Báncsipkés
| Báncsipkés (Šípkov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Polgármester | Vincent Belan |
| Irányítószám | 956 53 (pošta Slatina nad Bebravou) |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 149 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Terület | 11,56 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 51′, k. h. 18° 18′Koordináták: é. sz. 48° 51′, k. h. 18° 18′ | |
| Báncsipkés weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Báncsipkés témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Báncsipkés (1899-ig Sipkó, szlovákul: Šípkov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bántól 19 km-re északkeletre.
Története[szerkesztés]
Területén a bronzkorban a hallstatti kultúra erődített települése állt.
Báncsipkést 1295-ben „Sonko” néven említik először, 1389-ben „Zybkov”, 1481-ben „Sypko”, 1598-ban „Sipko” néven szerepel okiratban. Ugróc várának uradalmához tartozott. 1598-ban 23 háza állt. 1720-ban 7 adózója közül 6 zsellér volt. 1784-ben 38 házában 54 család és 354 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SIPKOV. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Kolonics, és B. Zay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Zlatinának szomszédságában, mellynek filiája, határja termékeny, legelője, erdeje bőven van.”[2]
1828-ban 37 házát 456-an lakták. Lakói földművesek, erdei munkások, napszámosok voltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sipkov, tót falu, Trencsén vmegyében, a zai-ugróczi uradalomban: 325 kath., 72 evang., 5 zsidó lak. Határja hegyes erdős és sovány, legelője elég; de rétje felette kevés. Ut. p. Zsámbokrét.”[3]
1905-ben az egész falu leégett egy tűzvészben. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott, ezután az újonnan létrehozott csehszlovák államhom csatolták.
1944-ben területén partizáncsoportok működtek. November 7-én a németek megszállták a falut és megtorlásul a partizánok támogatásáért 23 lakost kivégeztek.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 862, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 176 lakosából 174 szlovák volt.
2011-ben 144 lakosából 139 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1992-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- Filip Jaššo 2007: Stredoveké hrádky na západnom Slovensku. Musaica XXV, 123-140.
További információk[szerkesztés]
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |