Bánluzsány
| Bánluzsány (Podlužany) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Pavel Miksa | ||
| Irányítószám | 956 52 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 934 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 61 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 218 m | ||
| Terület | 14,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 46′ 15″, k. h. 18° 14′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 15″, k. h. 18° 14′ 21″ | |||
| Bánluzsány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bánluzsány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bánluzsány (1899-ig Podluzsány, szlovákul Podlužany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bántól 5 km-re északra.
Története[szerkesztés]
A mai község területén az újkőkorban a vonaldíszes kerámiák népének települése állt. A mai települést 1295-ben "Podluzsan" említik először. 1388-ban "Podlusan", 1389-ben "Podlusany" alakban szerepel az írott forrásokban. Az ugróci váruradalomhoz tartozott, később a Zongor család birtoka volt. 1499-ben az egyetlen vásártartási joggal rendelkező település volt az uradalomban. 1598-ban 51 háza volt. 1720-ban 13 adózó háztartása volt. 1784-ben 64 házában 105 családban 470 lakos élt. 1828-ban 48 háza és 432 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században két szeszfőzde és cukorgyár működött a településen.
A 18. század végén Vályi András szerint "PODLUSÁN. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Kolonits Uraság, a’ kinek külömbféle épűleteivel jelesíttetik, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik Dezérhez közel, határjának földgye jó, más javai is jelesek lévén, első osztálybéli."[2]
A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Podlizsán, tót falu, Trencsén, most A.-Nyitra vmegyében, Bánhoz északra 1 1/2 órányira: 214 kath., 270 ev., 5 zsidó lak. Evang. anya-, kath. fil. templom. Földe jó, rétje kevés, de hasznos, legelő, fa elég. F. u. az ugróczi uradalom. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott, majd a csehszlovák állam része lett. Lakói támogatták a környéken tevékenykedő partizáncsoportokat a szlovák nemzeti felkelés idején.
Népesség[szerkesztés]
1910-ben 672, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 796 lakosából 779 fő szlovák volt.
2011-ben 849 lakosából 806 fő szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század elején épült barokk stílusban.
- Szent Orbán és Nepomuki Szent János szobrai.
- Evangélikus temploma 1827-ben épült klasszicista stílusban. Tornya 1935-ben épült, amikor külsejét neoromán stílusban építették át.
- A település közelében található Rákóczi-tölgy alatt verte fel állítólag a fejedelem sátrát.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |