Ágoston Emil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ágoston Emil
Született 1876. december 7.
Aranyosmarót
Elhunyt 1921. június 15. (44 évesen)
Berlin
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágoston Emil témájú médiaállományokat.

Ágoston Emil, eredetileg Adler (Aranyosmarót, 1876. december 7.Berlin, 1921. június 15.) építész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ágoston tervezte Astoria szálló

A budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet 1899-ben. Tanulmányutat tett Olaszországban, majd Berlinben és Párizsban élt. Fő korszaka 1906 és 1911 közé tehető. Keresett bérházépítő volt. Irodája a Dorottya utca 9. sz. alatt működött. Stílusát az észak-német építészet befolyásolta; romantikus részleteket is alkalmazott. Számos tervpályázaton vett részt. 1919 után közös építészeti irodát nyitott testvérével, Ágoston Gézával és a Római-fürdő létesítményeit tervezte. Hollandiában is kapott egy megbízást fürdőtelep létesítésére, azonban a helyszínre utazása során, Berlinben meghalt.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesten[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Krayer-ház (XIII. Csanády u. 2.) (1909 – 1910) (egy időben Higiénia üzletház)
  • Hungária fürdő (Hungária úszócsarnok és gőzfürdő) (VII. Dohány u. 44.) – az épület pusztulóban van (1906 – 1907)
  • Unger-ház (V. Irányi u. 10.) (1907)
  • Lakóház (V. Dorottya u. 9.) (1910)
  • Gyenes-villa (II. Nyúl u. 6.) (1909)
  • Csasznek-ház (I. Attila út 47.) (1907)
  • Lakóház (VII. Wesselényi u. 32.) (1909)
  • Egykori Magyar Bank (V. Kristóf tér) (1913)
  • Banképület az V. Bajcsy-Zsilinszky u. 36. alatt.
  • Az Astoria Szálló Múzeum körúti klasszicizáló sarokrésze.
  • A VII. Wesselényi utca 32. alatti öt emeletes sarokház (1909). Észak-német stílusjegyeket mutat, eredeti díszeiből kevés maradt. (1994 óta helyi védelem alatt áll.)

Máshol[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wesselényi u. 32.
  • Reichart Dóra, Gamperl, Ringer, és Hungária... Kétszáz év a Nyár utcában. in: Kemény Mária (szerk.), Kismező, Nagymező, Broadway, Várostörténeti tanulmányok, Budapest, 2009, 99-116.