870 Manto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Manto
Felfedezése
FelfedezőMax Wolf[1]
Felfedezés ideje1917. május 12.[1]
Felfedezés helyeLandessternwarte Heidelberg-Königstuhl[2]
NévadóMantó
Alternatív név1917 BX, 1935 NB, 1935 QV, 1953 UE1, A907 TF, A914 UC
Pályaadatok
Epocha2009. június 18.
(2455000,5 JD)
Aphélium távolsága439 439 691 km
(2,937 CsE)[1]
Perihélium távolsága254 980 670 km
(1,704 CsE)[1]
Fél nagytengely347 210 180 km
(2,321 CsE)[1]
Pálya excentricitása0,266[1]
Orbitális periódus1291,514 nap
3,54 év[1]
Közepes anomália309,859°[1]
Inklináció6,198°[1]
Felszálló csomó hossza120,871°[1]
Perihélium szöge196,608°[1]
Központi égitestNap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő13,683 km
Forgási periódus122,3 h
Albedó0,216
Abszolút fényesség13,1[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Manto témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A 870 Manto (ideiglenes jelöléssel 1917 BX) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Max Wolf fedezte fel 1917. május 12-én, Heidelbergben.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k l JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2009. augusztus 3.)
  2. JPL Small-Body Database. (Hozzáférés: 2023. október 23.)