermekeként született. A Collège Bourbon előadásait látogatva ismeretséget kötött Émile Zolával, majd megkezdte jogi tanulmányait az Aix-i Egyetemen. Ezzel párhuzamosan 1857-től órákat vett egy rajziskolában, és az apja által vásárolt Jas de Bouffan villában berendezte első műtermét (ennek falait díszítette Ingres szignójával „aláhamisított”, híres parodisztikus kompozícióival). Zola buzdítására 1861-ben Párizsba ment, ahol részt vett a Svájci Akadémia (Académie Suisse) művészeti képzésében, de néhány hónap után visszatért szülőföldjére, Provence-ba. Időközben jogi pályára lépett, de 1862 novemberében munkáját feladva ismét a fővárosba költözött. A Svájci Akadémia műtermében dolgozva ismerkedett meg Camille Pissarróval, Pierre-Auguste Renoirral, Claude Monet-val és Alfred Sisley-vel. Felvételi kérelmét a Szépművészeti Iskolába (École des beaux-arts) heves vérmérsékletére hivatkozva elutasították.

Önarckép (1875 k.)

1872-ben Pissarróval együtt az Île-de-France-i Auvers-sur-Oise-ba költözött, ahol festéssel töltötték idejüket, és ismeretséget kötöttek Vincent van Gogh-gal. Az impresszionisták 1874-ben rendezték meg első, botrányosra sikeredett közös kiállításukat a fotográfus Nadar műtermében, amelyen Cézanne három festménnyel jelent meg (Egy modern Olimpia, Az akasztott ember háza, Auvers-i táj). A közönség értetlenül és elképedve fogadta Cézanne műveit, ezért csak a harmadik impresszionisták rendezte kiállításon, 1877-ben jelent meg ismét publikum előtt, ezúttal már tizenhat képével. A kritikusok többsége azonban ismét támadta művészetét, így végül 1882-ben visszatért Provence-ba. Előbb Marseille egyik kikötőnegyedében, Estaque-ban telepedett le, majd 1885-ben egy szülővárosa melletti faluba, Gardanne-ba költözött. Itt kezdte festeni a később közel nyolcvan képet magában foglaló Montagne Sainte-Victoire-ciklust.

Önarckép (1895 k.)

1869-ben ismerkedett meg Hortense Fiquet-vel, akitől egy fiúgyermeke született. Kapcsolatát Cézanne végig titkolta édesapja elől, és csak annak halála után, 1886-ban vette feleségül Hortense-t. Bár anyagi helyzete bizonytalan volt, apja halálával számottevő vagyont örökölt, ami biztosította számára a szabad alkotás lehetőségét.

1890-ben már a Húszakkal közösen állították ki műveit Brüsszelben, de Cézanne első személyes tárlatát csak 1895-ben rendezte meg a műkereskedő Ambroise Vollard, miután megvásárolta közel kétszáz festményét. A nagyközönség ugyan továbbra is hűvösen fogadta műveit, ezzel párhuzamosan viszont kivívta magának a művészvilág megbecsülését. Nevét hamarosan szárnyára kapta a világhír, képei sikereket arattak. 1901-ben Aix peremén felépíttette nagy műtermét, a Les Lauves-t. 1904-ben az őszi Salon egy egész termet szentelt Cézanne képeinek.

Sikereit nem élvezhette sokáig, életének hatvannyolcadik évében tüdőgyulladásban halt meg.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az akasztott ember háza (1873)

Ifjúkori művészetére nagy hatással voltak Eugène Delacroix és Gustave Courbet művei; rajzai és festményei ekkor váltak kifejezőbbé, de a később védjegyévé váló szenvedélyes, elnagyolt ecsetkezelés, ugyanakkor a határozott, kemény megjelenítés már ekkor jellemezték munkáit (Kék váza, 1857; Tannhäuser-nyitány, 1866–1867; Reggeli a szabadban, 1869 k.).

Az 1870-es évektől impresszionista kortársai hatottak művészetére, színei könnyedebbek és érzékletesebbek lettek, de a cézanne-i szigort ezek ellenére is érvényesíteni tudta képein. Auvers-i és provance-i tájképein a meleg színek és a hideg árnyékok tónusváltakozása ötvöződik helyenként az impresszionistákra jellemző fényárral (A marseille-i öböl, 1885).

Az „aix-i remete”-ként is emlegetett Cézanne ábrázolásmódja az 1880-as évek második felére érte el művészi csúcspontját, ekkor készültek legismertebb képei (A komód, 1887; Húshagyókedd, 1888; Kártyázók-ciklus, 1892–1895; Nagy fürdőzők-ciklus, befejezetlen, 1898–1906).

Bár színkezelése az impresszionistákéval rokonítja művészetét, képszerkesztési elveiket azonban elvetette: a körülvevő valóság nem oldódik fel a színkavalkádban, sőt, annak ellenére a témát, a teret alkotó formák és tömegek geometrikus szigorral jelennek meg kevéssé részletező képein. Ezzel a látványszerkesztési elvvel Cézanne döntő hatást gyakorolt a 20. századi fauve-ok festőcsoportjára, az expresszionistákra és a kubistákra.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Peter H. Feist: Paul Cézanne. Budapest: Képzőművészeti Alap. 1964.
  • Henri Perruchot: Cézanne élete. Budapest: Gondolat. 1969.
  • Hugh McLeave: A festő és a hegy. Cézanne élete. Budapest: Gondolat. 1986. ISBN 963-281-625-0
  • Alfonso Gatto: Cézanne festői életműve. Budapest: Corvina. 1994. ISBN 963-13-3082-6
  • Diana Vowles: Cézanne és a posztimpresszionizmus. Budapest: Kossuth. 1995. ISBN 963-09-3762-X
  • Ulrike Becks-Malorny: Paul Cézanne (1839–1906) a modernizmus előfutára. Budapest: Vince. 2005. ISBN 3-8228-4063-7
  • A művészet története: Századvég és századelő, Corvina, ISBN 963-13-2393-5
  • Szerk.: Művészlexikon 1.k. p. 115-117. – Bp. 1995. Corbvina K - ISBN 963-13-3967-X
  • Szerk.: Az impresszionizmus (Művészettörténet sor.) Bp. Corvina K.
  • Seemans Bilderkatalog - Seemans Verlag Leipzig, 1960 - Ag. 415/12/60/DDR
  • Ch. Sterling: Die französische Malerei in der Ermitage - Henschel Verlag, Berlin 1958. - (kiváló képértékelésekkel)
  • Encyclopedia Britannica Hungarica CD vers. 2005.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Cézanne témájú médiaállományokat.