Kesnyő
| Kesnyő (Kšinná) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1352 |
| Polgármester | Miroslav Tuchyňa |
| Irányítószám | 956 43 |
| Körzethívószám | 038 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 504 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 357 m |
| Terület | 41,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kesnyő
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 48′ 20″, k. h. 18° 21′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kesnyő (szlovákul Kšinná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. 2011-ben 504 lakosából 490 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bántól 14 km-re északkeletre a Radisa patak partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A mai község területén a kőkorszakban a lengyeli kultúra települése állt. A korai bronzkorban a lausitzi kultúra népe élt itt, melynek temetőjét is megtalálták. A falu területén már a 8. században szláv erődítmény állt, a 13. században ennek közepén vélhetően a gróf Cseszneky család román stílusban épült templomot emeltetett. A mai települést 1352-ben "villa Xinna" néven említik először. 1382-ben "Kessyna". 1485-ben "Ksyna", 1598-ban "Ksynna" alakban említik. A zayugróci uradalomhoz tartozott. 1598-ban 39 háza volt. 1720-ban 2 malom és 20 adózó porta volt a településen. 1784-ben 81 házában 133 család és 716 lakos élt. 1828-ban 71 háza és 841 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, favágással, juhtenyésztéssel foglalkoztak. A 19. században két pálinkafőzde is üzemelt a községben.
Vályi András szerint "KSINNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Zay Ugrócznak szomszédságában, és annak filiája, határja ishozzá hasonlító. " [2]
Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a faluról: "Ksina, Trencsén, most A. Nyitra v. tót falu, Nyitra vmegye szélén: 29 kath., 743 evang., 8 zsidó lak., kath. fil., evang. anyatemplommal. Nagy és szép erdővel bir; legelője a hegyeken elég. Ugróczi urad. tartozik. Ut. post. Nyitra-Zsámbokrét." [1]
1910-ben 1281, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. 1944-ben területén élénk partizántevékenység folyt. 1944 november 21-én a német Edelweis egység 18 zsidó származású lakost hurcolt el innen. 1945 januárjában egy SS-kommandó ütött rajta a falun.
2001-ben 550 lakosából 547 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma a 13. század közepén épült román stílusban. Harangtornya a 19. század elején épült. Szószéke román, keresztelőmedencéje gótikus stílusú.
- Evangélikus temploma 1814-ben épült.
- Bukovina népi együttes.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
|||||||||||
