Baryonyx

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Baryonyx
Evolúciós időszak: kora kréta
Baryonyx walkeri
Baryonyx walkeri
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Saurischia
Alrend: Theropoda
Öregcsalád: Megalosauroidea
Család: Spinosauridae
Alcsalád: Spinosaurinae
Nem: Baryonyx
Charig & Milner, 1986
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Baryonyx témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Baryonyx témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Baryonyx témájú kategóriát.

A Baryonyx walkeri a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályának a dinoszauruszok csoportjába, ezen belül a hüllőmedencéjűek Saurischia rendjébe, a Theropoda alrendjébe és a Spinosauridae családjába tartozó faj.

A Baryonyx („nehéz karom”) egy ragadozó dinoszaurusz volt, amelyet az angliai Dorkingtól délre levő agyag rétegben és Spanyolországban fedeztek fel. Az angliai példány nagy része, egy fiatal egyedtől származik, míg a spanyolországi maradványok töredékes koponyák és megkövesedett lábnyomok. A Baryonyx 130–125 millió évvel élt ezelőtt, a kora kréta korszakban.

A Baryonyx azok a ritka dinoszaurusz fajok közé tartozik, amelyek halevők voltak. A halevő dinoszauruszoknak a pofavége lehajlott, keskeny állkapcsukban recés fogak ültek és karjaikon kampó alakú karmok voltak, melyek segítették a halászásban.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány spinosaurida, köztük a narancs színnel jelölt Baryonyx és az ember méretének összehasonlítása

A Baryonyx 9,5 méter hosszú és 2,6-2,75 méter magas lehetett.[1] A testtömegét körülbelül 1,7-2,7 tonnára becsülik.[2] A legjobban megmaradt csontváz figyelmes tanulmányozása, arra utal, hogy a példány még nincs teljesen kifejlődve. Ennek következtében a Baryonyx nagyobbra is nőhetett.

A Baryonyxnak mindkét hüvelykujján volt egy-egy 25 centiméteres karom. A hosszú nyaka nem volt olyan S alakú, mint a többi Theropodának. A koponya éles szögben ült, nem 90 fokban, mint a legtöbb hasonló dinoszaurusznak. A hosszú állkapcsa krokodilszerű volt, és 96 fog ült benne; kétszer több, mint a rokonainak. Az alsó állkapocsban 64 fog helyezkedett el, míg a felső állkapocsban 32 fog ült. Lehet, hogy a pofavégen egy kis taréj helyezkedett el. A felső állkapocs egy éles szöget alkotott a pofavég közelében, ez látható a krokodiloknál is. Ez megakadályozza a halak szabadulását. Hasonló alkalmazkodás a gébicsféléknél is látható.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A krokodilszerű állkapcsok és a sok finoman fűrészes fogak, arra útalnak, hogy a Baryonyx halevő volt. Ezt megerősíti az angliai példányban talált, Lepidotes hal csontjai és pikkelyei is.

Feltételezik, hogy a Baryonyx a part szélén ült, pihenve az erős hátsó lábán, várva, hogy egy hal ússzon a közelébe. Ezután a nagy karmával kikapta a halat a vízből. Ilyen módszert használ a mai grizzly medve is. A hosszú, de lehajló fej, megerősíti ezt az elméletet.

Míg fel nem fedezték a közeli rokonát, a Suchomimust, a Baryonyxt tartották az egyetlen halevő dinoszaurusznak. A Baryonyx csontváz mellett, Iguanodon csontokat is találtak. Egyesek szerint a Baryonyx dögökkel egészítette ki étlapját.

Rendszerezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasonlóság van a Becklespinax és a Baryonyx között, de az utóbbin nem találtak bizonyítékot, miszerint a nyaka hátsó részén lett volna tüske.

Egy másik krokodilszerű halevőt, 1998-ban írtak le, ez a Suchomimus, amely egy alcsaládban (Baryonychinae) van a Baryonyxszal. Újabban azt akarják, hogy a Suchomimus tenerensist nevezzék át Baryonyx tenerensisnek, a hátgerinc hasonlósága miatt. A Baryonychinae alcsalád a Spinosauridae családhoz tartozik, amely magába foglal más kréta kori óriásokat is, mint a Spinosaurust és az Irritatort, ezek Afrikában és Dél-Amerikában éltek. Valószínűleg a spinosaurusok Gondwanában jelentek meg és ott is fejlődtek ki különböző fajokká. Nyugat-Európába később, az Ibériai-félszigeten keresztül jutottak el.

Felfedezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kora kréta alatt, Európa északi részét a Wealden tó borította. A magasabb helyekről induló üledékes síkságok és delták körülvették azt a helyet, ahol manapság London fekszik, és mindegyikük a nagy tóba ömlött.

A Baryonyxt ezekben a korábbi deltákban fedezték fel. 1983 januárjában egy William Walker nevű amatőr őslénykutató, rábukkant egy hatalmas karomra, amelynek egy része kiállt az agyagból. A hely, ahol a felfedezés történt, Smokejacks Pit, amely Wallis Woodhoz tartozik; a helység Ockleyban van, amely a Surrey megyei Dorking mellett található. Miután kiásta a karmot és néhány csontot, felhívta a londoni Natural History Museumot.

A csontváz szerencsére, eléggé jó állapotban volt, kiásását Alan J. Charig és Angela C. Milner vezette, akik a Natural History Museumnak dolgoznak. Ők 1986-ban kiadták a típusfaj, Baryonyx walkeri, leírását, és Walker felfedezőjéről nevezték el. A csontváz a londoni múzeumban látható. Körülbelül 70%-át találták meg, köztük a koponyát is, ami nagy segítséget nyújtott a paleontológusoknak a faj leírásához.

Néhány évre, az angliai felfedezés után, a spanyolországi Sala de los Infantes üledékben, amely Burgos tartományban van, egy hiányos koponyát találtak. A La Rioja-i híres és gazdag megkövesedett dinoszaurusz nyomok között, Baryonyx nyomok is vannak. Másik két karmot Nigériában találtak, egyet pedig Isle of Wighton, 1996-ban. 1997 decemberében, egy Isle of Wight-i raktár, amelyben fosszíliákat tartottak, Baryonyx karral dicsekedett. Ezeket a maradványokat állítólag évtízedekkel ezelőtt ásták ki, a sziget délnyugati részén, és azóta a Carisbrooke kastélyban ültek leiratlanul.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Charig, A.J. and Milner, A.C. (1997). "Baryonyx walkeri, a fish-eating dinosaur from the Wealden of Surrey." Bulletin of the Natural History Museum of London, 53: 11–70.
  2. Paul, Gregory S.. Predatory Dinosaurs of the World. New York: Simon & Schuster (1988). ISBN 0-671-61946-2 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barrett, Paul, Sanz, José Luis. Larousse de los Dinosaurios. Larousse (2000) 
  • Benton MJ, Spencer PS. Fossil Reptiles of Great Britain. Chapman & Hall. ISBN 0-412-62040-5 (1995) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]