Zirzen Janka
| Zirzen Janka | |
 | |
| Zirzen Janka portréja (Radóné Hirsch Nelly műve, 1889) | |
| Született | 1824. május 23.[1] Jászberény |
| Elhunyt | 1904. december 28. (80 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (29/1-1-39)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zirzen Janka témájú médiaállományokat. | |
Zirzen Janka (keresztelés: Jászberény, 1824. május 23. – Budapest, 1904. december 28.) magyar pedagógus, a magyar nőnevelés egyik kiemelkedő alakja. Az 1869-ben létrejött tanítónőképző iskola igazgatója.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Korán árvaságra jutott[4], tizenöt éves korától egyedül tartotta fenn magát, mint nevelőnő. Apja Zirzen József, anyja Zámoni Terézia Tevékeny részt vett a főváros legkülönbözőbb társadalmi mozgalmaiban.
1869-ben az első Magyar Királyi Tanítónő Képezde, majd 1875-től az Erzsébet Nőiskola igazgatója lett. Ekkor Zirzen Jankát új feladattal bízta meg Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter: tanulmányozza a hazai és külföldi ipariskolák működését, hogy ne csak képzett tanítónőket neveljen az iskola, hanem a hazának házias és munkás leányokat.
Zirzen Janka külföldi tanulmányútjain (Bécs, Párizs) nemcsak szakmai ismereteket szerzett, hanem az iparoktatáshoz gépeket és felszereléseket is vásárolt. A tanítóképzéssel párhuzamosan bevezette az iparoktatást is.
1877-ben maga Ferenc József császár is meglátogatta az intézetet, és a nőnevelés terén elért eredményeiért a Koronás Arany Érdemkereszttel (Goldene Verdienstkreuz mit der Krone) tüntette ki. Ez volt a legmagasabb elismerés, amit nő kaphatott.
1881-ben megszűnt az elemi iskolai tanítónőképzés. Addig már több mint 400-an végeztek. Helyette bevezették a háziipari munkamesternő képzést és a házi nevelőnőképzést.
1888-ban megnyitották a Felsőbb tanítóképzőt, ahol a felsőbb leányiskolák és tanítónő-képezdék számára képeztek tanárokat és igazgatókat. Többszöri átszervezés után később főiskolai rangra emelték. Zirzen Janka 1896-ban nyugalomba vonult.
Halála
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Utolsó napjaiban Bernáth Béla országgyűlési képviselő tállyai villájában pihent, ugyanis Bernáth Béla felesége Zirzen Jankának egyik legkedvesebb tanítványa volt. Néhány héttel halála előtt Budapestre utazott, és Bernáthék gondoskodtak róla. Ott érte a halál.[5]
1904-ben hunyt el, a Kerepesi temetőben temették el. Síremlékét 1909-ben Bory Jenő készítette el. Sírfelirata:
„A szeretet örök életet ád. — Szívének melegével, lelkének nagy erejével egész nemzedékeket nevelt a magyar hazának. Gazdag volt élete munkában és küzdelemben.”
Emlékezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Sírja a Kerepesi temetőben található; síremlékének másolata látható a székesfehérvári Bory-vár állandó kiállításán is.
- Jászberényben emléktábla jelöli szülőházát.
- Budapest XII. kerületében utcát neveztek el róla.
- Róla nevezték el a jászberényi tanítóképző főiskola kollégiumát.
- Budapest II. kerületében, a Csalogány utca 43. szám alatt (az egykori, lebontott tanítóképző épületén) 1971-ben emléktáblát helyeztek el tiszteletére.
Főbb művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A budapesti m. kir. áll. tanítónőképezde öt évi fennállásának története (Budapest, 1874)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17306.htm". Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "PIM-névtér-azonosító". Hozzáférés: 2020. június 25.
- ↑ "library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=162&layout=s".
- ↑ "Zitzen Johanna Elisabeth születési bejegyzése". familysearch. Hozzáférés: 2026. február 24. posthuma, tehát apja halála után született. Apja neve olvasható így is: Czirczen
- ↑ "Zirzen Janka halálesete bejegyezve Budapest IV. kerületének anyakönyvében". familysearch. Hozzáférés: 2026. február 25. Lakása a IV kerület Kígyó tér 1. alatt volt, ez jelenleg az V. kerület. Ezt jegyezték be, holott Bernáthék lakásán húnyt el.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Mikszáth Kálmán: Száz lány egy bokorban (látogatás Zirzen Jankánál)
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] |
Ez a pedagógussal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |