Harold Russell

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Harold Russell
Harold Russell still.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Harold John Russell
Született 1914. január 14.
North Sydney, Új-Skócia Kanada
Elhunyt 2002. január 29. (88 évesen)
Needham, Massachusetts USA
Házastársa Rita Russell-Nixon (1944–1978)
Betty Marshalsea (1981–2002)
Pályafutása
Iskolái
  • Boston University
  • Cambridge Rindge and Latin School
Aktív évek 19451997
Díjai
Oscar-díjLegjobb férfi mellékszereplő
Életünk legszebb évei (1947)
Golden GlobeKülöndíj a legjobb nem professzionális alakításért
Életünk legszebb évei (1947)
További díjak

Harold Russell IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Harold Russell témájú médiaállományokat.

Harold Russell (North Sydney, 1914. január 14.Needham, 2002. január 29.) kanadai származású második világháborús amerikai veterán és Oscar-díjas színész.

Korai évei[szerkesztés]

Harold Russell a kanadai North-Sydney-ben, Új-Skóciában született. Apja halála után családjával Massachusettsbe költözött 1921-ben.

1941. december 7-én, a Pearl Harbor elleni támadás idején a Massachusetts állambeli Cambridge-ben élt, egy élelmiszer üzletben dolgozott. Az 1949-es Victory In My Hands című önéletrazi könyvében azt írta, hogy azért sietett bevonulni az Egyesült Államok hadseregébe, mert vesztesnek tartotta magát.

1944. június 6-án, miközben a hadsereg instruktoraként, bontási munkát tanított az Egyesült Államok 13. légideszant hadosztályának Camp Mackall-ban, Észak-Karolinában, egy hibás biztosíték élesítette a kezében tartott TNT robbanóanyagokat. Mindkét kezét elvesztette, melynek helyére protézist kapott. Felépülése után, a Bostoni Egyetemen hallgatója lett, ahol Russell szerepelt a Diary of a Sergeant című dokumentumfilmben, amely a háborús veteránok rehabilitációjáról szólt.

Filmes pályafutása[szerkesztés]

Mikor William Wyler filmrendező látta a Russell-el készült filmet, azonnal szerepet adott neki az Életünk legszebb évei című legújabb filmjében, ahol Fredric March és Dana Andrews játszotta a főbb szerepeket. Russell Homer Parrish-t, az Egyesült Államok haditengerészetének tengerésze szerepét játszotta, aki mindkét kezét elvesztette a háború alatt. Russell ezért az alakításáért 1947-ben elnyerte a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díját. Korábban ugyancsak kitüntették egy tiszteletbeli Oscar-díjjal „a mozgássérült veteránok mozgóképes közvetítéssel nyújtott segítség és vigasz nyújtás végett”. A különdíjat azért ítélték neki, mert az Vezetőség ezzel akart tisztelegni Russell játéka előtt, aki nem volt hivatásos színész, és ezért azt feltételezték, hogy kevés esélye lesz a győzelemre. Ez volt az egyetlen alkalom az Oscar-történelemben, amikor az akadémia két Oscart ítélt oda ugyanazon teljesítményért.

Későbbi évei[szerkesztés]

A film befejezése után Russell visszatért a Bostoni Egyetemre, és 1949-ben üzleti diplomát szerzett. Russell az AMVETS aktív résztvevője lett, három cikluson keresztül, mint országos parancsnok. Először 1949-ben választották meg, majd 1960-ban választották meg harmadik ciklusába. A Veteránok Világszövetségének adománygyűjtő ágának, a World Veterans Fund Inc. alelnöke is volt. Az AMVETS vezetőjeként Russell 1951-ben írt Harry S. Truman elnöknek, és támogatta a Douglas MacArthur tábornok elbocsátására vonatkozó döntését a koreai háború idején. Russell a hatvanas évek elejétől a nyolcvanas évek végéig elnöki posztot töltött be az Elnöki Bizottság a fogyatékkal élők foglalkoztatásáról, amiért nem kért fizetést.

Russell debütálása után két filmben szerepelt még, 1980-ban az Inside Moves és 1997-ben a Dogtown című filmekben. 1981-ben szerepelt a Trapper John M.D. című sorozat egyik epizódjában és a China Beach televíziós sorozat két részes epizódjában 1989-ben.

Russell két önéletrazi könyvet írt, Victory in My Hands (1949) és The Best Years of My Life (1981).

1992-ben mellékszereplői Oscar-díját árverésre bocsátotta New York-ban, ahol egy magángyüjtő 60 500 dollárért vette meg. Russell azzal védekezett, hogy pénzre van szüksége felesége orvosi költségeihez, bár ezt később vitatták. Russell nem vált meg Tiszteletbeli Oscar-díjától. Russell halála után a magánygyüjtő, akit később Lew Wasserman stúdióvezetőként és tehetségkutatóként azonosítottak, visszaadományozta Russel aranyszobrát az Akadémiának.

Halála[szerkesztés]

Russell 2002. január 29. húnyt el szívrohamban a Massachusetts állambeli Needhamben lévő egyik idősek otthonában.

Filmjei[szerkesztés]

Év Cím Szerep Megjegyzés
1945 Diary of a Sergeant önmaga
1946 Életünk legszebb évei Homer Parrish Oscar-díj a legjobb férfi mellékszereplőnek
Tiszteletbeli Oscar-díj
Golden Globe-díj - Különdíj a legjobb nem professzionális alakításért
1980 Inside Moves Wings
1981 Trapper John, M.D. Leo Hopkins
1989 China Beach Uncle Conal
1997 Dogtown Blessed William

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Harold Russell című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • [1]