Aktinolit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aktinolit

Az aktinolit (magyar névváltozata: sugárkő) a szilikátok osztálya amfibolok csoportjába tartozó ásványfaj. Elnevezésének eredete: aktis = sugár; lithos = kő (görög); kristályainak gyakori sugaras halmazokban való megjelenéséből. A tremolit-aktinolit izomorf elegysor közepes Fe-tartalmú változata.

Kémiai és fizikai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képlete: Ca2(Mg,Fe2)5[(Si4O11)2(OH,F)2] ahol a (Mg/Mg+Fe2)=0,50-0,89;
    ha a (Mg/Mg+Fe2)<0,50 akkor ferroaktinolit, ha a (Mg/Mg+Fe2)>0,90, akkor tremolit az ásvány elnevezése
  • Szimmetriája: monoklin (prizmás)
  • Sűrűsége: 3,03-3,24 g/cm3 (a Fe-tartalom függvényében)
  • Keménysége: 5-6
  • Hasadása: kiváló (110 szerint)
  • Színe: különböző árnyalatú zöld (a Mg helyére beépülő Fe mennyiségétől függően egyre sötétebb)
  • Fénye: hasadási lapjain üvegfényű; sugaras-rostos halmazai selyemfényűek
  • Jellemző kémiai összetétele:

Szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kristályrácsa végtelen, két SiO4-tetraéder lánc összekapcsolódásából kialakuló "szalagokat" tartalmaz, melyeknek alapegysége az Si4O116-csoport. Az inoszilikátok alosztályába tartozó ásvány.

Megjelenési formái, genetikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vékony oszlopos, vagy tűs-szálas megjelenésű. Gyakran alkot sugaras halmazokat.

Jellegzetes metamorf ásvány, különösen az alacsonyabb átalakulási fokú kristályos palákban (talkpalában, aktinolitpalában, zöldpalában) fordul elő. A zöldpala kifejlődés típusos, leggyakoribb ásványa. A metamorf keletkezésű kőzetek színes elegyrésze. Másodlagosan a bázikus jellegű kőzetek piroxén átalakulásából keletkezik. Ezt a folyamatot uralitosodásnak nevezik.

Változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • prazinit = az aktinolit és a riebeckit közötti átmeneti tag
  • smaragdit = króm-tartalmú aktinolit, bázisos metamorfitokban fordul elő
  • uralit = főleg a bázisos magmás kőzetekben előforduló piroxének szegélyének szálas-rostos átalakulási terméke
  • amfibolazbeszt = hajszálfinom, szálas-rostos szerkezetű anyag, néha gyapotszerű; hegyibőrnek vagy hegyiparafának is nevezik; kevésbé hajlékonyabb szálú, illetve kevésbé tűzálló, mint a krizotilazbeszt (ld szerpentinásványok); savállósága azonban kiváló
  • nefrit = finom, rövdszálas, de nemezszerűen tömött aktinolit; megjelenése a jadeit-hez hasonlít; faragható, ezért keresett díszítőkő, különösen keleten

Rokon ásványfajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előfordulásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztria területén Zillertal közelében. Svájcban Zermatt mellett fordul elő. Olaszország területén Torino és Sondrio közelében. Lengyelország és Németország területén. Jelentős előfordulások vannak Közép-Ázsiában, Oroszország szibériai körzeteiben és Új Zélandon. Megtalálható az Egyesült Államok Wyoming szövetségi államában, Kanadában Brit Columbia tartományban.

Hazai előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyaregregy közelében szubvulkáni képződésú, szkarn-jellegű ércesedés található. Az ércesedéssel összenőtt szkarnban ecsetszerű kifejlődése található.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. Budapest, 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1985.
  • Simon and Schusters: Roch and minerals. New York. 1978.
  • http://webmineral.com
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aktinolit témájú médiaállományokat.