Troy Kotsur
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Troy Kotsur | |
 | |
| Született | 1968. július 24. (58 éves) Mesa, Arizona |
| Állampolgársága | amerikai |
| Házastársa | Deanne Bray (2001–) |
| Gyermekei | egy gyermek |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1989– |
| Díjai | |
| Oscar-díjak | |
| Legjobb férfi mellészereplő CODA (2022) | |
| BAFTA-díjak | |
| Legjobb férfi mellékszereplő CODA (2022) | |
| További díjak | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Troy Kotsur témájú médiaállományokat. | |
Troy Michael Kotsur (/ˈkɒtsər/) (Mesa, 1968. július 24. –) Oscar-, BAFTA- és Screen Actors Guild-díjas amerikai színész.
Legnagyobb szakmai sikerét a 2021-es CODA című vígjáték-dráma mellékszerepével szerezte, mellyel – Marlee Matlin színésznő után a második siket színművészként – Oscar-díjat nyert. Továbbá ő a legelső férfiszínész, aki Oscart, BAFTA-díjat és Screen Actors Guild-díjat is átvehetett.
2013-ban filmrendezőként debütált No Ordinary Hero: The SuperDeafy Movie című filmdrámájával.
Fiatalkora
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az arizonai Mesában, Phoenix legnagyobb külvárosában született és nőtt fel. Édesanyja JoDee (leánykori nevén True), édeasapja Leonard Stephen „Len” Kotsur, aki Mesa rendőrfőnöke volt. Kilenc hónapos korában szülei felfedezték, hogy gyermekük siket, ezért megtanulták az amerikai jelnyelvet, hogy a család kommunikálni tudjon vele. Szülei bátorították a sportra és a környékükön élő, ép hallású gyerekekkel való barátkozásra. A Phoenix Day School for the Deaf nevű iskolába járt, itt kezdett először érdeklődni a színészet iránt. A Westwood High Schoolban érettségizett, ahol drámatanára arra ösztönözte, vegyen részt az év végi varietéműsorban. Egy pantomim jelenetet adott elő, amelyet pozitívan fogadtak. Ez motiválta őt a színházi pályára.
Miután elvégezte a középiskolát, gyakornokként dolgozott a KTSP-TV-nél (ma KSAZ-TV). Bár eredetileg filmrendező szeretett volna lenni, a gyakorlat során egy vágót segített, de úgy érezte, nem tud a kapcsolatot teremteni az emberekkel. Később így emlékezett vissza: „A rendezői álmom szertefoszlott, miután elfogadtam azt a tényt, hogy egy olyan világban élek, amely nem használja az én nyelvemet.” Ezután 1987 és 1989 között a Gallaudet Egyetemre járt, ahol színművészetet, televíziózást és filmművészetet tanult.
Pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elfogadta a National Theatre of the Deaf színészi állásajánlatát, és otthagyta a Gallaudet Egyetemet. Két éven át az NTD-vel turnézott, eközben két darabban lépett fel. 1994-ben a Los Angelesben működő Deaf West Theatre-nél kezdett dolgozni, ahol több előadásban szerepelt, illetve rendezőként is közreműködött. Színpadi szerepei közé tartozott Stanley A vágy villamosa című darabban, Lenny az Egerek és emberek, valamint Hamlet herceg az Ophelia című előadásokban.
2001-ben Kotsurt és Lyle Kanouse ép hallású színészt együtt választották ki a Deaf West Theatre Big River című, 1985-ös musicaljének színrevitelére. Mindketten Huckleberry Finn Pap névre hallgató apját alakították: Kotsur jelnyelven játszott, míg Kanouse beszélt és énekelt. A Big River sikere nyomán az előadást a Mark Taper Forumban is bemutatták, majd a Roundabout Theater Company és a Deaf West közös Broadway-felújításaként került színre a New York-i American Airlines Theatre-ben. Eközben visszatérő szerepe volt a Sue Thomas – FBI című sorozatban, ahol amerikai jelnyelvi (ASL) szakértőként is dolgozott.
2012-ben főszerepet játszott a Cyrano című színdarabban, amely a Cyrano de Bergerac alapján készült, és a Deaf West Theatre, valamint a The Fountain Theatre közös produkciója volt. Az előadást Stephen Sachs rendezte, 2012 áprilisában mutatták be. A Cyrano után Kotsur rendezte a No Ordinary Hero: The SuperDeafy Movie című játékfilmet, amelynek premierje a 2013-as Heartland Filmfesztiválon volt.
2016-ban Deborah LaVine Wild Prairie Rose című független nagyjátékfilmjében szerepelt. A film elnyerte a Jimmy Stewart Legacy-díjat a Heartland Nemzetközi Filmfesztiválon.
A Mandalóri című Csillagok háborúja-sorozatban a taszken rablók jelnyelvet használnak, és Kotsurt kérték fel a mesterséges nyelv kidolgozására. Kezdetben nem említette, hogy színész is, mert attól tartott, az hízelgésnek tűnne. Miután azonban a készítők ezt megtudták a menedzserétől, őt választották ki a vezető taszken harcos szerepére.
2021-ben Kotsur a CODA című játékfilmben kapott mellékszerepet, egy halló tinédzser lány siket édesapját alakítva. A film rendezője, Sian Heder korábban a Deaf West Theatre Our Town, illetve Edward Albee At Home at the Zoo című darabjában látta Kotsur alakításait, és ezek alapján választotta ki a szereplőgárda tagjaként. Az NPR beszámolója szerint Kotsur alakítása „lenyűgözte a közönséget és a kritikusokat egyaránt”. Szerepéért számos díjat kapott, többek között Oscar-, BAFTA- és Screen Actors Guild-díjat a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Oscar-díjával ő lett az első siket férfiszínész, illetve összességében a második siket színművész (Marlee Matlin után), aki színészi aranyszobrot nyert.
2025-ben az Alapítvány című sorozatban szerepelt Preem Palverként, a Második Alapítvány vezetőjeként.
Magánélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kotsur 2001 óta Deanne Bray férje. 2005. szeptember 8-án született egy lányuk, Kyra Monique Kotsur. Kotsur katolikus.
Filmográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Film
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Magyar cím | Eredeti cím | Szerep | Megjegyzések |
|---|---|---|---|---|
| 2007 | A 23-as szám | The Number 23 | Barnaby | |
| 2008 | Universal Signs | Chris | ||
| 2009 | See What I'm Saying: The Deaf Entertainers Documentary | önmaga | dokumentumfilm | |
| 2013 | No Ordinary Hero: The SuperDeafy Movie | Matt | filmrendező | |
| 2016 | Wild Prairie Rose | James Hansen | ||
| 2021 | CODA | CODA | Frank Rossi | |
| 2025 | In Cold Light | Will | ||
| 2026 | Ősi ösztön | Primate | Adam | |
Televízió
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Magyar cím | Eredeti cím | Szerep | Megjegyzések |
|---|---|---|---|---|
| 2001 | Mrs. Klinika | Strong Medicine | Lars | 1 epizód |
| 2002–2005 | Sue Thomas – FBI | Sue Thomas: F.B.Eye | Troy Myers | 5 epizód |
| 2003 | Doki | Doc | Troy | 1 epizód |
| 2006 | CSI: New York-i helyszínelők | CSI: NY | Dennis Mitchum | 1 epizód |
| 2007 | Dokik | Scrubs | Mr. Frances | 1 epizód |
| 2012 | Gyilkos elmék | Criminal Minds | John Myers | 1 epizód |
| 2019 | A Mandalóri | The Mandalorian | taszken felderítő |
|
| 2024 | Félig üres | Curb Your Enthusiasm | Troy Kotsur |
|
| 2025 | Tab Time | Speedy Petey |
| |
| Alapítvány | Foundation | Preem Palver | 4 epizód | |
| Fekete nyúl | Black Rabbit | Joe Manusco | 4 epizód | |
Fontosabb díjak és jelölések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Díj | Kategória | Jelölt mű | Eredménx | Ref. |
|---|---|---|---|---|---|
| 2021 | Oscar-díj | Legjobb férfi mellékszereplő | CODA | Elnyerte | [3] |
| BAFTA-díj | Legjobb férfi mellékszereplő | Elnyerte | [4] | ||
| Critics' Choice Awards | Critics' Choice Movie Award (legjobb férfi mellékszereplő) | Elnyerte | [5] | ||
| Golden Globe-díj | Legjobb férfi mellékszereplő | Jelölve | [6] | ||
| Independent Spirit Awards | Legjobb férfi mellékszereplő | Elnyerte | [7] | ||
| Screen Actors Guild-díj | Legjobb szereplőgárda (mozifilm) | Elnyerte | [8] | ||
| Legjobb férfi mellékszereplő | Elnyerte | ||||
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.bafta.org/awards/film/supporting-actor".
- ↑ "www.oscars.org/oscars/ceremonies/2022". Hozzáférés: 2022. március 28.
- ↑ Barco, Mandalit del (2022. március 27.). "CODA's Troy Kotsur is now the first Deaf man to win an Oscar for acting". NPR (angol nyelven). 2022. április 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. március 28.
- ↑ Ravindran, Manori (2022. február 3.). "BAFTA Awards Nominations Unveiled: 'Dune,' 'Power of the Dog' Lead Field, Will Smith Earns First BAFTA Nod". Variety. 2022. február 3. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. február 6.
- ↑ Staff (2021. december 13.). "Film Nominations Announced for the 27th Annual Critics Choice Awards". criticschoice.com. Critics Choice Association. 2022. május 31. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. február 6.
- ↑ Buchanan, Kyle (2021. december 13.). "Golden Globes Nominations 2022: The Complete List". The New York Times. 2021. december 28. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. február 6.
- ↑ Staff (2021. december 14.). "2022 Film Independent Spirit Awards Nominations Announced". filmindependent.org. Film Independent. 2022. május 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. február 6.
- ↑ Staff. "The 28th Annual Screen Actors Guild Awards: Nominees & Recipients". sagawards.org. SAG-AFTRA. 2022. március 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. február 6.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Troy Kotsur című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Troy Kotsur a PORT.hu-n (magyarul)
- Troy Kotsur az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Troy Kotsur a Rotten Tomatoeson (angolul)
