12136 Martinryle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
12136 Martinryle
Felfedezése
FelfedezőCornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1]
Felfedezés ideje1960. szeptember 24.[1]
Felfedezés helyePalomar Obszervatórium
NévadóMartin Ryle
Alternatív név3045 P-L, 1990 RM2
Pályaadatok
Epocha2010. július 23.
(2455400,5 JD)
Aphélium távolsága459 295 846 km
(3,07 CsE)[1]
Perihélium távolsága332 353 586 km
(2,222 CsE)[1]
Fél nagytengely395 824 716 km
(2,646 CsE)[1]
Pálya excentricitása0,16[1]
Orbitális periódus1572,044 nap
4,3 év[1]
Közepes anomália252,986°[1]
Inklináció12,723°[1]
Felszálló csomó hossza332,613°[1]
Perihélium szöge336,864°[1]
Központi égitestNap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő5,646 km
Forgási periódus6,976 h
Albedó0,35
Abszolút fényesség13,0[1]
SablonWikidataSegítség

A 12136 Martinryle (ideiglenes jelöléssel 3045 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k l JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2010. július 12.)