Élőholt (Warcraft)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Élőholtak (Warcraft) szócikkből átirányítva)

Az élőholtak megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Burning Legion mételyes kísérleteinek eredményeként az egykori emberek és nemeselfek halottjai feltámadtak, hogy szolgálják a Lich Királyt. Testük rothadó jellegű, görnyedtek, hajlataikon és gerincvonalukon már a hús is hiányzik, arcuk sápadt és gyakran csak az üres szemgödrük mögül szemlélik evilági szerepüket. A Harmadik Háborúk során különösen fontos szerep jutott nekik, Ők voltak a fő csapásmérő erő a Keleti Királyságok (Eastern Kingdoms) meghódításán. Ám miután Arthas halállovag lett Lordaeron vaskezű ura, az egykori kényszeres szövetségese, Sylvanas Windrunner (Szélfutó Sylvanas) elárulta és hozzá hű élőholtjaikkal megalakult a Forsaken (Elhagyottak) élőholt csoport. Tirisfal Glades darabját tudhatták csak maguknak, és persze a lepusztult Lordaeron város, ami hamar központjuk is lett. Céljuk, hogy visszafordítsák az átkozott dögvészt és nem riadnak vissza, hogy más, akár élő fajokkal is szövetkezenek…igaz, a többiek szemében elég sunyi, alantas népség.

Az élőholt, mint a World of Warcraft játszható faja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Élőholt oldal a Horda (Horde) egy nehezen meghatározható képviselője. Bár egykor emberek voltak, haláluk s feléledésüket követően új képességekre tettek szert.

  • Shadow Resistance (Árny Ellenállás) - passzív

Csökkenti az ellenséges árnyalapú mágiák találati esélyét 2%-kal.

  • Underwater Breathing (Vízalatti Légzés) - passzív

Az élőholtak 233%-kal tovább képesek a víz alatt maradni egyetlen lélegzetvétellel.

  • Will of the Forsaken (Az Elhagyottak Akarata) - aktív

A képesség aktiválása után az élőholt ellenállóvá válik a Félelem (Fear), az Altatás (Sleep) és az Elbájolás (Charm) hatásokra. Akkor is lehet használni, mikor ezen hatások valamelyike alá kerül. 5 másodpercig tart és 2 perc, mire újra használható lesz.

Az élőholt használata során képes a 5 lépésre lévő halott emberszerű (humanoid) vagy élőholt lény felfalására, ezzel 2 másodpercenként képes visszatölteni mindenkori életerejének (hit points) 7%-át. 10 másodpercig tart a hatás és 2 perc, mire újra használható lesz. Játékosokból is falatozhat. A hatás azonnal megszűnik, amint megmozdul, varázsol, harcol vagy sérülés éri.

Válaszható kasztok:

  • Harcos (Warrior)
  • Mágus (Mage)
  • Pap (Priest)
  • Vadász (Hunter)
  • Zsivány (Rogue)
  • Boszorkánymester (Warlock)
  • Halállovag (Death Knight)

További érdekességek:

  • Az élőholt faj fővárosa a Harmadik Háború alatt lerombolt Lordaeron nagyvárossal és az óváros alatt meghúzódó csatornarendszerekkel együtt létrejött Undercity.
  • Az élőholt hátasa a csontvázló (skeletal horse).
  • Az élőholt nyelve a gutterspeak.
  • Az élőholt fajnak nincs semmiféle hite, csak az Élőholt Mételyből (Blight) való felépülésért kísérleteznek alkímiával és egyéb, élő számára hátborzongató tudományokkal.
  • Az élőholt építészeti stílus nem sokban különbözik az eredetitől, a lepusztult királyság alatt létrejött város a romlás, pusztulás jegyeit hordozza magán, zöld, mérges csatornavíz folyik keresztül-kasul az egész városon, kísérteties érzés foghatja el élőket, amikor halálfejekkel és egyéb, az elmúlást vizionáló jegyekkel sűrűn díszített falai közt járkál.
  • Az élőholt faj eredetileg az Élőholt Csapás (Scourge) része volt, de a belső polgárháborút követően Sylvanas és követői megszakították a kapcsolatot Arthassal, és önállósodtak. Minden élőholt egykor ember volt, más emberszerű fajok (mint a nemeself, vérelf vagy ork) élőhalott példányai kivétel nélkül a Csapás szolgálatában állnak.
  • Az igazságos szórakozás (avagy a fair play) nevében a játékos által indított élőholt karakterek emberszerű típusba lettek besorolva, így nem lehet ellenük speciálisan élőholtak elleni varázslatokat és képességeket használni.
  • Undercity városvédelmét nem a megszokott élőholt őrség végzi, hanem a Királyi Alkímiai Társaság (Royal Apothecary Society) által megalkotott nagy förtelem zombik.

Az élőholtak ismertebb „hősei”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arthas Menethil : Miután az ifjú Arthas herceg, Lordaeron trónjának örököse megkaparintotta a Fagysikolyt (Frostmourne), elméje lassan elborult, teste és lelke hamarosan a félelmetes Lich Király szolgája lett. Királyságába visszatérve végzett az Ezüstkéz (Silverhand) vezetőivel és Fényhordozó Utherrel, majd saját apjával, Terenas uralkodóval is. Vezetése alatt megostromolta Dalarant, Medivh titokzatos kódexéért és Silvermoon Cityt, a hatalmas Napkút (Sunwell) fejében. Arthas gyorsan emelkedett a ranglétrán, bár gyakran semmibe vették akaratát a gonosz Légió démonparancsnokai. De a helyzet gyorsan megváltozott, miután a gyengülő, testetlen Lich Király magához hívta és egyesült lelkével, így válva a bolygó egyik leghatalmasabb entitásává. Erejét egyesítve pedig elindította a második Élőholt Csapás hadjáratát, hogy végleg leszámoljon Azeroth halandóival.

Sylvanas Windrunner: Egykoron Silvermoon City íjászparancsnoka volt, amíg az Élőholt Csapás meg nem támadta a nemeselfek csodás fellegvárát. Arthas különösen kegyetlen volt vele: haldokló testét lidérccé formázta, ezzel rabszolgájává tette őt. Átka azonban nem volt elég erős ahhoz, hogy teljesen uralma alá tudta volna hajtani, Sylvanas pedig lassan újra magára talált és bosszúra éhesen otthagyta a halállovagot. Maga köré gyűjtött számtalan kétségbeesett élőholtat és Tirisfal Glades (Tirisfal Liget) területét sikeresen elfoglalták. Arthas természetesen nem nézte mindezt jó szemmel ezért megparancsolta Varimathras félelemúrnak, hogy kövesse a nőt. A démon így is tett, de ahelyett hogy akadályozta volna a sötét erdőjárót, szembefordult Arthassal és azonosult Sylvanas küldetésével, míg végül szövetségese nem lett. Sylvanas és követői pedig máig remélik, hogy megszabadulhatnak a Métely okozta nyomorúságtól.

Lich King: A legendás Lich Király története az Első Háború végnapjainál kezdődött. A démonok által megtébolyult ork seregek vereséget szenvedtek az emberektől, sokuk fogságba került vagy bujdosni kényszerült, mindezekért pedig az orkokat vezető Árny Tanács (Shadow Council) fejének, Ner'zhulnak kellett meglakolnia. Testét démonok széttépték és lelkét egy erőteljes, törhetetlen jégkoporsóba zárták. A Harmadik Háború alatt a megtébolyított Kel'Thuzad kirin tori mágus segítségével egy ördögi járványt, az Élőholt Mételyt (Blight) robbantotta ki Lordaeron királyságának peremén, ennek köszönthetően több százezres élőholt hadsereget toborozhatott össze az élők ellen, de a Hyjal alatt lefolyt és a Lángoló Légió újabb vereségével végződött epikus csata nagy mértékben meggyengítette. Ezért halállovagjai közül kiválasztotta a törtető Arthas Menethilt, hogy közös erővel végleg leszámoljanak Kalmidor bátor népeivel. Ugyanakkor az áruló árnyelf, Illidan is igényt tartott a szentségtelen trónra, így kettejük közt megindult a harc. A halállovag élőhalottjai csaptak össze az áruló nagáival és vérelfeivel, de végül mégis Arthas győzött, mikor Illidan alulmaradt a trónus kapujánál folyt párbajban. Ezek után Arthas egyesült a Lich Király lelkével és ezzel létrejött Azeroth egyik legerősebb lénye.

Anub'arak: A híres Nerubian Birodalom formális királya, aki elárulta népét mikor föláldozta több száz fajtársát, így nyerve el a Lich Király kegyeit. Kel'Thuzadot követve jutott el Naxxramasba, de később Arthas halállovag után eredt, hogy elkísérje őt az addigra már gyengülő ura színe elé. Mára Azjol-Nerub barlangvárosából irányítja az újjászületett mentora kénye szerint élőholt pókseregeit, ha éppen nem szólítja a Lich Király máshová.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]