Aktinolit

Aktinolit

Az aktinolit (magyar névváltozata: sugárkő) a szilikátok osztálya amfibolok csoportjába tartozó ásványfaj. Elnevezésének eredete: aktis = sugár; lithos = kő (görög); kristályainak gyakori sugaras halmazokban való megjelenéséből. A tremolit-aktinolit izomorf elegysor közepes Fe-tartalmú változata.

Kémiai és fizikai tulajdonságai

• Képlete: Ca₂(Mg,Fe²)₅[(Si₄O₁₁)₂(OH,F)₂] ahol a (Mg/Mg+Fe²)=0,50-0,89;
  ha a (Mg/Mg+Fe²)<0,50 akkor ferroaktinolit, ha a (Mg/Mg+Fe²)>0,90, akkor tremolit az ásvány elnevezése
• Szimmetriája: monoklin (prizmás)
• Sűrűsége: 3,03-3,24 g/cm³ (a Fe-tartalom függvényében)
• Keménysége: 5-6
• Hasadása: kiváló (110 szerint)
• Színe: különböző árnyalatú zöld (a Mg helyére beépülő Fe mennyiségétől függően egyre sötétebb)
• Fénye: hasadási lapjain üvegfényű; sugaras-rostos halmazai selyemfényűek
• Jellemző kémiai összetétele:
  • Kalcium: (Ca) = 9,2%
  • Magnézium:(Mg) = 8,2%
  • Vas: (Fe) =12,8%
  • Szilícium: (Si) =25,7%
  • Hidrogén: (H) = 0,2%
  • Oxigén: (O) =43,9%

Szerkezete

Kristályrácsa végtelen, két SiO₄-tetraéder lánc összekapcsolódásából kialakuló "szalagokat" tartalmaz, melyeknek alapegysége az Si₄O₁₁^6-csoport. Az inoszilikátok alosztályába tartozó ásvány.

Megjelenési formái, genetikája

Vékony oszlopos, vagy tűs-szálas megjelenésű. Gyakran alkot sugaras halmazokat.

Jellegzetes metamorf ásvány, különösen az alacsonyabb átalakulási fokú kristályos palákban (talkpalában, aktinolitpalában, zöldpalában) fordul elő. A zöldpala kifejlődés típusos, leggyakoribb ásványa. A metamorf keletkezésű kőzetek színes elegyrésze. Másodlagosan a bázikus jellegű kőzetek piroxén átalakulásából keletkezik. Ezt a folyamatot uralitosodásnak nevezik.

• Hasonló ásványok: turmalin, epidot, egirin, jadeit.
• Kísérő ásványai: klorit, szerpentinásványok, talk.

Változatai

• prazinit = az aktinolit és a riebeckit közötti átmeneti tag
• smaragdit = króm-tartalmú aktinolit, bázisos metamorfitokban fordul elő
• uralit = főleg a bázisos magmás kőzetekben előforduló piroxének szegélyének szálas-rostos átalakulási terméke
• amfibolazbeszt = hajszálfinom, szálas-rostos szerkezetű anyag, néha gyapotszerű; hegyibőrnek vagy hegyiparafának is nevezik; kevésbé hajlékonyabb szálú, illetve kevésbé tűzálló, mint a krizotilazbeszt (ld szerpentinásványok); savállósága azonban kiváló
• nefrit = finom, rövdszálas, de nemezszerűen tömött aktinolit; megjelenése a jadeit-hez hasonlít; faragható, ezért keresett díszítőkő, különösen keleten

Rokon ásványfajok

• tremolit
• amfibolok

Előfordulásai

Ausztria területén Zillertal közelében. Svájcban Zermatt mellett fordul elő. Olaszország területén Torino és Sondrio közelében. Lengyelország és Németország területén. Jelentős előfordulások vannak Közép-Ázsiában, Oroszország szibériai körzeteiben és Új Zélandon. Megtalálható az Egyesült Államok Wyoming szövetségi államában, Kanadában Brit Columbia tartományban.

Hazai előfordulása

Magyaregregy közelében szubvulkáni képződésú, szkarn-jellegű ércesedés található. Az ércesedéssel összenőtt szkarnban ecsetszerű kifejlődése található.

Források

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. Budapest, 1987.
• Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1985.
• Simon and Schusters: Roch and minerals. New York. 1978.
• http://webmineral.com