Bánnyíres
| Bánnyíres (Brezolupy) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Polgármester | Jarmila Hrúzová |
| Irányítószám | 957 01 (pošta Bánovce nad Bebravou 1) |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 504 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 79 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 6,34 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 42′, k. h. 18° 18′Koordináták: é. sz. 48° 42′, k. h. 18° 18′ | |
| Bánnyíres weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bánnyíres (1899-ig Brezolub, szlovákul: Brezolupy) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bántól 5 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
1323-ban említik először. Neve a szláv brezolupy (= nyírhántók) névből származik. 1471-ben „Brezolwpy” néven szerepel. Az ugróci váruradalom része volt. 1598-ban 13 háza állt. 1715-ben 3 adóegysége volt. 1784-ben 21 házában 25 család és 139 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BREZOLUP. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Illésházy Uraság, fekszik Nyitra Vármegyének szélén Vizotsányhoz nem meszsze Zaj Ugrotztól fél mértföldnyire. Határja soványas réttyei jobbak, legelője elég, más fogyatkozásaira nézve, harmadik Osztálybéli.”[2]
1828-ban 20 háza és 146 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, fakereskedéssel, a 19. századtól szeszfőzéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Brezolub, tót falu, Trencsén vagy az uj rend. szerint Nyitra vármegyében, 151 kath., 3 zsidó lak. – Vizoczán filial. F. u. többen. Ut. post. Nyitra-Zsámbokrét.”[3]
A 19. század végétől a báni-trencséni uradalomhoz tartozott. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
1921-ben egy tűzvészben az egész falu leégett. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 322, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 437 lakosából 427 szlovák volt.
2011-ben 504 lakosából 481 szlovák volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 15.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |