Baumgarten Sándor
| Baumgarten Sándor | |
 |
|
| Született | 1864. január 21. Dunaföldvár |
| Elhunyt | 1928. május 31. (64 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baumgarten Sándor témájú médiaállományokat.
|
|
Baumgarten Sándor (Dunaföldvár, 1864. január 21. – Budapest, 1928. május 31.)[1] magyar építész.
Középiskoláit, továbbá műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1888-ban nyert építészeti oklevelet. Utána hat évig Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Weber Antal építőművészek mellett működött. Közben tanulmányutakon volt Német-, Francia- és Olaszországban. Egyike a legtevékenyebb magyar építőművészeknek. Számos pályázaton vett részt, többi között a budapesti áru- és értéktőzsde tervpályázatán II. díjat nyert. Legjelentékenyebb alkotásai: a Budapesti Tudományegyetem központi épületének Egyetem téri része Mária Terézia korabeli barokk stílusban, továbbá az Erzsébet nőiskola és a Vakok Állami Intézete, mindkettő magyaros stílusban, a Niedermann-féle szanatórium. A budapesti postatakarékpénztár épületének tervét Lechner Ödönnel közösen készítette. Mintegy háromszáz budapesti és vidéki iskolát tervezett. Mint királyi közalapítványi igazgató működött Budapesten.
Főbb munkái[szerkesztés]
Mezőtúron, Herczegh Zsigmonddal közösen:
- Leánygimnázium (ma: Karcagi Szakképzési Centrum Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma, Mezőtúr, Dózsa György út 17., 1899)
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 96. o. Online elérés
- ↑ Szászvári Józsefné.szerk.: Raffainé Kókány Judit: Földvári tabló. Dunaföldvár: Berze-Nagy Ilona Városi Könyvtár, 16. o. ISBN 978-963-06-8572-6 (2009)
