Ugrás a tartalomhoz

Anna-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2021. április 28., 00:32-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
Anna-barlang
Az Anna-barlang bejárata
Az Anna-barlang bejárata
Hossz568 m
Mélység4,5 m
Magasság9,5 m
Függőleges kiterjedés14 m
Tengerszint feletti magasság272 m
Ország Magyarország
TelepülésMiskolc
Földrajzi tájBükk-vidék
Típusszingenetikus
Barlangkataszteri szám5391-1
Elhelyezkedése
Anna-barlang (Magyarország)
Anna-barlang
Anna-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 18″, k. h. 20° 37′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 18″, k. h. 20° 37′ 29″
A Wikimédia Commons tartalmaz Anna-barlang témájú médiaállományokat.

Az Anna-barlang Lillafüreden, közel a vízeséshez található barlang, amely mésztufabarlang. Nagyon különleges barlang, hiszen az egész világon csak hat, hozzá hasonló barlang létezik. Ennek az oka, hogy a mésztufabarlangok általában nem látogathatók, külön engedély kell a belépéshez. Ezért hazánk egyik egyedi, természeti értéke. Idegenforgalomra kiépített barlang, melyet 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánítottak.

Megközelítés

Tömegközlekedéssel

A 15-ös buszról Palotaszálló megállónál kell leszállni, majd A vízesés felé elindulni. A gyalogút a függőkerten keresztül vezet, a pontos helye táblával van megjelölve. Az 5-ös buszról Palotaszálló megállónál kell leszállni, át kell menni a kisvasúti gyalogos aluljárón, majd a patak irányába a függőkert felé menni. A függőkerten belüli irány táblákkal meg van jelölve. A LÁEV kisvasútról Lillafüred állomáson kell leszállni, át kell menni a kisvasúti gyalogos aluljárón, majd a patak irányába a függőkert felé menni. A függőkerten belüli irány táblákkal meg van jelölve.

Egyéni közlekedéssel

A legközelebbi parkolóhely Felső-Hámornál van, ahol ott lehet hagyni a gépjárművet. Célszerű a település nyugati végénél, az Ámor-vendégház közelében parkolni, majd a patak mentén felfelé haladni a palotaszálló felé, amelynek a tornya jól látható. A függőkertbe érkezéskor azonnal a bejárat látható. A függőkert akadálymentesen elérhető, de kerékpártároló nincs.

Leírás

272 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A barlang teljes hossza 568 méter, ebből 200 méter látogatható. A barlangban fakadó források vizét Miskolc vízellátásánál hasznosították.

A barlangban nemcsak szép mészkőalakzatok tekinthetők meg, hanem megkövesedett növények és a növények lenyomatai is. A téli szezon kivételével egész évben látogatható, a turistáknak kiépített, 380 méteres szakasz bejárása körülbelül fél óráig tart.

Magyarország idegenforgalmi barlangjai közül itt készült el az első, olyan világítási rendszer, amely LED-es fényforrásra épül. A kiépítés célja a lámpaflóra terjedésének visszaszorítása volt. Ekkor a barlang más létesítményei is megújultak.

A Szinva patak vize által lerakott mésztufával egy időben keletkezett, egymástól független, 34 nagyobb üregnek a mesterséges tágításával és összekötésével alakították ki. A barlangban 28 ízeltlábú fajt, valamint simaorrú denevéreket és patkósdenevéreket figyeltek meg. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogathatók a barlangnak az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai.

Név

A barlang régi bejárata 1910-ben

Az Anna név eredete vitatott. Egyes állítások szerint ezt a nevet még Fazola Henrik adta a múlt században, mások szerint a helyi erdész feleségéről nevezték el. Vannak, akik szerint Szent Anna nevéről lett elnevezve és vannak, akik szerint egy hercegnő miatt kapta ezt a nevet.

A Magyar Hírlap 1926. augusztus 4-i számában rövid hír olvasható arról, hogy Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos a napokban nyitotta meg a barlangot a nyilvánosság számára, amelyet Pfeiffer Gyulánéról, a barlang első női látogatójáról Anna-barlangnak neveztek el.

Előfordul irodalmában Csepegő-kő-barlang (Kordos 1984), Forrás-barlang (Bajomi 1977), Forrás-mésztufabarlang (Kordos 1977), Hámor-barlang (Stach 1929), Hámori-barlang (Kordos 1984), Háromforrás-barlang (Kordos 1984), Hétforrás-barlang (Kordos 1984), Négyforrás-barlang (Kordos 1984), Petőfi-barlang (Varga 2013), Petőfi Sándor-barlang (Lénárt 1979) és Petőfi Sándor-mésztufabarlang (Lénárt 1979) neveken is.

Kutatástörténet

Jól láthatók a növények megkövesedett maradványai

A barlangot 1833-ban fedezték fel Stark András bányász segítségével, amikor a hámori kohók vízellátása érdekében nyitottak egy tárót a mészkőben. Hamar népszerű turistalátványosság lett, Petőfi Sándor is megfordult itt 1847. július 8-án. A század második felére azonban a vashámorok bezárásával egy időben a barlang is feledésbe merült. Először az 1912-ben itt járt Kadić Ottokár adott részletes ismertetést a barlangról 1921-ben. 1912-ben nyitották meg újra, majd 1927-ben, amikor a Palotaszállót építették, újabb üregekre bukkantak. Ekkor vájták ki a mai bejáratot és vezették be a villanyvilágítást. Az 1941. évi Barlangvilágban kiadott és Kadić Ottokár által írt összefoglaló szerint a Baradla-barlang idegenforgalmi kiépítése sokat haladt és ugyanez mondható el a két lillafüredi barlangról is.

Az Országjárás 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy Lillafüreden található, cseppköves és a Bükk egyik nagy hírű, nevezetes barlangja. A Baradla-barlang, az Anna-barlang és a Szent István-barlang a cseppköves barlangtípus legérdekesebb fajtái. Ebben a három barlangban az érintetlen, gondosan őrzött cseppkövek szivárvány színeiben pompázó sorozatai lógnak a magas barlangtermek sötétségbe vesző boltozatairól és a mindig nedves falakról. A három barlangban villanyvilágítás van, amelynek segítségével színes lámpák és nagy erejű fényszórók alkalmazásával nemcsak nagyszerű színhatásokat és fényhatásokat lehet elérni, hanem láthatóvá válik a titokzatos magasságokba vesző barlangtermek boltozata is. A cikkben látható egy fénykép, amely a barlangban készült.

Részlet a barlang belsejéből

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Bükk hegységben lévő, miskolci Forrás-mésztufa barlang további nevei Anna-barlang, Petőfi Sándor-barlang, Hámori-barlang, Forrás-barlang, Háromforrás-barlang, Négyforrás-barlang és Hétforrás-barlang. A Palotaszálló függőkertje alatt, 264 m tszf. magasságban, a nagy vízesés mellett mesterséges táróval nyílik. A kb. 500 m hosszú barlang tárókkal összekötött mésztufa fülkékből áll. Hasznosítása: forrásfoglalás és idegenforgalom. Különleges szingenetikus keletkezése miatt különösen védeni kell. A kézirat barlangra vonatkozó része 4 irodalmi mű alapján lett írva. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5300-as (Bükk) barlangkataszteri területen lévő, miskolci Anna-mészfufa-barlang.

A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Bükk hegységben lévő barlang Forrás-barlang néven Anna-barlang és Hámori-barlang névváltozatokkal a barlangot említő 48 irodalmi mű megjelölésével. Az 1976-ban összeállított országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított országos jelentőségű barlangok listáján rajta van a Bükk hegységben, Miskolc-Lillafüreden található barlang Anna-barlang néven.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és Bajomi Dániel által írt tanulmány szerint Allotyphloiulus polypodus (ikerszelvényes), Crosbycus bükkensis (kaszáspók), Arrhopalites bifidus (ugróvillás rovar) és Hypogastrura cavicola (ugróvillás rovar) előfordul a lillafüredi Forrás-barlangban. A tanulmányban van egy térkép, amelyen a biológiailag kutatott magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag részlegesen feldolgozott Forrás-mésztufabarlang földrajzi elhelyezkedése. 24 állatfaj lett meghatározva belőle.

Az Anna-barlang belsejének részlete

A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Forrás Calktufa Cave a barlang neve. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Bükk hegységben lévő és 380 m hosszú Forrás-mésztufabarlang az ország 34. leghosszabb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 36. leghosszabb barlangja a Bükk hegységben elhelyezkedő és 1977-ben 380 m hosszú, 1976-ban kb. 200 m hosszú, 1975-ben kb. 500 m hosszú Forrás-mésztufabarlang.

Az 1979-ben napvilágot látott Barlangok a Bükkben című könyvben szó van arról, hogy a Bükk hegység sok barlangja közül a Szent István-barlang, a Miskolctapolcai-tavasbarlang és a lillafüredi Forrás-mésztufabarlang (Petőfi Sándor-barlang) áll az érdeklődők rendelkezésére. A Forrás-mésztufabarlang (a táblán Petőfi Sándor-mésztufabarlang) a Palota-szálló függőkertjei alatt, a Szinva-vízesés mellett helyezkedik el. 264 m tszf. magasságban, a Szinva–Garadna rendszer mésztufakúpjában van a bejárata. A Hámori-tavat kialakító gát 1812–1813-ban épült. 1823-ban a mésztufából előtörő forrás vizét foglalni akarták, és ezért tárót ástak a laza, a patakok vizéből a felületi feszültség megváltozása és a növényzet miatt képződő mésztufába.

Érdekes üregeket találtak a 93 m hosszú táróban. Az üregek nagyon különböztek a szokásos cseppköves barlangok formakincsétől. A barlang ki lett építve, de a korlátok és a fahidak hamar tönkrementek. 1912-ben a barlang még hozzáférhető részeit Kadić Ottokár felmérte. 1927-ben a régi vízkutató táró fel lett újítva, a források foglalva lettek és vizük bekapcsolódott Miskolc vízellátásába. Az idegenforgalom részére kiépítették a járatok egy részét. (Története innen napjainkig a Szent István-barlang történetével majdnem azonos.) A barlang mésztufában létrejött üregeket szemléltet, melyeket egységes rendszerré tárók kötnek össze. Magyarországon ez az egyetlen kiépített mésztufabarlang, de világviszonylatban is csak egy-két ilyen barlang áll a nagyközönség rendelkezésére. A barlang a maga nemében egyedülálló, világritkaságnak számító, földtani csipkecsoda.

Az Anna-barlang belsejének részlete

A bejáraton keresztül egy mesterséges táróba lehet jutni úgy, mint a Szent István-barlangban. A táró a Hall nevű teremhez kapcsolódik. Egymás alatt és mellett vannak a mésztufacsipkék (melyek a régi mésztufaüregekben a növényzet száraira, gyökereire települt CaCO3 burokból állnak), a csepegő vízből utólag kivált cseppkőcsapok, valamint az állati és növényi lenyomatokat tartalmazó, agyagos mésztufa. Innen balra a mesterséges folyosókon keresztül (melyekben oldalt és felül legtöbbször mindenhol törékeny, leheletfinom korallszerű mésztufacsipke figyelhető meg) az Északi fény teremig lehet menni. Itt láthatók a legdúsabb, legfinomabb tufacsipkék.

A Szív a következő megálló, amely kb. 0,5 m-es szív alakú cseppkőképződményeket jelent. (Itt volt Borbély Sándornak, a szervezett miskolci barlangkutatás egyik elindítójának esküvője.) Közvetlen mellette a Szomorúfűz egymás mellett elhelyezkedő mésztufaképződményeinek és borsókőszerű cseppköveinek látványában gyönyörködhetünk. A következő terem a Cseppköves-terem, amelyben nevéhez hűen sok az apró cseppkő. Ezután az út visszatér a Hallba, és onnan a kijárathoz. A könyvhöz mellékelt, a Bükk hegység barlangokban leggazdagabb területét bemutató térképen látható a 2-es számmal jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Anna-barlangnak 5391/1. a barlangkataszteri száma. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében a Bükk hegységben lévő Anna-barlang fokozottan védett barlang. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Forrás-mésztufabarlang néven Csepegő-kő-barlang, Anna-barlang, Petőfi Sándor-barlang, Hámori-barlang, Háromforrás-barlang, Négyforrás-barlang és Hétforrás-barlang névváltozatokkal, valamint térképen van helye jelölve.

Az Anna-barlang Lillafüredi-vízesés alatti része. A képződmény kialakulásában nagy szerepet kapott a lecsöpögő víz

Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Anna-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 4 foglalkozik a barlanggal. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 33. leghosszabb barlangja az 5391/1 barlangkataszteri számú, 600 m hosszú Anna-barlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang 380 m hosszú. A barlang az 1987-es listában nem kapott sorszámot, mert mesterséges tárókkal vált összefüggő üregrendszerré. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Bükk hegységben lévő Anna-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével látogathatók.

2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Anna-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Bükk hegységben lévő és 5391-1 barlangkataszteri számú Anna-barlang Magyarország 41. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 600 m hosszú barlang 1977-ben 380 m és 1987-ben 600 m hosszú volt. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Anna-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai a felügyelőség engedélyével látogathatók. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Anna-barlang fokozottan védett barlang.

Az Anna-barlang belsejének részlete

A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A könyv szerint az Anna-barlang (Forrás-barlang, Petőfi Sándor-mésztufabarlang) a Bükk hegység 1951 óta védett, 1982-től fokozottan védett természeti értéke, amely a turizmus számára meg van nyitva. Lillafüreden, a Palota Szálló függőkertjének támfalában, 272 m tszf. magasságban, a jelenleg már csak csapadékos időben működő vízesés mellett van a bejárata. A 600 m hosszú, hálózatos rendszert a Szinva-patak vize által lerakott mésztufával egyszerre kialakult, egymástól elkülönült, 34 nagyobb üreg mesterséges bővítésével és összekötésével hozták létre. A falakat mészkéreggel bevont, csipkefinomságú gyökerek, levelek és egyéb növénymaradványok, illetve az elpusztult fatörzsek helyén létrejött üregek ékesítik. 1833-ban, a forrás vizének hasznosítása miatt végzett táróhajtáskor lett megtalálva a barlang, amelynek egy részét a 19. században látogathatóvá tették fahidak és lépcsők kialakításával, de csak 1927-ben lett kiépítve és megnyitva a nagyközönség részére. Miskolc vízellátásához volt használva a barlangban eredő források vize. Egész évben látogatható a 380 m hosszig kiépített barlang. 1989-ben megjelent egy bélyeg, amelyen az Anna-barlang látható (10 Ft). Révay Ferenc szócikkében szó van arról, hogy Révay Ferenc a lillafüredi Palota Szálló építésekor részt vett az Anna-barlang újrafeltárásában.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Bükk hegységben elhelyezkedő Anna-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével tekinthetők meg. 2011-ben felújították világítását. A 2013-ban publikált és Varga Gábor által írt tanulmányban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő Miskolcon elhelyezkedő és 5391-1 barlangkataszteri számú Anna-barlang, másik nevén Petőfi-barlang a feltételezett barlangi régészeti lelőhelyek közé van sorolva, azaz az olyan lelőhelyek közé, ahonnan leletek nem kerültek elő, vagy a leletek korhatározása nem történt meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Anna-barlang (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) látogatók számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók.

A 2012–2014. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy az idegenforgalmi célra hasznosított Anna-barlangot 2012-ben 9 444 fő, 2013-ban 10 122 fő, 2014-ben 35 510 fő látogatta meg. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint az Anna-barlang (Bükk hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint az Anna-barlang (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével látogathatók. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Anna-barlang&oldid=23818954”