Wikipédia:Mikor van szükség a források feltüntetésére?

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Wikipédia kiemelt szócikkeinek szükséges jellemzői közt egyik fontos feltétel a források megadása. Az ellenőrizhetőség irányelve szerint forrásokat szükséges adni az idézetek esetén, valamint olyan esetekben, amikor egy állítás kételyeket ébreszt vagy ébreszthet. Ez az oldal ezeket a követelményeket tisztázza.

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a lista nem teljes, a benne szereplő példák csak szemléltető jellegűek. Minden esetet értékének megfelelően, egyedileg kell kezelni.

Amikor a forrást meg kell jelölni[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Meg kell jelölni a forrást minden olyan információ esetében, melynek valóságtartalmát egy másik szerkesztő kétségbe vonja. Ennek hiányában az állítás eltávolítható. A viták elkerülése és az olvasók tájékoztatása érdekében minden olyan állítást forrással szükséges alátámasztani, melyet elfogadható érvekkel kétségbe vonhatnak (lásd Wikipédia:Ellenőrizhetőség). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb ilyen állítás alátámasztására forrás áll rendelkezésre. Abban az esetben, ha egy állítás alátámasztására több forrás is rendelkezésre áll, a „legmegbízhatóbb forrást” kell megjelölni.

  • Idézetek – Máshol már megjelent információ, teljes mondatok idézésekor mindig meg kell adni a forrást. A forrásra utaló lábjegyzetet közvetlenül az idézet után (vagy előtt) kell elhelyezni (lásd a Wikipédia:Ellenőrizhetőség irányelve).
  • Rendkívüli állítások – A Wikipédia szócikkeiben tett rendkívüli állításokat mindig jó minőségű, megbízható forrásokkal kell alátámasztani:
    • Meglepő vagy olyan más, kétségkívül fontos állítások, melyekhez nem állnak rendelkezésre általánosan elérhető források;
    • Olyan állítás, mely kijelentőjével nem összeegyeztethető, zavarba ejtő, ellentmondásos, vagy a korábban általa védett érdekekkel szemben áll;
    • Állítások, melyek ellentmondanak az érintett közösség elterjedt nézeteinek, vagy melyek jelentősen átalakíthatnák az alapvető feltevéseket. Elsősorban a természettudományban, a történelemben, a politikában, élő személyek életrajzában, vagy olyan esetekben, amikor az állítás támogatói úgy vélik, hogy összeesküvés történt elhallgattatásukra.
  • Vitatható állítások élő személyek esetében – A szerkesztőknek különös gonddal kell eljárniuk amikor élő személyekről életrajzi adatokat adnak meg a Wikipédia bármely oldalán. Az ilyen jellegű információ nagyfokú érzékenységgel kezelendő. Hiteles forrás feltüntetése nélkül nem maradhat olyan adat az életrajzi szócikkben, mely bármely élő személy vagy szervezet hírnevét rombolhatja.
  • Egyéb – véleményeket, adatokat és statisztikákat, valamely személy tudományos munkáján alapuló kijelentéseket forrásokkal kell ellátni, és a szerzőkkel való kapcsolatát fel kell tüntetni.

A gyakorlatban forrást kell adni a szöveg bármely fontos állításának alátámasztására. A kiemelt szócikkek esetében nem ritka, ha bekezdésenként legalább egy forrás található.

Amikor a forrásra nincs feltétlenül szükség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közismert tények – Olyan állítások esetén, melyekről csaknem mindenki tudja, hogy igaz. Példa: "Franciaország fővárosa Párizs."
  • Az adott témához kapcsolódó közismert adatok – Az olyan információ, melyről a témában járatos olvasó, vagy akár egy laikus is tudhatja, hogy igaz. Példa (CPU: „a számítógépben a processzor hajtja végre az utasításokat”.
  • A szócikk egy mű tartalmáról szól – Ha a szócikk témája egy könyv, film vagy egyéb műalkotás tartalma, szükségtelen forrásokat adni a cselekmény vagy az abban található részletek ismertetése mellé. Az olvasó számára nyilvánvaló lesz, hogy a szócikk témája maga az információ forrása. Abban az esetben, amelyben a szócikk olyan műről szól, mely folytatásokban vagy részletekben jelent meg, vagy televíziósban, rádióban sugározták, az epizód, kiadás, vagy kötet forrással való ellátása segítheti a teljes művet nem ismerő olvasót. Az ilyen forrás segítséget nyújt az értelmezési kérdésekben is.
  • Amikor egy bekezdés egyetlen forrásból származik – Buta dolog lenne egy bekezdésen belül ugyanazt a forrást ismételgetni, különösen akkor, ha a bekezdés több mondaton át ugyanazt a gondolatot vagy adatot taglalja. Más esetekben viszont, például olyan bekezdésben, mely több független statisztikai adatot közöl, a forrás megismétlése kívánatos lehet. Bekezdésen belül akkor ismételjük a hivatkozásokat, ha azok tényleges értéket adnak az olvasónak. Nem szükséges értelmetlenül hivatkozást adni minden egyes mondat mellé.

Más szerkesztők szerkesztéseinek vitatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A vitatás joga – Bármely szerkesztőnek joga van a forrás nélküli állítások kétségbe vonására, akár a szócikk vitaoldalán, akár a szócikkben megfelelő sablonnal ellátva azt. Vita nélkül eltávolíthatók az élő személyekre vonatkozó kétes adatok, a nyilvánvalóan saját kutatásból származó megjegyzések, valamint minden nevetséges vagy a szócikket romboló állítás.
  • A vitatás nem lehet felületes – A vitatások nem lehetnek felületesek vagy semmitmondóak. Nem lehetnek bomlasztó hatásúak vagy zavarkeltőek. Az állításokat kétségbe vonó szerkesztőnek alapos okkal kell vitatnia az állítás hamisságát vagy alaptalanságát.
  • A válasz ne várasson sokat magára – A kétségbe vont állításra a választ adó szerkesztőnek rövid időn belül válaszolnia kell. Ha nem érkezik válasz, az állítást vitató szerkesztőnek jogában áll az állítást eltávolítania, vagy sablonnal megjelölnie. Ha az információ nem esik a vita nélkül eltávolítható adatok körébe, annak eltávolítása előtt a vitató szerkesztő a szócikk írójának hagyjon elég időt a válaszadásra.

Források a bevezető szakaszokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szócikkek bevezetője rendszerint összefoglalja a szócikkben szereplő információt; itt is meg kell találni az egyensúlyt: az olvasókat el kell látni a szükséges forrásokkal anélkül, hogy fölösleges forrásokkal halmoznánk el a bevezetőt. A bevezető nagyobb általánosságban, átfogóbban ismerteti a szócikk tartalmát, mint a szócikk többi része. Az egyértelmű témákra vonatkozó információ kevésbé vonja maga után a vitát, és kevésbé valószínű, hogy források megadása válik szükségessé. Ugyanakkor a bevezető sem kivétel a forrással való ellátásra vonatkozó kötelezettségek alól. A bonyolult, aktuális, vagy kétségbe vonható témák esetében sok forrásra lehet szükség. Más téma esetében a forrás akár el is maradhat. Élő személyek esetében az általánossági szinttől függetlenül az állítások alátámasztására mindig szükség van forrásokra.

A szöveg és a forrás kapcsolata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szöveg és a hozzá kapcsolódó forrás kapcsolata, azok szócikkbeli távolsága szerkesztői megítélés kérdése. Az információ forrásának mindig világosnak kell lennie. Ha egy többmondatos bekezdést írsz, melynek tartalma ugyanabból a forrásból származik, a forrást nem szükséges minden egyes mondat után megismételni, hacsak az információ nem különösképpen vitatható. A szerkesztőknek óvatosan kell eljárniuk a forrásokkal ellátott anyag átrendezésekor, hogy a szöveg-forrás kapcsolat ne szakadjon meg.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irányelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Útmutatók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]