Atkár

	Atkár
	Szent Őrzőangyalok temploma
	; Atkár címere
	; Atkár címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Gyöngyösi
Jogállás	község
Polgármester	Kocsis Attila (független)
Irányítószám	3213
Körzethívószám	37
	Népesség
Teljes népesség	1721 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	50,83 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	33,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 19° 53′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 19° 53′ 28″
	Atkár Pozíció Heves vármegye térképén
	Atkár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Atkár témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 13.) ezen a változaton alapul.

Atkár község Heves megyében, a Gyöngyösi járásban.

Fekvése

A megye délnyugati részén, a Nyugati-Mátraalján, az M3-as autópálya közelében, Gyöngyöstől 9, Hatvantól 21, a megyeszékhely Egertől 50 km-re található.

Legközelebbi települések

Gyöngyöshalász (3 km), Vámosgyörk (5 km).

Története

Területe az őskor óta lakott, mint azt az ásatások nyomán feltárt számos kőkori, rézkori és honfoglalás korából származó lelet bizonyítja.

Első okleveles említése 1325-ből való, Athkar néven. Ekkor az Aba nemzetség birtoka volt, melyet alkalmasint Kompolt fia, Péter szerzett. Fiai 1325-ben megosztozva az atyai örökségen, az atkári részbirtokok III. Kompoltnak, a Nánai Kompolthi család ősének jutottak. 1468-ban is Kompolthi Miklós kezén találjuk, de néhai Kompolthi János leányának, Margit asszonynak fiai, Szén György és Szén Péter anyai jogon fele részére igényt tartva, Kompolthi Miklóst perbe idézték. 1522-ben Országh Mihálynak négy fia és Kompolthi János fiai között kötött örökösödési szerződés értelmében Atkár Országh Mihály fiaira szállt. ^{[Források 1]}

A főleg mezőgazdaságból élő Atkáron 1486 óta termelnek szőlőt.

Az 1552. évi adóösszeírásban azok között a falvak között sorolták fel, amelyeket a török elpusztított, így az adó nem volt behajtható. Atkár 1554-re épült fel újra. Az 1564. évi adóösszeírásban már ismét 11 portát írtak itt össze. ^{[Források 1]}

1567-ben, Országh Kristóf halála után nővére, Országh Borbála, Török Ferenc neje nyerte adományul I. Miksa királytól. 1741-ben Atkár az esztergomi káptalan birtoka volt. ^{[Források 1]}

A 19. század első felében a Beneczky, Goszthony, Brezovay, Orczy, Fehér, Kürthy, Kovács, Malatinszky, Pethő, Borhy, Várkonyi, Hamar, Györky, Makay, Gál, Bakó, Márton, Petes, Harmos, Thassy, Huszka és a Markovics családok bírtokolták. ^{[Források 1]}

1813-ban önállósodott a római katolikus plébánia Gyöngyöshalásztól. 1857-ben az egész település a lángok martaléka lett. Ebben az évben építették fel újra a római katolikus templomot is, a melynek a hitközség lett akkor a kegyura. ^{[Források 1]}. Az anyakönyvek egy része a tűzvészben megsemmisült és csak 1860-tól elérhető. ^{[Források 2]} 1813-ig Gyöngyöshalászon vezették az anyakönyveket, ezért azok megmenekültek. ^{[Források 3]}

A 19. század végén Döry Bélánénak, született Boronkay Ilonának, Goszthonyi Bélának, Kanitz Ödönnek, Somogyi Albertnek és Győrffy Kálmánnak volt itt nagyobb birtoka.

A Goszthonyi család ősi kastélya Goszthony Béla tulajdona volt, Győrffy Kálmáné 1871-ben épült. A helységben levő többi úrilakok közül Kürthy Sándorét a 19. század elején építették. Fölsinger Ferencz úrilakát Fölsinger Rezső építette. Koller János dr.-é eredetileg a Malatinszky családé volt s a 19. század elején épült, de később átalakították. A Brezovay család úrilaka Boross Lajos tulajdona volt. Özvegy Kállay Józsefné úrilaka, mely azelőtt a Hamar családé volt, a 19. század elején épült. Kanitz Ödön és Somogyi Albert az egykori Malatinszky-féle kúriát bírtokolták, mely szintén a 19. század elején épült.

A 19. század végén a helység területe 5851 k. hold, lakóházak száma 265 és a lakosság 1584 lélek. Ebből két német kivételével mind magyar és 10 izr. kivételével mind róm. kath. vallású. A lakosság fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartott fenn. A község postája helyben, távíró- és vasútállomása Vámosgyörkön volt, a hatvan-vámosgyörki vonal mentén.

A 19. század végén ide tartoztak még a következő telepek: Goszthonyi major, Fodortanya, Surányitanya, Malatinszky középtanya, Vinterberg tanya, Várkonyi tanya, Fodor tanya, Surányi tanya, Oláhtanya, Faragótanya, Győrffytanya, Tassi tanya, Kollertanya, Zaleski tanya. A község ekkoriban építtetett díszes községházat és két ártézi kutat is furatott.

1910-ben 1755 római katolikus magyar lakosa volt. A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.

Tass

E helységhez tartozik Tass puszta (azelőtt Pusztatass), mely a középkorban önálló község volt.

Tass (ma puszta), egykor az Aba nemzetség Rédei ágának birtoka volt. Rédei Péter fiát, Demetert 1340-ben említették, Tassi előnévvel, az előnévből következtetve, Tasson lehetett birtokos.

Az 1549-ik évi adóösszeírásban 8 portával még önálló helységként tüntette fel. Az 1554 évi adóösszeíráskor három portája volt, 1564-ben szintén ennyit írtak össze, és az 1576. évi tizedjegyzék még hat termelőt sorol fel itt. 1635-ben és 1647-ben 3, 1675-ben 1 3/4, 1686-ban 1 1/4 portát vettek fel az adóösszeírásba. ^{[Források 1]}

Tass puszta a herceg Esterházyaké volt, akiknek nagy juhtenyésztésük volt itt. Az 1907-ik évben egy régi templom alapjára bukkantak itt. ^{[Források 1]}

Közélete

Polgármesterei

1990-1994: Krizsány Gyuláné (független)^[3]
1994-1997: Krizsány Gyuláné (független)^[4]
1997-2002: Benei Bertalan (független)^[5]
2002-2006: Benei Bertalan (független)^[6]
2006-2010: Benei Bertalan (független)^[7]
2010-2014: Kocsis Attila (független)^[8]
2014-2019: Kocsis Attila (független)^[9]
2019-től: Kocsis Attila (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1738	1725	1715	1736	1754	1721
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,1%, református 3,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,5% (21,4% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei

Őrangyalok temploma, 17. században épült római katolikus templom, a Fájdalmas Anya kőszobrával
Jégkorszaki (periglaciális) talajszelvény
A tasspusztai Dőry kastély és a körülötte található őspark

Források

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ifj. Reiszig, Ede dr..szerk.: Dr. Borovszky Samu: Heves vármegye községei, Heves vármegye, Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft., MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI, Budapest: Országos Monográfia Társaság [1909] (2004)
↑ Anyakönyvek, 1813-1895, Római Katolikus Egyház, Atkár
↑ Anyakönyvek, 1727-1895, Római Katolikus Egyház, Gyöngyöshalász

Jegyzetek

↑ ^a ^b Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
↑ Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
↑ Atkár Helységnévtár

További információk

Atkár önkormányzatának honlapja

Nagyréde	Gyöngyöstarján, Gyöngyösoroszi	Gyöngyöshalász
Ecséd	Atkár	Karácsond
Csány	Jászágó	Vámosgyörk

Sablon:Heves megye helységei

[Hevesvm-3] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ifj. Reiszig, Ede dr..szerk.: Dr. Borovszky Samu: Heves vármegye községei, Heves vármegye, Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft., MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI, Budapest: Országos Monográfia Társaság [1909] (2004)

[Ak1-4] Anyakönyvek, 1813-1895, Római Katolikus Egyház, Atkár

[Ak2-5] Anyakönyvek, 1727-1895, Római Katolikus Egyház, Gyöngyöshalász

[”19önkvál”-1] Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)

[21b9ae9c8bfffcaec555b0cabd8521d46a58c356-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[”90önkvál”-6] Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[”94önkvál”-7] Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)

[”98önkvál”-8] Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)

[”02önkvál”-9] Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)

[”06önkvál”-10] Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)

[”10önkvál”-11] Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)

[”14önkvál”-12] Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)

[13] A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)

[14] Atkár Helységnévtár

[1]

[2]

[Források 1]

[Források 2]

[Források 3]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]