Arthur Compton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arthur Compton
Arthur Compton.jpg
Született
1892. szeptember 10.
Elhunyt
1962. március 15. (69 évesen)
Foglalkozása fizikus
Iskolái Princetoni Egyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur Compton témájú médiaállományokat.

Arthur Holly Compton (Wooster, 1892. szeptember 10.1962. március 15.) amerikai fizikus. Nobel-díj-ban részesült (1927) a róla elnevezett Compton-szórás felfedezésének köszönhetően.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatal évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arthur Holly Compton Woosterben (Ohio állam) született 1892-ben Elias Compton és Otelia Compton tanárszülők gyerekeként. Apja, Elias Compton dékán volt a The University of Wooster-en (a későbbi The College of Wooster), ahol Arthur is tanult. Idősebb bátyja Karl Taylor Compton is a The University of Wooster-en tanult fizikát, aki később az MIT igazgatója lett; másik bátyja, Wilson M. Compton diplomata és elnöke a State College of Washington-nak, (a későbbi Washington State University). 1913 körül kigondolt egy ábrázolási metódust a Föld rotációjára.

1918-ban, Compton elkezdte az röntgensugarak szóródásának tanulmányozását. 1922-ben megállapította, hogy ha egy röntgenkvantum szórás során atomban kötött elektronnal ütközik, akkor energiájának csak egy részét adja át az ütközést követően kibocsátott elektronnak, és ezért kisebb energiával, vagyis megnövekedett hullámhosszal hagyja el az atomot. Ezt nevezik Compton-hatásnak. Ő javasolta először az elektron spin fogalom bevezetését is. 1917-ben kutatómérnöki állást kapott Westinghouseban. Később a fluoreszcens fényforrások kifejlesztését segítette a General Electricnel. 1919-ben a Nemzeti Kutató Tanács tagja lett, ahol röntgensugárzással foglalkozott.

Háborús idők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1941-ben Vannevar Bush-sal és Ernest Lawrence-szal együtt, Compton segített Amerikának az atombomba fejlesztésében. Létrehozott egy bizottságot az OSRD keretén belül S-1 Committee néven, amely az urán tulajdonságainak a vizsgálatával és gyártásával volt megbízva. 1942-ben, Compton kinevezte Robert Oppenheimert a Committee legjobb elméleti szakemberévé. Amikor a Committee munkáját átvette a hadsereg 1942 nyarán, meghívást kapott a Manhattan tervbe. Amikor 1941. december 7-én Japán megtámadta Pearl Harbort, Compton megszerezte a támogatást az együttműködésre a plutónium kutatásban a Chicagói Egyetemen. Utána meghívást kapott az első atombomba megépítésére. A „Kohászati Laboratórium”-ban dolgozott sok más tudóssal az első maghasadási láncreakció kidolgozásán, az első „atommáglya” létrehozásán. A Met Lab vezetése nehéz munka volt, a tudósok állandó intenzív politikai nyomás alatt végezték munkájukat. Az egész háború ideje alatt Compton megmaradt prominens tudósnak.

Washington Egyetem St. Louis-ban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Compton visszatért a Washington Egyetemre, St. Louis-ba. 1946-ban az egyetem a kilencedik kancellárjává avatta. 1953-ban nyugdíjba ment, de az egyetemen maradt 1961-ig, amikor is végleg visszavonult.

Hagyaték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arthur Comptont a Wooster-i temetőben temették el. A Compton krátert a Holdon róla és testvéréről nevezték el. A St Louis-i Washington Egyetem kutatási szárnya tiszteletbeli tagjává választotta. A Chicago-i Egyetem Residence is megemlékezett Comptonról és munkásságáról.

Az Arthur H. Compton Ház Chicagóban nemzettörténeti helyként van számon tartva.

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Compton, Arthur (1918). "American Physical Society address (Dec 1917)", Physical Review, Series II.
  • Compton, Arthur (1923). "A Quantum Theory of the Scattering of X-Rays by Light Elements", Physical Review, 21(5), 483 – 502.
  • Compton, Arthur (1935). The Freedom of Man, New Haven: Yale University Press.
  • Compton, Arthur (1940). The Human Meaning of Science, Chapel Hill: University of North Carolina Press.
  • Compton, Arthur (1956). Atomic Quest, New York: Oxford University Press.
  • Compton, Arthur (1967). The Cosmos of Arthur Holly Compton, New York: Alfred A. Knopf; edited by Marjorie Johnston
  • Compton, Arthur (1973). Scientific Papers of Arthur Holly Compton, Chicago: University of Chicago Press; edited by Robert S. Shankland.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]