Teleki Blanka Gimnázium (Budapest)
| Teleki Blanka Gimnázium | |
 | |
| Alapítva | 1873 (a mai épület 1901–1902-ben épült) |
| Névadó | Teleki Blanka (ember) |
| Hely | Magyarország, Budapest XIV. kerülete |
| Korábbi nevei | Erzsébet Nőiskola |
| Mottó | "A jövő iskolája" |
| Típus | gimnázium |
| Tanulólétszám | 617 fő |
| Igazgató | Soproni Theodóra |
| OM-azonosító | 035247 |
| Tagozatok | gimnázium |
| Cím | Ajtósi Dürer sor 37. |
| Elhelyezkedése | |
 Teleki Blanka Gimnázium
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 47″, k. h. 19° 05′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 47″, k. h. 19° 05′ 39″ | |
 | |
| A Teleki Blanka Gimnázium weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Teleki Blanka Gimnázium témájú médiaállományokat. | |
A Teleki Blanka Gimnázium állami oktatási intézmény Zuglóban.[1][2]
Története[szerkesztés]
Alapítás (1868–1873)[szerkesztés]
A gimnázium Budapest egyik legrégebbi iskolája. A kiegyezés után elfogadott kötelező népiskolai oktatás és az egyre inkább előtérbe kerülő nőnevelés kérdése szükségessé tette, hogy a meglévő tanítóképzők mellett újak alakuljanak. 1868-ban báró Eötvös József bízta meg a jászberényi születésű pedagógiai tapasztalattal rendelkező Zirzen Jankát fővárosi tanítóképző megszervezésével.[3] A kezdeti nehézségek után szervezett formában, 1873-ban képzett tanárokkal indult meg a tanítóképzés is gyakorló iskolával. Ezt az évet lehet az iskola alapítási esztendejének tekinteni.
Nőiskola[szerkesztés]
1875-ben az intézmény a korszerű Sugár úti épületbe költözött. 1877-ben Zirzen Jankát a nőnevelés terén elért eredményéért koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. 1896-ban vonult nyugalomba, amikor már az intézmény kinőtte addigi kereteit, így új iskolát kellett építeni. 1898-ban az addigi Zirzen-intézet felvette a meggyilkolt Erzsébet királyné nevét. 1902-ben elkészült az Erzsébet Nőiskola jelenlegi épülete Baumgarten Sándor[4] és Herczegh Zsigmond tervei szerint szecessziós stílusban. Tágas tantermek, kényelmes kollégiumi szobák, könyvtár, tornaterem, laboratórium, tenisz- és korcsolyapálya, sziklakert biztosították a diákok számára a legkorszerűbb oktatás-nevelést. 1906-ban az iskolának három tagozata volt: polgári iskolai tanítóképző; gyakorló felsőbb leányiskola, valamint az Apponyi-kollégium. 1920 után a főiskolai ranggal működő kollégium Szegedre költözött. A polgári iskolát líceummá szervezték át.
Líceumi évek (1931–1950)[szerkesztés]
1931-ben a líceum nyolcosztályos gimnáziummá alakult. A főiskola kiválása után, 1928-tól 1943-ig Radák Olgát választották az intézmény igazgatójává. Az ő kitartó munkájának köszönhető, hogy az iskola egyre színvonalasabb képzést és nevelést biztosított a diákjainak és növelte az iskola hírnevét.
1927-től az intézet a budapesti tankerület felügyelete alá került a minisztériumtól, ennek köszönhetően megnőtt az intézet önállósága is. A gimnázium az ország egyik legszínvonalasabb iskolája lett, rangot jelentett „erzsébetesnek” lenni. Ezt bizonyítja az is, hogy a nőiskola volt növendékei egyesületet hoztak létre 1930-ban, amely a mai napig is működik.
Teleki Blanka Gimnázium (1950–)[szerkesztés]
1950-ben az iskola Teleki Blanka nevét vette föl. A nyolcosztályos gimnáziumból négyosztályos lett, az általános iskola szervezetileg különvált, bár az épületben maradt. Az 1963/64-es tanévtől koedukált a gimnázium. Énekkara az 1960-as–70-es években Szécsényi Olivér karnagy vezetésével az ország egyik legkiemelkedőbb kórusa volt. Szintén sikeresek voltak ebben az időszakban Sereg Imréné sportoló diákjai. A rajztagozatosok közül művészek kerültek ki Csáji Attila művésztanár keze alól.[5] A matematikát és fizikát olyan országos szaktekintélyek oktatták, mint dr. Wiedemann László, dr. Wiedemann Lászlóné, Harsányi Ibolya Kamilla, a magyar nyelv és irodalmat dr. Kissné dr. Spira Veronika, a történelmet Varga Ákos. A biológiatagozatosok jó felkészítést kaptak Králl Attilánétól (2018 és 2019 között újra oktatott az iskolában) és Kovácsné Stummer Valériától az eredményes egyetemi felvételhez. 2011-ben jelent meg Vass Judit magyar szakos tanár érettségit segítő két szakmailag igen megalapozott könyve.
Híres tanárai[szerkesztés]
- Cholnoky Jenő, geográfus, földrajztudós
- Csáji Attila, Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, az MMA korábbi alelnöke
- Horger Antal, nyelvész
- Illés Éva, nyelvész, az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet habilitált docense
- Leövey Klára, pedagógus, író, újságíró
- Pukli István, közéleti szereplő, magyar–történelem szakos tanár
- Rybár István, id., képzőintézeti tanár, természetrajzi író
Híres diákjai[szerkesztés]
- Barkóczi Balázs - politikus
- Bartos Mónika – politikus
- Bleier Edit – animációs filmrendező, egyetemi tanár
- Boncza Berta (Csinszka) – Ady Endre felesége
- Cséfalvay Klára – villamosmérnök, egyetemi docens
- Dienes Valéria – filozófus
- Feszty Masa – festőművész
- Horváth Bálint – kommunikációs szakember
- Jámbor András - újságíró, politikus
- Kaffka Margit – író, költő
- Kabdebó Katalin – vágó
- Laár András – zenész (KFT együttes), humorista[6]
- Magos Judit – asztaliteniszező
- Maly Róbert – operatőr (A szerdai gyerek, Mindenki)
- Martin Márta – színésznő
- Márton András – zenész (KFT)
- Morcsányi Géza - dramaturg
- Móricz Zsigmond leányai (Móricz Virág, Móricz Lili és Móricz Gyöngyi)
- Németh Gábor Dávid – költő
- Nyári Zoltán – operaénekes
- Orbán Sándor – humorista (MyCream popparódia zenekar), Maksa Híradó
- Oszter Alexandra – színésznő
- Puskás Péter – énekes, színész, műsorvezető
- Rajkai Zoltán – színész
- Rutkai Bori – énekes, költő-író
- Sára Gergely – Magyar Péter, rap énekes, szövegíró
- Sudár Balázs – történész
- Szegedi Erika – színésznő
- Szegő János – szerkesztő, kritikus (Magvető Kiadó)
- Tóth Ilona – 1956-os elítélt
- Törőcsik András – labdarúgó[6]
- Ugrai István – Nyulassy Attilával és Zsedényi Balázzsal a Kultúrbrigrád (Átrium Színház) producerei
Zenekarok[szerkesztés]
- Malacka és a TAhO zenekar (Barkóczi Balázs által alapítva)
- Dawnstar (Wind Attila és Hamvas Bálint által alapítva)
- Colt zenekar (Tagok: Kiss Zsombor, Farkas Norbert, Simon Péter, Kuntner Vera, Bable Krisztián, Nagy-Erdei Móric)
- Cálvária
- KFT (Laár András és Márton András)
- Klub_221
Képtár[szerkesztés]
._Fortepan_57556.jpg){kind=spacer}
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Teleki Blanka Gimnázium. Teleki Blanka Gimnázium, 2012. április 29. [2012. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
- ↑ Teleki Blanka Gimnázium. Iskolabázis, 2012. április 29. [2012. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
- ↑ Zirzen Janka. Magyar Életrajzi Lexicon, 2012. április 29. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
- ↑ Budapest Architects around 1900. budapestarchitects.com, 2012. április 29. [2014. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
- ↑ Attila Csáji. SZTAKI, 2012. április 29. [2010. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
- ↑ a b A KFT alapítói egykori iskolájukban nosztalgiáztak (magyar nyelven). rtl.hu, 2023. december 27. (Hozzáférés: 2023. december 30.)