Szerkesztő:Freewales/A történelem legnépesebb városainak listája
Megjelenés
Leírás: Civilizáció, kultúra
Várostervezés
miről híres a város
mi okozta a bukást
Év[1] | Város[1] | Kép | Népesség (fő)[1] | Mai ország | Leírás |
---|---|---|---|---|---|
Kr.e. 9400[2] | Jerikó | 2000-3000[2] | Palesztina | A mai város helyszínén elsőként a Natúf-kultúra lakosai telepedtek le a Kr.e. 12.évezredben. A Jordán-folyó mellett virágzó öntözéses gazdálkodás alakult ki, ez tette lehetővé 9400-ban Jerikó megalakulását. A történelem első városát 3,5 m magas falak védték, kétszintes házai vályogtéglákból épültek, és földműveseken kívül már papok, kézművesek és kereskedők is éltek a településen.[2] | |
Kr.e. 6500 | Çatalhöyük | 5000-10 000 | Törökország | Az Anatóliai-félsziget déli részén kialakult Çatalhöyük lakosai részben földművelésből és állattenyésztésből, részben még vadászatból éltek. A szorosan egymáshoz tapadt házak lakórészeit a tetőn keresztül, létrák segítségével lehetett elérni. A városlakók életében nagyon fontos szerepet játszott a művészet, szinte minden épület falát festmények borították és rengeteg szobor is előkerült az ásatások során.[3] | |
Kr.e. 5000 | Tell Brak | 4000 | Szíria | Tell Brak városát a Halaf-kultúra lakosai alapították a felső-Khabur-síkságon. Fekvésének köszönhetően az asszír és a levantei térség közötti kereskedelem legfontosabb csomópontjává vált, lehetővé téve a különböző kultúrák technológiájának és művészetének keveredését. Vallási jelentőségét az itt található Nagy Szem Templom adta, ami zarándokok tömegeit vonzotta.[4] A város hanyatlását az Akkád Birodalom előretörése hozta el.[5] | |
Kr.e. 4000 | Uruk | 5000 - 60 000[6] | Irak | Az ókori Mezopotámiában kibontakozó sumer civilizáció korai szakaszának legnagyobb városává Uruk városállama vált. Lakosai a világon először alakítottak ki írásrendszert, ékírásuk segítségével örökítették meg az ókori irodalom egyik legnagyobb hatású művét, a Gilgames eposzt is. Az öntözésen alapuló mezőgazdaság működtetése már nagyfokú szervezettséget igényelt.[6] | |
Kr.e. 3800-3700 | Dobrovodi | 10 000 | Ukrajna | Erdély keleti részétől a Dnyeperig húzódott a cucuteni kultúra területe, amelynek középső, Kr. e. 5000-től 3500-ig tartó időszakában a fejlett mezőgazdaságnak köszönhetően a lakosok a korban óriásinak számító, akár több tízezres népességű településeket hoztak létre. Ezek többnyire ovális alakú, rendkívül sűrűn és koncentrikus körökben beépített városok voltak, a házak többnyire sárral tapasztott vesszőfonatból készültek. Dobrovodi a Dnyepermelléki-hátságon jött létre, egy 250 hektáros területen.[7] | |
Kr.e. 3700 | Eridu | 6000-10 000 | Irak | Eridu a sumér civilizáció egymáshoz közel épült városainak egyike volt, Uruktól körülbelül 60 km-re délre feküdt az Eufrátesz partján. Kedvező fekvésének köszönhetően a földművelők, a nomád állattenyésztők és a folyóparti halászok kereskedelmének központjává nőtte ki magát. A település az Enki istennek szentelt templom (zikkurat) köré épült. | |
Kr.e. 3600-3500 | Majdanyecke | 12 000-
46 000[8] |
Ukrajna | Majdanyecke Dobrovodihoz hasonlóan a cucuteni kultúra városa volt, szerkezetében és épületeiben is nagyon hasonló volt a kultúra többi nagy településéhez, 270 hektáron terült el. Legnagyobb házai 2 emeletesek voltak. A város maradványait magnetométeres vizsgálatokkal fedezték fel. Ahogy a többi cucuteni város esetében is történt, saját lakosai Majdanyeckét is 75-80 évente felgyújtották, majd újraépítették. | |
Kr.e. 3600-3500 | Taljanki | 15 600-
21 000 |
Ukrajna | Taljanki is a cucuteni kultúra nagyvárosainak sorába tartozott, a négyszögletesebb alakú, középen egy üres területtel rendelkező település 450 hektáron terült el. A Taljanka-folyó és egy kisebb patak összefolyásánál épült fel. Az, hogy mi okozta a társadalmát tekintve egalitarizmuson alapuló cucuteni kultúra hanyatlását és eltűnését, még vita tárgyát képezi, egy elmélet szerint a lehűlő és szárazabbá váló klíma lehetetlenítette el a mezőgazdaság addig folytatott formáit. | |
Kr.e. 3500 | Abüdosz | 20 000 | Egyiptom | Az ókori egyiptomi civilizáció korai időszakának egyik legjelentősebb városa Abüdosz volt, a város Felső-Egyiptomban, a Nílus nyugati partján feküdt. A város határában fekvő Umm el-Kaáb nekropolisz a korai fáraói dinasztiák legfontosabb temetkezési helye volt. | |
Kr.e. 3100 | Memphisz | 20 000 | Egyiptom | Az Alsó- és Felső-Egyiptom határán fekvő település az Óbirodalom időszakában élte virágkorát, ekkor az egyiptomi civilizáció kulturális, politikai és tudományos központjaként szolgált. Számos másik uralkodó mellett Dzsószer fáraó is Memphiszből kormányozta országát és itt épült fel piramisa is. | |
Kr.e. 2500 | Lagas | 60 000 | Irak | A sumér civilizáció jelentős városa első virágkora idején volt a világ legnépesebb települése. A Tigris és az Eufrátesz találkozásától északkeletre fekvő városállam a Ninurta istennek szentelt zikkurat köré épült. Pusztulásához Umma és Uruk egyesült erőinek támadása vezetett. | |
Kr.e. 2400 | Mohendzsodáro | 40 000 | Pakisztán | ||
Kr.e. 2300 | Ningírszu | 80 000 | Irak | ||
Kr.e. 2250 | Agade | 35 000 | Irak | ||
Kr.e. 2100 | Ur | 100 000 | Irak | ||
Kr.e. 1800 | Mári | 60 000 | Szíria | ||
Kr.e. 1650 | Avarisz | 100 000 | Egyiptom | ||
Kr.e. 1360 | Théba | 80 000 | Egyiptom | ||
Kr.e. 1300 | Yinxu | 120 000 | Kína | ||
Kr.e. 1200 | Per-Ramszesz | 160 000 | Egyiptom | ||
Kr.e. 1000 | Lojang | 100 000 | Kína | ||
Kr.e. 900 | Hszian | 125 000 | Kína | ||
Kr.e. 700 | Linzi | 100 000 | Kína | ||
Kr.e. 650 | Ninive | 120 000 | Irak | ||
Kr.e. 500 | Babilon | 200 000 | Irak | ||
Kr.e. 479 | Srávasztí | 900 000[9] | India | ||
Kr.e. 460 | Rádzsgír | 36 000[10] | India | ||
Kr.e. 300 | Karthágó | 700 000 | Tunézia | ||
Kr.e. 200 | Pátaliputra | 350 000 | India | ||
Kr.e. 100 | Alexandria | 1 000 000 | Egyiptom | ||
Kr.u. 200 | Róma | 1 200 000 | Olaszország | ||
Kr.u. 500 | Konstantinápoly | 500 000 | Törökország | ||
575 | Ktésziphón | 500 000 | Irak | ||
600 | Chang'an | 600 000 | Kína | ||
800 | Bagdad | 700 000 | Irak | ||
935 | Córdoba | 450 000 | Spanyolország | ||
1100 | Kaifeng | 1 000 000 | Kína | ||
1160 | Fez | 250 000 | Marokkó | ||
1180 | Polonnaruva | 250 000 | Srí Lanka | ||
1210 | Merv | 500 000 | Türkmenisztán | ||
1300 | Hangcsou | 1 500 000 | Kína | ||
1350 | Kairó | 660 000 | Egyiptom | ||
1400 | Nanking | 1 000 000 | Kína | ||
1500 | Peking | 1 000 000 | Kína | ||
1700 | Ajutthaja | 1 000 000 | Thaiföld | ||
1850 | London | 2 320 000 | Egyesült Királyság | ||
1925 | New York | 7 774 000 | USA | ||
2000 | Tokió | 37 468 000[11] | Japán |
- ↑ a b c From Jericho to Tokyo: the world's largest cities through history – mapped (angol nyelven). the Guardian, 2016. december 6. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
- ↑ a b c Ancient Jericho: The First Walled City In History (amerikai angol nyelven). The Archaeologist. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
- ↑ Çatalhöyük – Smarthistory. smarthistory.org. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
- ↑ Arabella Cooper: The Eyes Have It: An In-Depth Study of the Tell Brak Eye Idols in the 4th Millennium BCE: with a primary focus on function and meaning. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
- ↑ Tell Brak Home. www.tellbrak.mcdonald.cam.ac.uk. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
- ↑ a b Where was the first city in the world? (amerikai angol nyelven). New Scientist. (Hozzáférés: 2022. január 18.)
- ↑ KOHL, Philip L.. Archaeological transformations: crossing the pastoral/agricultural bridge, 153. o.
- ↑ Johannes Müller. High precision Tripolye settlement plans, demographic estimations and settlement organization
- ↑ Sravasti Travel Guide - History, Buddhist Pilgrimage, Tourist Attractions. www.tourmyindia.com. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
- ↑ Shah, Aditi: Rajgir: On Hallowed Ground (angol nyelven). www.livehistoryindia.com, 2017. szeptember 2. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
- ↑ Nations, United: Events (angol nyelven). United Nations. (Hozzáférés: 2022. január 17.)