America Online

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
America Online
AOL logo.svg
Típus Nyilvánosan működő részvénytársaság
Alapítva 1983
Székhely New York, New York (állam)
régen: Dulles, Virginia
Vezetők Tim Armstrong
Iparág internet és telekommunikáció
Termékek online hirdetések
Alkalmazottak száma 5 600

Az America Online weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz America Online témájú kategóriát.

Az America Online, vagy röviden csak AOL egy céges hálózati szolgáltató és internet szolgáltató.

Az AOL a virginiai Dullesben székelt, egészen 2008 áprilisáig, amikor a cég áttette a székhelyét New Yorkba. Regionális irodái vannak a világ számos városában, messze a legsikeresebb hálózatos szolgáltatással, több mint 32 millió ügyféllel szerte a világban (USA-ban, Kanadában, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Brazíliában, Argentínában, és Japánban). 2005 elején az AOL Hongkongban beszüntette a szolgáltatását.

Sok amerikai számára a kilencvenes évek közepén az AOL volt maga az internet, de az internethez való szabad hozzáférés terjedésével csökkent az AOL részesedése a piacon, hátrahagyva a kérdést: hogyan tovább.

2000-ben az AOL és a Time Warner bejelentették egyesülésüket, ezt a Federal Trade Commission 2001. január 11-én hagyta jóvá.

2009. május 28-án a Time Warner közölte, hogy az AOL leválik a cégcsoportról és egy független, a tőzsdére bevezetendő társaságként folytatja tovább.[1]

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az AOL elindított egy rövid életű vállalkozást Control Video néven, egy céget, amelynek egy online szolgáltatás volt a terméke, a Gameline, melyet Atari 2600 videojáték-konzolokon lehetett elérni. Az előfizetők egy modemet vásároltak a cégtől 49.95 dolláros áron és egyszeri 15 dollárt a telepítésért. A Gameline lehetővé tette a felhasználóknak, hogy a játékokat csak ideiglenesen töltsék le és csak a legmagasabb pontszámok tárolódjanak helyben, mindezt körülbelül óránkénti 1 dolláros áron.

1983-ban a cég csődközelbe jutott, ekkor egy Steve Case nevű, fiatal marketing-veterán ült a cégvezetői székbe.

Megváltoztatta a cégfilozófiát, és 1985-ben elindított egyfajta mega-BBS szolgáltatást Commodore 64 és 128 számítógépekre, melyet eredetileg Quantum Link névre kereszteltek (röviden csak „Q-Link”). A cég nevét is megváltoztatta, az új név Quantum Computer Services lett. 1989 októberében a Quantum elindította AOL szolgáltatását Apple II és Macintosh számítógépekre, 1991 februárjában az AOL DOS változata jelent meg, ezt egy GeoWorks interfész követte egy évvel később, az AOL Windows változata. A cég 1991 októberében változtatta meg a nevét Quantum America Online-ra. Ezek a változtatások egybevágtak a fizetős BBS szolgáltatások gyarapodásával, mint amilyen a Prodigy, a CompuServe és a GEnie.

Erőteljes növekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

CD-ROM kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az AOL felhasználókról kialakult kép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az AOL felhasználóinak (néha „AOLers”-ként emlegetik őket) internetes körökben olyan hírnevük van, mint mérhetetlenül új fiúknak, akik nem ismerik a netikettet sem.

Vitás ügyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közösség vezetői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pénzügyi viták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az AOL-t többször is beperelték, amiért nem állította le gyorsan a számlázást, miután a felhasználó vagy egy társaság szerződést bontott a vállalattal az internethasználatról. Ezenkívül még egy per után meg kellett változtatnia a számlázási módszerét: eredetileg az internethasználat idejéhez hozzáadott 15 másodpercet, majd ezt felkerekítették a következő percig, tehát ha valaki például 11 perc 46 másodpercig használta az internetet, 13 percet számláztak ki neki. Az AOL azt állította, ez a be- és kijelentkezési idő miatt volt, de mivel ügyfeleit nem értesítette erről a gyakorlatról, elveszítette a pert (egyesek arra is rámutattak, hogy a be- és kijelentkezés nem tart 15 másodpercig, különösen akkor nem, ha másik szolgáltatón keresztül csatlakoznak). Az AOL ezután minden ügyfele számára elérhetővé tette ezt az információt, és több óra ingyen nethasználattal kárpótolta őket, valamint a szoftver értesítette a felhasználókat arról, hogy milyen sokáig voltak csatlakozva az internethez, és hány percet számláztak fel nekik.

Vállalati vásárlások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahogy növekedett az AOL, felvásárolt néhány szoftvercéget, mint például az alábbiak:

AOL-lal kapcsolatos jelentősebb személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]