Ugrás a tartalomhoz

Védőszent

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A védőszent (latinul patronus; patrona) olyan szent, akit egy hely (ország, terület, település, templom stb.), tevékenység, személy vagy közösség (család, nemzet stb.) mennyei védőjének tekintenek.[1][2] A kereszténységben a római katolikus egyházban, az anglikanizmusban és az ortodox kereszténységben ismert.

Egyes kultúrákban a nemzeti vagy helyi istenek a védőszentek megfelelői;[3] az a védőisten, aki egy nép-népcsoport, foglalkozás, esemény stb. oltalmazója. Például: Diana, a vadászat latin patrónája, a görög Dionüszosz a szüreté vagy Kínában Khuei Hszing a tudósok patrónusa.[3]

Sevillai Szent Izidor, az internet védőszentje.[4]

Kereszténység

[szerkesztés]

Történelem

[szerkesztés]

A keresztény védőszent kultuszban az ókori szokások és hiedelmek pogány elemei élnek tovább.[5] (→ védőisten)

A 3. században a görög misztériumok kezdtek hatást gyakorolni az egyházra, és a következő században antik példa nyomán kifejlődött a szentek kiterjedt tisztelete.[6]

A pogány tömegek megtérítésével megindult a pogány kultuszok integrációjának folyamata. A nép lelkében kiirthatatlanul benne gyökerező vallási gyakorlatok átformálódva kerültek át a keresztény ún. másodrendű kultuszba.[7] A különböző foglalkozásokért, eseményekért felelős istenségek elképzelése folytatódott a keresztény hitben, a szentek tiszteletének rendszerében.[8] A védőszentektől nemcsak azt kívánták, hogy közbenjáróként legyenek a Mindenhatónál, hanem konkrét követelményekkel álltak eléjük: esőt küldeni a szántóföldekre, segíteni a szerencsés szülésben stb.[9]

A templomok annak a mártírnak (majd később szenteknek is) a nevét kapták, akitől azt várták, hogy közbenjáróként járjon el az ott istentiszteletet végző keresztényekért. A templomok, a régiók és országok védőszentjeit úgy választották ki, hogy a mártírnak vagy szentnek valamilyen kapcsolata volt az adott hellyel.[10]

Az európai középkorban a védőszentek örökbefogadása az élet minden területére kiterjedt: az emberek egészségére, foglalkozására és családjára, a kereskedelemre, a veszélyekre, a településekre, az országra.[11][10] A reformáció előtti nyugati kereszténység egész társadalmi életét a menny szentjeitől való védelem gondolata mozgatta.[10]

Katolicizmus

[szerkesztés]

A védőszentek kijelölésének szokása abból a gyakorlatból alakult ki, hogy a keresztény mártírok sírja fölé templomokat építettek.[12] A szentekre úgy tekintettek, mint az templomok és a bennük gyülekező emberek különleges szószólóira és közbenjáróira.[12] Majd ebből következett a templomok szentek és angyalok tiszteletére való felszentelése.[12]

Az egyházi szabványok szerint (1630. március 23.) a hívek választják a védőszentet a kanonizáltak közül a püspök és papság beleegyezésével, és a választást a Congregatio Rituum erősíti meg. Változtatás csak az apostoli szék engedélyével történhet. Ünnepe elsőrangú és nyolcaddal (oktáva) bír.

Védőszent lehet az is, akinek a nevét a keresztségben kapja az ember, tehát pl. a György nevezetűeknek Szent György.

Magyarország fővédőszentje Szent István király, akinek ünnepe augusztus 20-án, szentté avatásának évfordulóján van. Az ország védőasszonya (Patrona Hungariae) Szűz Mária, kinek tiszteletére Vaszary Kolos hercegprímás 1896-ban külön ünnepet eszközölt ki a pápánál, melyet ma Magyarok Nagyasszonya néven tartanak. Az ünnep napja először október második vasárnapjára esett, majd X. Piusz pápa áttette október 8-ra. A II. vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re módosította az időpontot, de 1984-től ismét október 8-án tartják.[13]

Egy templom védőszentjét a templom szentelésekor a püspök határozza meg.

Protestantizmus

[szerkesztés]

A legtöbb protestáns irányzatban a védőszentek ábrázolását és tiszteletét a bálványimádás egyik formájának tekintik.[14] Elutasítják a védőszenteket, mivel a szentek tisztelete, a védelmük és közbenjárásuk kérése éles ellentétben áll a Solus Christus (egyedül Krisztus) elvével.

Ortodox kereszténység

[szerkesztés]

Az ortodox kereszténység elismeri a szentek tiszteletét, de általában nem társítja a szenteket foglalkozásokhoz vagy tevékenységekhez.

A hagyományuk alapján minden templom, amikor a püspök felszenteli, egy nevet kap, aki a védőszentje lesz. A védőszent ikonja az első sorban található az ikonosztázban.

Országok, területek hívőinek védőszentjei

[szerkesztés]
Ország / terület Védőszent
 Ausztria József (Jézus nevelőapja)[15]
Stockeraui Szent Colman
Szent Flórián[15]
III. Lipót osztrák őrgróf
Szent Mór[15]
Noricumi Szent Szeverin
Szent Virgil
Szűz Mária
 Horvátország József (Jézus nevelőapja) [16]
Szent Jeromos
Cirill és Metód
 Magyarország Boldogságos Szűz Mária [17]
Tours-i Szent Márton [18]
Szent Imre [19]
Szent Gellért [20][21]
I. István magyar király[22][23]
Árpád-házi Szent Erzsébet
 Németország Magdeburgi Szent Adalbert
Szent Oszkár
Bonifatius Wynfrith[22]
Karthauzi Szent Brúnó
Canisius Szent Péter
Szent Kilián
Mihály arkangyal[23][22]
Szent Suitbert
Szent György
Szent Mór
 Románia Szűz Mária
András apostol
III. István moldvai fejedelem
Szent György
 Szlovákia Szűz Mária (a Fájdalmas Szűzanya)[22]
Cirill és Metód
 Szerbia Szent Száva[24][25]
Cirill és Metód

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Patronal Feast, An Episcopal Dictionary of the Church: A User-Friendly Reference for Episcopalians. New York: Church Publishing, Inc. (2000). ISBN 0-89869-211-3 
  2. ↑ patron saint, The American Heritage Dictionary of the English Language, 4th (2006. november 2.). ISBN 0-618-70172-9 
  3. ↑ a b patron saint | Definition & Examples | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
  4. ↑ Sevillai Szent Izidor az internet védőszentje. [2012. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
  5. ↑ Magyar Néprajzi Lexikon: védőszent, patrónus
  6. ↑ Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás
  7. ↑ Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve
  8. ↑ Ralph Edward Woodrow: Babilon misztériumvallása, 1992
  9. ↑ Dr. Félegyházy József: Az egyház a korai középkorban. Bp., 1967, Szent István Társulat
  10. ↑ a b c What Are Patron Saints and How Are They Chosen? (angol nyelven). Learn Religions. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
  11. ↑ CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: Patron Saints. www.newadvent.org. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
  12. ↑ a b c Patron Saints | Encyclopedia.com. www.encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  13. ↑ MAGYAROK NAGYASSZONYA Archiválva 2014. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben - Diós István: A szentek élete
  14. ↑ Managing a country parish: A country pastor's advice to his successor, Calvinism in Europe, 1540-1610: A Collection of Documents, 53. o. (1992. november 2.). ISBN 0-7190-3552-X. OCLC 429210690 
  15. ↑ a b c Walsh, Michael, ed. (1987). Butler's Lives of Patron Saints. Harper & Row. ISBN 0060692626.
  16. ↑ a horvát parlament határozata alapján 1687-től Horvátország hivatalos védőszentje
  17. ↑ Magyarország védőszentje, superitalia.webnode
  18. ↑ Ma van Szent Márton, hazánk védőszentjének napja, origo, 2021. november 11.
  19. ↑ https://lexikon.katolikus.hu/V/v%C3%A9d%C5%91szent.html katolikus lexikon. Védőszent: Imre herceg a magyar ifjúság védőszentje
  20. ↑ https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-gellert-puspok-es-vertanu A Szeged-Csanádi Egyházmegye fővédőszentje
  21. ↑ Szent Gellért a magyar pedagógusok védőszentje, https://magnificat.ro/
  22. ↑ a b c d Bunson, Matthew, ed. (2012). Our Sunday Visitor's 2012 Catholic Almanac. Our Sunday Visitor. ISBN 9781592760770.
  23. ↑ a b Parkinson, Henry (1911). "Patron Saints". In Herbermann, Charles G (ed.). Catholic Encyclopedia. Vol. 11. New York: Robert Appleton Company. pp. 562–567.
  24. ↑ A History of the Balkan Peoples. Ardent Media, 33. o.. GGKEY: 69RCKY1X0FZ (1971) 
  25. ↑ Jennifer Lawler. Encyclopedia of the Byzantine Empire. McFarland, 260. o. (2004. november 2.). ISBN 978-1-4766-0929-4 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Védőszent&oldid=27383902”