Astoria (csomópont)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Astoria (1956) szócikkből átirányítva)
Astoria
Az Astoria éjjel
Az Astoria éjjel
Ország Magyarország
Település
NévadóAstoria Szálló
Elhelyezkedése
Astoria (Budapest belső részének)
Astoria
Astoria
Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 19° 03′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 19° 03′ 36″
A Wikimédia Commons tartalmaz Astoria témájú médiaállományokat.

Az Astoria egy fontos kereszteződés nem hivatalos neve Budapest Belvárosának keleti határán, a Kossuth Lajos utca, a Kiskörút és a Rákóczi út találkozásánál. A köznyelv a kereszteződést az itt található Astoria Szállóról nevezi így. Az M2-es metró ittlévő állomását már a kereszteződésről nevezték el.

Fekvése[szerkesztés]

A Károly körút az Astoria felől
Astoria kereszteződés, szemben a Kossuth Lajos utca a Múzeum körút felől nézve, 1956-ban
Múzeum körút, Astoria szálló alja 1962-ben, még az aluljáró megépítése előtt. A gyalogosok a sarkon a felszínen várakoznak a zöld lámpa jelzésére

Budapest V., VII. és VIII. kerületének határán található.

Története[szerkesztés]

Az aluljáró

A pesti városfal ezen szakaszán nyílt a 15. századtól a Hatvani kapu (egyes forrásokban: Egri kapu), amely keleti irányban biztosította a Belváros forgalmát. A város növekedése folytán a várfalak itt is akadállyá váltak és 1808-ban a kaput lebontották. A Kossuth Lajos u. 20. sz. házon Berán Lajos 20. századi emléktáblája emlékeztet erre. Az Astoria Szálló 1914-ben nyílt meg, és a többi sarkon is városképi jelentőségű épületek álltak, illetve állnak.

A 20. század elejétől a Rákóczi útKossuth Lajos utca nagy forgalmú kereskedelmi útvonallá vált (a rendszerváltás óta, az autós bevásárlás iránti igény növekedésével az útvonalnak ez a szerepe kissé háttérbe szorult).

1956-ban[szerkesztés]

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején is szerephez jutott a helyszín. 1956. október 25-én reggel az Astoria Szállónál szemtanúk szerint nagy tömeg gyűlt össze, amely egy egész szovjet tankoszlopot tartóztatott fel. Ez volt az október 23-a óta eltelt napok egyik olyan eseménye, amikor tömegek gondolták: győzött a forradalom.

A tüntetésre azután került sor – egyes források szerint egyetemisták kezdeményezésére –, hogy az ekkor még az eseményeket ellenforradalomnak bélyegző hatalom kezében lévő Kossuth Rádió reggel 6 óra 23 perckor azt mondta be, hogy a Minisztertanács „parancsára (…) október 25-ére virradó éjszaka az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták”, „az ellenforradalmi erőket” szétverték, és csak „itt-ott működnek még kisebb fegyveres csoportok és helyenként elszigetelt orvlövők”. Egyben arra utasította a lakosságot, hogy mindenki folytassa a munkát.

Az első nagyobb tüntetőcsoport a Blaha Lujza térről érkezett az Astoriához, ahol előzőleg Gerő Ernő leváltását, a szovjet csapatok kivonulását és egy nemzeti kormány felállítását követelték.

Egy tanú elbeszélése szerint, amelyet Nádas Péter idéz,[1] a kivezé harckocsioszlop parancsnoka beszélgetésbe elegyedett a tüntetőkkel, akik megkérdezték, miért jöttek a szovjet tankok. A tiszt azt mondta, hogy a fasiszta banditáktól kell felszabadítania a várost, de meggyőzték, hogy olyanok nincsenek a tömegben. Az emberek felmásztak a tankokra, és az oroszokat ünnepelve magyar zászlókat tűztek rájuk. Hamarosan a tüntetők meglátták, hogy a Rákóczi úton egy másik tankoszlop közeledik az Astoria felé és hogy ezeken a tankokon is magyar zászlók lobognak. Az emberek ezt mondták egymásnak: „Győzött a forradalom! Menjünk a Parlamenthez!” – írja Nádas Péter.

Más emlékezések nem tankoszlopokról, hanem csak néhány harckocsiról tesznek említést, amelyek először a Kálvin tér, majd a Szentkirályi utca felől érkeztek az Astoriához.

Nem sokkal ezután azonban az Országház előtt véres sortüzek oltották ki sokak életét. A Parlamenthez az Astoriától és a beletorkolló Kossuth Lajos utcából érkezett a tömeg, de útközben csatlakoztak hozzá a peremkerületekből érkező munkások, akik nem tudtak eljutni munkahelyükre, mert a tömegközlekedés csak részben működött. Az Astoriánál megállított tankok is követték a tömeget a Parlamenthez.

Lipták Béla az amerikai Magyar Lobby szervezője, akkor a MEFESZ egyik vezetője, az események szemtanúja volt az Astoriánál. Emlékezéseiben a következőket írta: „Az Astoria előtt egy orosz tank állt, amit nagy tömeg vett körül. A tank parancsnoka kiszállt és beszélgetett az emberekkel. Valószínűleg régen az országban állomásozott, mert törve ugyan, de beszélt magyarul. »Szovjet nép, magyar nép, barátok« – mondta. Valaki egy rózsát tett az ágyúja csövébe, a tank antennáján pedig magyar zászló volt. Ez a tank egyike lehetett azoknak, amelyek később a Kossuth téren, amikor az ávósok a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről tüzet nyitottak a fegyvertelen tömegre, visszalőtt az ávósokra. A forradalom leverése után rettenetes megtorlásban részesültek azok az orosz katonák, akik a magyarok mellé álltak”.

Az Astoria nem maradt végig békés a forradalom heteiben. A főváros más csomópontjaihoz hasonlóan itt is súlyos harcok folytak. Ezekben jelentős károkat szenvedett többek közt az Astoria Szálló épülete is.

Az 1960-as évektől[szerkesztés]

1963-ban kormányhatározat született a kelet–nyugati metró építéséről, ehhez kapcsolódva még ebben az évben megépítették a Belváros első aluljáróját az Astorián, amely a metró kijáratának is helyet ad.

1973. március 15-én a rendőrség nagy erőkkel szorította be az aluljáróba az ünneplőket, főleg egyetemista fiatalokat.

Nagygyűlés az Astoriánál – 2006. október 23.

2006. október 23-án az Astoriánál tartotta nagygyűlését a Fidesz – Magyar Polgári Párt, amelyről távozókat azonosító jelet nem viselő „rendőrök” összevertek.

Jelentős épületek[szerkesztés]

  • Északkeleti sarok (Károly körút–Rákóczi út)
  • Délkeleti sarok (Rákóczi út–Múzeum körút)
  • Délnyugati sarok (Múzeum körút–Kossuth Lajos utca)
  • Északnyugati sarok (Kossuth Lajos utca–Károly körút)

Közlekedés[szerkesztés]

A 2-es metró megállója 1972-ben, az átadás idején
A 2-es metró megállója, a felújítás után

A kereszteződés Budapest egyik legjelentősebb csomópontja. Itt metszi egymást a kelet–nyugati Budaörsi út–Hegyalja út–Erzsébet híd–Szabad Sajtó út–Kossuth Lajos utcaRákóczi útKerepesi út és az észak-déli Váci útBajcsy-Zsilinszky útKároly körútMúzeum körútÜllői út tengely. Villamosok csak észak-déli irányban közlekednek, a kelet–nyugat irányú vonalakat 1972-ben szüntették meg. Ez utóbbi irány visszaépítése azóta is napirenden van.[2] A kerékpáros közlekedést megnehezíti a nagy gépjárműforgalom és kelet–nyugati irányban az út szélén kijelölt buszsávok, ugyanakkor észak-déli irányban a kerékpárosok haladását kerékpársáv segíti. Gyalogosok a kereszteződésen a felszínen csak a kiskörúton, a villamosmegállók peronjait érintő gyalogos-átkelőhelyeken juthatnak át egyik oldalról a másikra. Az egyéb irányok az 1964-ben átadott aluljárón keresztül közelíthetők meg.[3]

A kereszteződés állomása az M2-es metrónak, megállóhelye a kelet–nyugati irányban közlekedő 5-ös, 7-es, 8E, 108E, 110-es, 112-es és 133E jelzésű buszoknak, valamint az észak-déli irányban közlekedő 47-es, 48-as, 49-es villamosoknak, továbbá a 72-es trolibusznak, illetve a 9-es és a 100E busznak, ez utóbbi a Belváros felé csak leszállás céljából áll meg, a repülőtér felé pedig csak a hajnali menetek érinti a csomópontot. A kereszteződés közelében, a Dohány utcában található a 74-es troli végállomása is. Az Astoria az éjszakai autóbusz-hálózat központja, az éjjel-nappali 100E-n felül 19 egymáshoz hangolt menetrendű viszonylat (907, 907A, 908, 908A, 909, 909A, 914, 914A, 916, 931, 931A, 934, 950, 950A, 956, 973, 973A, 979, 979A, 990) érinti.

A tervek szerint az észak–déli regionális gyorsvasútnak is lesz itt megállója.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]