Ágner Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ágner Lajos
SzületettÁgner Lajos Rudolf[1]
1878. február 16.[2]
Szécsény
Elhunyt1949. április 30. (71 évesen)
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • orientalista
  • fordító
Iskolái
Halál okaagyvérzés
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[4]
Ágner Lajos aláírása
Ágner Lajos aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágner Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ágner Lajos, írói álnevein: Dolyáni Gyula, Kárpássy Alajos, Nippon Dzsin, R. E., Rimóczy Elek[5] (Szécsény, 1878. február 16.[6] – Budapest, 1949. április 30.)[7] magyar irodalomtörténész, orientalista, pedagógiai író, középiskolai tanár.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Ágner Dániel cipész és Krausz Katalin fiaként született. Középiskolai tanulmányait a Losonci Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban végezte (1889–1897).[8] A Budapesti Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát magyar irodalomból és nyelvészetből, majd tanári oklevelet magyar és latin filológiából (1901).

1901 és 1902 között a szintén szécsényi születésű Velics Antalnál kezd japánul és kínaiul tanulni. 1902–1903-ban az állami ösztöndíjjal a Berlini Egyetemen foglalkozott a japán és kínai nyelvekkel. Japán stúdiumait Rudolf Lange, a kínai stúdiumait pedig Alfred Forke vezetésével végezte.[9]

1902-től négy éven keresztül a jászberényi főgimnázium tanára volt. Itt kötött barátságot kollégájával, Pintér Jenővel, akivel 1911-ben közösen részt vett a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megalapításában. Jászberényben töltött évei alatt alapította meg a Jászkürt című helyi lapot.

1907-ben Budapestre helyezték át, ahol az Óbudai Árpád Gimnázium tanára volt egészen 1938-ig, a nyugdíjba vonulásáig.[10] A gimnáziumi katedrát csak fél évre hagyta el: 1918 őszén az Országos Tanári Kongresszus kívánságára a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba rendelték, ahol a középiskolai ügyosztály személyi ügyeit intézte. 1919 tavaszától pedig tanári szolgálatra beosztott igazgatóként tevékenykedett tovább az Árpád Gimnáziumban.[11]

Pályájának fontos részét képezte tudományos munkássága. Pedagógiai munkássága mellett kiemelkedő az orientalisztikai, kínai és japán tárgyú publikációi, fordításai. Részt vett a Magyar Irodalom Történeti Társaság megalapításában, amelynek évtizedeken át választmányi tagja volt. Tagja volt a Révai nagy lexikona szerkesztőségi bizottságának is.

Házastársa Darázs Aranka Erzsébet (1882–1911) óvónő volt, Darázs Péter és Facskó Alojzia lánya, akit 1906. május 31-én Budapesten, a Ferencvárosban vett feleségül.[12] Gyermekük Ágner László István (1910–1976).

Tagságai[szerkesztés]

Könyvei, tanulmányai[szerkesztés]

Ágner Lajos Száz kínai vers c. műfordításkötete (1937)
  • Vachott Sándor élete és költészete (Budapest, 1901)
  • Ferenczy Teréz emlékezete (Balassagyarmat, 1903)
  • A japánság súlya és törekvése (Jászberény, 1905)
  • Kölcsönös hatások a hazai nyelvek között (Budapest, 1905)
  • Konfucius: Ta Hio (Nagy Tudomány; Jászberény, 1906)
  • A kínai nevelés (Jászberény, 1907)
  • A japáni szókincs európai elemei (Keleti Szemle, 1909. Vol. X. 153–155. o.)
  • Kína és Japán kultúrviszonyainak kérdéséhez (Kultúra, Sopron, 1912)
  • Az új Kína és a köznevelés kérdése (Magyar Pedagógia, 1915. vol. 15.: 361–364. o.)
  • Japán művelődéspolitikai törekvései (Magyar Pedagógia, 1915)
  • A kínai iskolák reformja (Magyar Pedagógia, 1913)
  • Kínai diplomata javaslata a beteg Európa meggyógyítására (Nemzet, 1925)
  • Száz kínai vers (műfordítások, Budapest, 1937)
  • A legfőbb lényről és az erényről (Lao-ce: Tao te King, műfordítás, Budapest, 1943)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. december 27.)
  2. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00116.htm, Ágner Lajos, 2017. október 9.
  3. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  5. ↑ Gulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon. Budapest, 1978, Akadémiai Kiadó, 516. o.
  6. ↑ Születési bejegyzése a szécsényi evangélikus keresztelési akv. 4/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
  7. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 886/1949. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
  8. ↑ Iskolai értesítők – Állami főgimnázium, Losonc, 1896/1897
  9. ↑ Mátyás 2021. 7. o.
  10. ↑ Lévay 2002. 119. o.
  11. ↑ Lévay 2002. 120. o.
  12. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 477/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
  13. ↑ Lévay 2002. 126. o.

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. „Árpád Gimnázium” Alapítvány, Budapest, 2002.
  • Mátyás Anna Rékaː Nemzeti nevelés Japánban – Ágner Lajos (1878–1949) hagyatékában, gépiratos formában fellelt monográfia bemutatása és elemzése. (BA Szakdolgozat, OTDK pályamunka). Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Budapest, 2021.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ágner_Lajos&oldid=26758621”