Kesnyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kesnyő (Kšinná)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Báni
Rang község
Első írásos említés 1352
Polgármester Miroslav Tuchyňa
Irányítószám 956 43
Körzethívószám 038
Népesség
Teljes népesség 504 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 357 m
Terület 41,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kesnyő  (Szlovákia)
Kesnyő
Kesnyő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 20″, k. h. 18° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 20″, k. h. 18° 21′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kesnyő (szlovákul Kšinná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. 2011-ben 504 lakosából 490 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bántól 14 km-re északkeletre a Radisa patak partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai község területén a kőkorszakban a lengyeli kultúra települése állt. A korai bronzkorban a lausitzi kultúra népe élt itt, melynek temetőjét is megtalálták. A falu területén már a 8. században szláv erődítmény állt, a 13. században ennek közepén vélhetően a gróf Cseszneky család román stílusban épült templomot emeltetett. A mai települést 1352-ben "villa Xinna" néven említik először. 1382-ben "Kessyna". 1485-ben "Ksyna", 1598-ban "Ksynna" alakban említik. A zayugróci uradalomhoz tartozott. 1598-ban 39 háza volt. 1720-ban 2 malom és 20 adózó porta volt a településen. 1784-ben 81 házában 133 család és 716 lakos élt. 1828-ban 71 háza és 841 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, favágással, juhtenyésztéssel foglalkoztak. A 19. században két pálinkafőzde is üzemelt a községben.

Vályi András szerint "KSINNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Zay Ugrócznak szomszédságában, és annak filiája, határja ishozzá hasonlító. " [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a faluról: "Ksina, Trencsén, most A. Nyitra v. tót falu, Nyitra vmegye szélén: 29 kath., 743 evang., 8 zsidó lak., kath. fil., evang. anyatemplommal. Nagy és szép erdővel bir; legelője a hegyeken elég. Ugróczi urad. tartozik. Ut. post. Nyitra-Zsámbokrét." [1]

1910-ben 1281, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. 1944-ben területén élénk partizántevékenység folyt. 1944 november 21-én a német Edelweis egység 18 zsidó származású lakost hurcolt el innen. 1945 januárjában egy SS-kommandó ütött rajta a falun.

2001-ben 550 lakosából 547 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma a 13. század közepén épült román stílusban. Harangtornya a 19. század elején épült. Szószéke román, keresztelőmedencéje gótikus stílusú.
  • Evangélikus temploma 1814-ben épült.
  • Bukovina népi együttes.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]