| AIM–4 Falcon |
 |
| AIM–4D Falcon rakéta F–102 Delta Dagger vadászrepülőgép nyitott fegyverterében |
|
| Funkció |
Légi közelharc-rakéta |
| Gyártó |
Hughes |
| Szolgálatba állítás |
1956 |
|
| Hordozó repülőgépek |
F–89, F–101, F–102, F–106, F–4, J 35, Mirage IIIS |
| Irányítás |
Félaktív lokátoros és infravörös önirányítás |
| Robbanótöltet |
3,4 kg Repesz-romboló töltet |
| Méret- és tömegadatok |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. |
| Hossz |
1,98 m |
| Szárnyfesztáv |
0,508 m |
| Törzsátmérő |
0,163 m |
| Indulótömeg |
54 kg |
| Repülési jellemzők |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. |
| Max. sebesség |
3 Mach |
| Hatótávolság |
9,7 km |
| Fokozatok |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. |
| Első fokozat |
| Tüzelőanyaga |
szilárd |
| Háromnézeti rajz |
 |
| Az AIM–4E Falcon oldalnézete |
Az AIM–4 Falcon az USAF először hadrendbe állított légiharc-rakétája, melyet a Hughes Aircraft tervezett és gyártott az Egyesült Államokban. A gyártó országon kívül rendszeresítette a Kanadai (CF–101 Voodoo), a Svájci (Mirage IIIS), a Finn és a Svéd Királyi Légierő (Saab J 35 Draken).
Az F–4 Phantom II fedélzeti fegyvereként kipróbálták a vietnami háborúban, ahol az elsősorban bombázó repülőgépek ellen kifejlesztett lomha rakéta nagyon gyengén szerepelt az észak-vietnami könnyű vadászrepülőgépek ellen (öt légi győzelmet értek el vele). Továbbfejlesztésével hozták létre az AIM–26 Falcon és AIM–47 Falcon rakétákat, amelyek nem érték el a sorozatgyártást. A Hughes hasonló kialakítású, de lényegesen nagyobb méretű AIM–54 Phoenix rakétája az F–14 Tomcat repülőgépek fedélzeti fegyvere volt. A rakétát az 1960-as évek végén már kivonták a hadrendből, utódja a vele szinte egy időben kifejlesztett AIM–9 Sidewinder lett.