Szerkesztő:Fega/próbalap/Apple

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mac-project

  • Apple grafikonok – Atával színelrendezés kitalálása, kellenek a képbehelyező csíkok

PowerPC linkek[szerkesztés]


P O W E R   M A C I N T O S H   G 4[szerkesztés]

A Power Mac G4 személyi számítógépek sorozata, amelyeket az Apple Computer tervezett, gyártott és értékesített 1999 és 2004 között a Power Macintosh termékcsalád részeként. A PowerPC G4 mikroprocesszor-sorozat köré épülő Power Mac G4-et az Apple az első „személyi szuperszámítógépként”[1] forgalmazta, amely 4-20 gigaFLOPS sebességet ért el. Ez volt az első létező Macintosh-termék, amelyet hivatalosan "Mac" néven rövidítettek le, és ez az utolsó olyan Mac, amely képes a klasszikus Mac OS rendszerbe való betöltésére.

A Power Macintosh G3 (kék-fehér) burkolati stílusa a Power Mac G4 teljes ötéves gyártási ciklusa alatt megmaradt, bár jelentős változtatásokkal, hogy megfeleljen az Apple fejlődő ipari tervezésének és a növekvő hűtési igényeknek. A Power Mac G5 bevezetésével a G4 és burkolata megszűnt.

1. generáció: Grafit[szerkesztés]

Power Mac G4. A grafit elnevezést az oldalszínéről kapta.

Az eredeti Power Mac G4-et a Seybold konferencián mutatták be San Franciscóban 1999. augusztus 31-én.[1][2][3][4][5] Két változat volt, hivatalos elnevezése Power Macintosh G4 (PCI Graphics), 350 és 400 MHz-es konfigurációkkal, valamint Power Mac G4 (AGP Graphics), 350, 400, 450 és 500 MHz-es konfigurációkkal. A PCI Graphics modell volt az utolsó, amely a teljes „Power Macintosh“ nevet használta. A köznyelvben a Power Mac G4 első generációját „Graphite“-ként emlegetik. Az elnevezés forrása a ház színvilága, amely hivatalosan a Power Mac G4-el debütált, két hónappal megelőzve a grafit iMac DV Special Editiont.

Az Apple eredetileg 1999 októberében tervezte az 500 MHz-es konfiguráció szállítását, de a CPU-k gyenge teljesítménye miatt ezt kénytelenek voltak elhalasztani. Ekkor az Apple minden konfigurációban 50 MHz-cel csökkentette a processzor órajelét, ami némi vitát váltott ki, mert nem csökkentették ennek megfelelően az árakat.[6]

A korai 400 MHz-es (később 350 MHz-es) PCI-alapú változat a Power Macintosh G3 (kék-fehér) számítógépekben használt alaplappal megegyező alaplapot használt, beleértve a ZIF (Zero Insertion Force) processzorfoglalatokat. A grafit színű tokban az új Motorola PowerPC 7400 (G4) CPU került. A nagyobb sebességű, „Sawtooth“ (fűrészfog) kódnevű modellekben[7] nagymértékben módosított alaplap került, a 66 MHz-es PCI bővítőhely helyére került az AGP 2x grafikus processzor.[6] A PCI változat 1999 decemberében megszűnt.

A gépek alapfelszereltségként tartalmaztak DVD-ROM meghajtókat. A 400 és 450 MHz-es változatok alapfelszereltségeként 100 MB-os Zip-meghajtók[8] voltak, a 350 MHz-es Sawtooth-on pedig opcióként. Ez a sorozat 100 MHz-es rendszerbusszal és négy PC100 SDRAM bővítőhellyel rendelkezett, akár 2 GB RAM-ig (1,5 GB Mac OS 9 alatt). Az AGP Power Mac gépek voltak az elsők, amelyek AirPort[9] bővítőhelyet és DVI videoportot tartalmaztak. A számítógépek összesen három merevlemezt, két 128 GB-os ATA merevlemezt és legfeljebb egyetlen 20 GB-os SCSI merevlemezt kaphattak, utóbbihoz szükség volt egy SCSI-kártya beépítésére.[6]

Az 500 MHz-es változatot 2000. február 16-án mutatták be újra, a 400 és 450 MHz-es modellek kíséretében.[10][11] Az Apple videoszerkesztő és vágó alkalmazása, az iMovie ingyen letölthető lett PowerBook és Power Mac gépekre.[12]

A Power Mac G4 (Gigabit Ethernet) modellt a Macworld Expo New York-i kiállításon mutatták be 2000. július 19-én. Az új változat kétprocesszoros, – 450 vagy 500 MHz-es –, de bemutattak egy alsó kategóriás, 400 MHz-es egyprocesszoros modellt is.[13][14]

Ez volt az első személyi számítógép, amely alapfelszereltségként tartalmazta a gigabites Ethernetet. A legtöbben ezt a változatot átmeneti kiadásnak tekintették, mert nem voltak elérhetők a magasabb órajelű G4-ek. A Motorola XPC107 „Grackle“ PCI/Memory vezérlője megakadályozta, hogy a G4 meghaladja az 500 MHz-es sebességet. A duál 500 MHz-es modellek DVD-RAM optikai meghajtókkal rendelkeztek. A Zip-meghajtók[8] minden modellen opcionálisak voltak. Ezek a modellek bemutatták az Apple saját fejlesztésű Apple Display Connector[15] videoportját is.

2. generáció: Digital Audio/QuickSilver[szerkesztés]

2001. január 9-én debütált egy új sorozat megújult alaplappal, de megtartotta az ismerős "Graphite" házat, hivatalos nevén Power Mac G4 (Digital Audio). A Motorola a hetedik csővezeték-fokozattal bővítette az új PowerPC G4-et a gyorsabb órajel-frekvenciák elérése érdekében. Az újdonságok közé tartozik a negyedik PCI bővítőhely, a 133 MHz-es rendszerbusz, a továbbfejlesztett 4X AGP bővítőhely és az új "digitális audio" Tripath Class T erősítős hangrendszer. A modelleket 466 MHz-es, 533 MHz-es, kettős 533 MHz-es, 667 MHz-es és 733 MHz-es konfigurációkban kínálták, utóbbi kettő újabb PowerPC 7450 processzorral. A RAM bővítőhelyek számát háromra csökkentették, amelyekben akár 1,5 gigabájt PC133 SDRAM is helyet kapott.

A 733 MHz-es modell volt az első Macintosh, amely beépített DVD-R-t vagy Apple márkájú SuperDrive-ot tartalmazott, a sor többi része pedig az első Mac-ek, amelyek CD-RW-meghajtóval rendelkeznek.

A Macworld Expo New York-i kiállításon 2001. július 18-án egy új termékcsalád debütált, amely egy kozmetikailag újratervezett, QuickSilver néven ismert tokot és a specifikációk különféle frissítéseit tartalmazza. 733, 867 és kettős 800 MHz-es konfigurációkban volt elérhető. A 733 MHz-es modell arról volt híres, hogy nem rendelkezik harmadik szintű gyorsítótárral. A SuperDrive a középkategóriás 867 MHz-es modellhez, az UltraATA/100 merevlemezekhez pedig minden modellhez került. A belső hangszórót Harman/Kardon hangszóróval frissítették.

A QuickSilver termékcsalád kritikát kapott a MacWorld áttekintésében amiatt, hogy eltávolították a „kiadó” gombot és a kézi kilökőnyílást, valamint az átmenő monitor tápcsatlakozóját, valamint amiatt, hogy a 128 MB RAM alapspecifikációja nem elegendő a Mac OS X futtatásához. [9]

A frissített QuickSilver gépek, hivatalos nevén Power Mac G4 (QuickSilver 2002), 2002. január 28-án mutatkoztak be, 800 MHz, 933 MHz és kettős 1 GHz-es konfigurációkkal. Ez volt az első Mac, amely elérte az 1 GHz-et. Az alsó kategóriás 800 MHz-es modell ismételten nem tartalmazott harmadik szintű gyorsítótárat. A frissített QuickSilver gépek grafikáját Nvidia GeForce4 Ti/MX vagy ATI Radeon 7500 grafikus kártya biztosította. Ezen modellek némelyike 48 bites LBA-val rendelkező ATA-vezérlőkkel rendelkezik, amelyek a 128 GB-nál nagyobb merevlemez-meghajtókat is befogadják.

3. generáció: tükrözött meghajtóajtók/FireWire 800[szerkesztés]

2002. augusztus 13-án mutatták be az Apple Power Mac G4-ek egy másik generációját, hivatalos nevén Mirrored Drive Doors (MDD), amely egy új Xserve-eredetű DDR-alaplap-architektúrát és új házkialakítást is tartalmaz. Minden modell kétprocesszoros konfigurációban volt elérhető, 867 MHz-en, 1 GHz-en vagy 1,25 GHz-en. Az Xserveshez hasonlóan a használt PowerPC 7455 CPU sem rendelkezik DDR frontside busszal, ami azt jelenti, hogy a 133 MHz-es frontside bus modellek CPU-ja az új rendszer elméleti memória sávszélességének legfeljebb 50%-át tudná használni, ami nem jelent előrelépést a korábbi modellekhez képest. A többi a grafikus kártya és az I/O rendszerek rendelkezésére állt. Az egyprocesszoros, 1,25 GHz-es modell lenne az utolsó Power Mac G4, amelyet a cég a nyilvánosság számára kínált a 2003 júniusában bemutatott új Power Mac G5 bejelentése után.

A Power Mac G4 sorozat utolsó igazi frissítése 2003. január 28-án jelent meg, és két 1,42 GHz-es PowerPC 7455 processzort kínál, a korábbi DDR-modellekben nem látott funkciókkal: beépített FireWire 800 csatlakozóval, opcionális integrált Bluetooth-al és opcionálisan integrált AirPort-tal. Szélső. Ezek voltak az első olyan Power Mac-ek is, amelyek nem tudtak elindulni a Mac OS 9-be.

A Power Mac G5 2003. június 23-i piacra dobásával az Apple újra bemutatta a 2002. augusztusi Power Mac G4-et a Mac OS 9 gépek iránti kereslet miatt. Az alacsony ár és a Power Mac G5s késleltetett elérhetősége között erős eladónak bizonyult, bár viszonylag rövid ideig. A gyártás 2004. június 27-én leállt, a fennmaradó készletet felszámolták, leállításával véget ért a Classic Mac OS támogatás 20 éves öröksége.

Power Macintosh G3 G4 G5 számítógépek az időben[szerkesztés]

A Power Macintosh G3 G4 G5 számítógépek idővonalon
Sablon:Power Macintosh G3 G4 G5 számítógépek idővonalon
A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója.[16] Az Apple adatlapokon nem szereplő adatok forrása az EveryMac.[17]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Power Macintosh 9600 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ ComputerWorld Canada, 1999 szeptember 24., 15. évfolyam, 19. szám, 37. oldal
  2. ↑ Macworld, 2000 január, 77. oldal
  3. ↑ Macworld, 2003 szeptember, 20. évfolyam, 9. szám, 58. oldal
  4. ↑ Macworld, 2004 február, 21. évfolyam, 2. szám, 71. oldal
  5. ↑ Mac Addict, 2001 november, 6. évfolyam, 11. szám, 16. oldal
  6. ↑ a b c David Read: Power Macintosh G4/500 (angol nyelven). Macworld, 2000. június 30. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  7. ↑ Confidental 49-50. oldal
  8. ↑ a b A Zip meghajtó cserélhető hajlékonylemezes tárolórendszer, amelyet az Iomega cég 1994 végén mutatott be. A megjelenés idején a meghajtóba helyezhető Zip lemez kapacitása 100 MB volt, ami később megnőtt 250 MB-ra, és végül 750 MB volt. Az 1990-es évek végére ez a formátum lett a legnépszerűbb a szuper-floppy termékek között. Azonban soha nem volt elég népszerű ahhoz, hogy leváltsa a szabványos 3,5 hüvelykes hajlékonylemezt. A 2000-es évek elején a Zip meghajtókat kiszorították a CD-RW és az USB flash meghajtók. A Zip márka később a Zip-650 vagy Zip-CD néven ismert belső és külső CD-írókat fedte le, az eltérő technológia ellenére.
  9. ↑ Az AirPort a vezeték nélküli útválasztók és hálózati kártyák termék sorozata volt, amelyet az Apple fejlesztett ki Wi-Fi protokollok használatával. Japánban a termékcsalád – névazonosság miatt – AirMac márkanév alatt került forgalomba. Az Apple 1999-ben mutatta be az AirPortot. A vezeték nélküli kártyák 2009-ben megszűntek, miután a Mac-en átálltak az Intel processzorok használatára. Az Apple vezeték nélküli útválasztójának három változata ismert. Az AirPort bázisállomás (AirPort Extreme), az AirPort Time Capsule és az AirPort Express. 2018-ban az Apple leállította az AirPort fejlesztést és gyártást. A fennmaradó készletet eladták, és az Apple később Linksys, Netgear és Eero routereket forgalmazott az Apple kiskereskedelmi üzleteiben.
  10. ↑ Apple Computer introduces the Power Macintosh G4/500 computer. It features DVD-RAM drive, 256 MB RAM, graphite case, two USB ports, three FireWire ports, 27 MB hard drive, Zip drive, three PCI slots, ATI Rage 128 Pro AGP graphics, keyboard, mouse. Price is US$3499. :: Macworld, 2000 július, 17. évfolyam, 7. szám, 38. oldal
  11. ↑ Apple today announced it has increased the performance of its industry-leading Power Mac™ G4 line with faster processors running at 400-, 450-, and 500 MHz. Pricing remains unchanged, starting at US$1,599. The Power Mac G4, which features the PowerPC G4 processor with its remarkable Velocity Engine™, runs professional applications like Adobe Photoshop over 50 percent faster than 800 MHz Pentium III-based PCs.* “The Power Mac G4 is the tool of choice for creative professionals,” said Steve Jobs, Apple's CEO. “Not only is it the fastest Mac ever, it's the fastest personal computer ever.” Apple Ups Performance of Power Mac G4 Line (angol nyelven). apple.com, 2000. február 16. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  12. ↑ Apple Offers iMovie as Free Download for PowerBook BR and Power Mac G4 Users (angol nyelven). apple.com, 2000. április 28. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  13. ↑ A Power Mac duál-processzoros lett, 450-500 MHz-es PowerPC G4 processzorokkal.Apple Debuts New Power Mac G4s with Dual Processors (angol nyelven). apple.com, 2000. július 19. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  14. ↑ Apple Unveils All New Family of Displays to Complement Power Mac G4 Cube and Power Mac G4 (angol nyelven). apple.com, 2000. július 19. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
  15. ↑ Az Apple Display Connector (ADC) kijelző- és adatcsatlakozó, amelyet az Apple fejlesztett ki a DVI-csatlakozó szabadalmaztatott módosításaként. Az ADC egy kábelben egyesíti az analóg és digitális videojeleket, az USB-t és a tápellátást. Ezt használták az Apple Studio Display későbbi verzióiban, beleértve az utolsó 17"-es CRT-modellt, és a szélesvásznú Apple Cinema Display legtöbb verzióját. Később az Apple szabványos DVI-csatlakozókat alkalmazott modelljein.
  16. ↑ Power Macintosh sorozat adatainak Apple adatlap forrása:
  17. ↑ Mac Systems: Apple: Power Macintosh (angol nyelven). EveryMac.com. (Hozzáférés: 2024. január 14.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A Fejlesztés során használt kódnevek[szerkesztés]

  1. Power Mac projekt: Cognac [1]
  2. Power Mac AV kártya: Planaria
  3. Power Mac 4400/7220: Tanzánia
  4. Power Mac 5200: Bongo, Rebound, Trailblazer[2], Transformer
  5. Power Mac 5400: Excalibur
  6. Power Mac 5400: logikai kártya: Alchemy, Gazelle (továbbfejlesztett modell)
  7. Power Mac 5400/120: Chimera
  8. Power Mac 5420: Phoenix
  9. Power Mac 6100/60 PDM, azaz Piltdown Mans
  10. Power Mac 6100: intelligens csatlakozó: HIV (high-powerrides, kb. nagy teljesítmény)
  11. Power Mac 6300: Crusader > keresztes lovag
  12. Power Mac 7000 sorozat: Outriggerr[3]
  13. Power Mac 7100/66: Power Mac 7100/66: eredetileg: Carl Sagan, majd BHA[4], majd LAW[5][6]
  14. Power Mac 7200/90: Catalyst[7]
  15. Power Mac 8100/80: Cold Fusion
  16. Power Mac 8100/110: Flag Ship
  17. Power Mac 8500/120: Nitro
  18. Power Mac 8600 és 9600: Kansas, Montana
  19. Power Mac 8600 és 9600 toronyház: K2
  20. Power Mac 9500/120: Tsunami
  21. Power Mac 9500/150: Autobahn[8]
  22. Power Mac 9500/180-200: Nevada
  23. Power Mac G3 sorozat: Gossamer (alaplap)[9][7], Outrigger (ház)[3]
  24. Power Mac G3 All-in-Ones: Artemis[7]
  25. Power Mac G3/300 Kék és fehér: El Capitan (ház)[10], Gossamer II, Yosemite[7]
  26. Power Mac G4/400: Yikes![11]
  27. Power Mac G4/450-500: Sawtooth > fűrészfog
  28. Power Mac G4/733-867 Quicksilver
  29. Power Mac G4 MP: Mystic
  30. Power Mac G5: Q37
  31. tower Mac Upgrade Card: STP (autóüzemanyag-adalék)
  32. Power Mac Upgrade engedélyező: Rocinante (Don Quijote lova]])
  33. Power Mac gépek PCI busszal és 603 és 604 CPU-kkal: PowerSurge[12]

Forrás.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A RISC úttörője, John L. Hennessy előtt tisztelgésül
  2. ↑ Úttörő. Az a személy, aki a saját területén utat nyit a jövő generációinak
  3. ↑ a b Az „Outrigger” formatervezési klasszikus, a Power Macintosh 7200, 7300, 7500, 7600 és Power Macintosh G3 asztali számítógépekhez használták 1995 augusztusa és 1998 decembere között. A ház pár csavarral volt rögzítve, melyek eltávolítása után egyszerű volt a memória bővítés, PCI-kártya kivét vagy behelyezés, illetve bármilyen szerelés, javítás. A kompakt házban kevés volt a holt tér, világos elrendezés megkönnyítette a belső alkatrészhez való hozzáférést, ellentétben az akkori kevésbé kifinomult, nem felhasználó-barát számítógépes ház-tervezésekkel. Az Outrigger jelentése kitámasztó-láb, kar, segédeszköz a nyitott motorháztető megtartásához, vagy a motorbicikli letámasztásához. Az elnevezés utal arra, hogy a ház elemei kihajthatók, kitámaszthatók, hogy az alaplaphoz hozzáférjünk. Christopher Phin: The Power Macintosh 7300 proves good design is about function as much as form (angol nyelven). Macworld, 2012. május 22. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
  4. ↑ a b Butt-Head Astronomer: Seggfej csillagászok.
  5. ↑ a b Lawyers Are Wimps: Az ügyvédek bolondok.
  6. ↑ Confidental 49-50. oldal :: Amikor a MacWEEK arról számolt be, hogy a Power Macintosh 6100/60, 7100/66 és 8100/80 a PDM, a Carl Sagan és a Cold Fusion kódneveket viseli, a csillagász dühös levelet küldött: „Az én elköteleződésem nem eladó. Emiatt mélységesen elszomorodtam, amikor láttam... az Apple bejelentését egy új Macről, amely az én nevemet viseli." Válaszul a projekt mérnökei megváltoztatták a kódnevet BHA-ra[4], ami a Butt-Head Astronomer rövidítése. Az Apple ügyvédei ragaszkodtak ahhoz, hogy új nevet találjanak ki, ezért a fejlesztők a LAW[5] mellett döntöttek, ami a Lawyers Are Wimps rövidítése. Ennek ellenére 1994 áprilisában Sagan beperelte az Apple-t a Los Angeles-i Kerületi Bíróságon a személyhez fűződő jogok megsértése és rágalmazás miatt. Lourdes w. Baird bíró kinyilvánította, hogy a kijelentés puszta vélemény, és megszüntette a rágalmazási pert. Azt is kijelentette, hogy a közszereplő Sagannak csak akkor lenne oka perelni, ha hamis vagy rosszindulatú tényállás okozta volna érzelmi szorongását, amely gyógykezelést igényel. „Nem lehet kérdéses, hogy a „Butt-Head” kifejezés használata cáfolja azt a benyomást, hogy az alperes komolyan sugallta a vádat. Ez megerősíti azt a következtetést, hogy az alperes megkísérelte volna kétségbe vonni a felperes csillagász kompetenciáját és hírnevét. Az ember nem támadja komolyan egy tudós szakértelmét a „Butt-Head” kifejezéssel.” – állt az ítéletben. Sagan fellebbezett a döntés ellen a Kilencedik körzeti fellebbviteli bíróságon. 1995. november 15-én a két fél „békésségi egyezségre” jutott, a feltételek a mai napig bizalmasak. Paul D. Carmichael, az Apple szabadalmakért és védjegyekért felelős igazgatója nyilvánosan kijelentette: „Dr. Sagan nagy mértékben hozzájárult a felsőoktatás számos területéhez, és különösen érdekessé és érthetővé tette a komplex témát a széles közönség számára. Az Apple mindig is nagyon tisztelte Dr. Sagant, és soha nem állt szándékában Dr. Sagannek vagy családját zavarba hozni vagy megsérteni.”
  7. ↑ a b c d A kódnév feloldása nem egyértelmű. Nincs pontos forrás, hogy az elnevezés több lehetőség közül mire utal, a legvalószínűbbet adtuk meg.
  8. ↑ A német autópálya, nem a Kraftwerk negyedik nagylemeze.
  9. ↑ A Bolondos dallamok figurája, nagy, szőrös, narancssárga vagy vörös szörny.
  10. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) ElCapitan nevű lábjegyzeteknek
  11. ↑ A yike a meglepetés, riadalom vagy aggodalom kifejezése, gyakran használják kínos megjegyzésekre való reagálásra. A yike szleng kifejezés hangsúlyosabb változata a big yike.
  12. ↑ Csúcsfeszültség.
  13. ↑ Confidental 49-50. oldal

Technikai adatok táblázatban[szerkesztés]

A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az adatok az Apple adatlapjáról származnak, a hiányzó adatok – egyes gépeknél a kivezetés időpontja, az összes kijelző adat, üzemóra adat... – az Everymac.com[1] oldalról és a Mactracker[2] alkalmazásból valók. A táblázat nem tartalmazza az összes Power Macintosh számítógépet: hiányzanak az Európában nem forgalmazott gépek. A táblázatban szándékosan nem szerepelnek a Power Macintosh G3, G4 és G5 számítógépek.

Gép neve
bemutatva
kivezetve
operációs rendszer 		Méret
magasság
szélesség
mélység
súly 		Processzor
processzor[3] @órajel
L1 és L2 cache
rendszerbusz 		Memória
alap[4] max.[5]
@sebesség
hely[6], típus 		Háttértár
merevlemez
külső adathordozó[7] 		Kijelző
mérete
felbontása (képpont) 		Grafika
videókártya
memória (max.)
VRAM típus 		Csatlakozók, bővíthetőség
Ethernet
modem
belső bővítőhely
egyéb
PM 4400
1996. nov. 15.
1997. okt. 11.
System 7.5.3		 138x385x442 mm
10,9 kg
fekvő házas		 PowerPC 603e
@160 MHz
L1: 32kB L2:256k (opc.)
Busz: @40 MHz		 32 MB
max: 160 MB
@60 ns
három hely, 168-pin DIMM		 1.2 GB (IDE/ATA)
8x CD-ROM		 nincs kijelző.
Videókimenet: 832x624 képpont.		 nincs
1 MB / 4 MB
EDO DRAM		 –
–
három PCI
PM 5200 LC
1995. ápr. 3.
1996. ápr. 13.
System 7.5.1		 445x384x406 mm
21,3 kg
kijelzővel egybeépített		 PowerPC 603
@75 MHz
L1: 16kB L2:256k
Busz: @37,5 MHz		 8 MB
max: 64 MB
@80 ns
kettő hely, 72-pin SIMM		 500 MB (IDE)
2x, 4x CD-ROM		 Beépített 15" Color kijelző 640x480 képpont. nincs
1 MB / 1 MB
Integrált		 –
–
egy LC PDS, egy Comm, egy Video I/O, egy TV
PM 5260
1996. márc. 10.
1996. dec. 1.
System 7.5.3		 445x384x406 mm
20,4 kg
kijelzővel egybeépített		 PowerPC 603e
@100 MHz
L1: 32kB L2:256k (opc.)
Busz: @40 MHz		 8 MB, 16 MB
max: 64 MB
@80 ns
kettő hely, 72-pin SIMM		 800 MB (IDE)
4x CD-ROM		 Beépített 14" Color kijelző 640x480 képpont. nincs
1 MB / 1 MB
Integrált		 –
–
egy LC PDS, egy Comm, egy Video I/O, egy TV
PM 5300 LC
1995. aug. 28.
1996. ápr. 1.
System 7.5.1		 445x384x406 mm
21,3 kg
kijelzővel egybeépített		 PowerPC 603e
@100 MHz
L1: 32kB L2:256k
Busz: @40 MHz		 16 MB
max: 64 MB
@80 ns
kettő hely, 72-pin SIMM		 1.2 GB (IDE)
4x CD-ROM		 Beépített 15" Color kijelző 640x480 képpont. nincs
1 MB / 1 MB
Integrált		 –
–
egy LC PDS, egy Comm, egy Video I/O, egy TV


Források[szerkesztés]

  • ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W.. Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press. ISBN 1593270100 
  • ↑ Carlton könyve: Carlton, Jim. Apple: the inside story of intrigue, egomania, and business blunders (angol nyelven). New York: Random House. ISBN 0812928512. OCLC 36759868. Hozzáférés ideje: 2023. augusztus 13. 
  • ↑ Macworld 1991 december: Galen Gruman (1991. december). „Macintosh PowerBooks 100,140 and 170” (angol nyelven). MacWorld, 130-039. o. (Hozzáférés: 2023. augusztus 16.)  
  • PowerBook 170 (angol nyelven). Low End Mac. (Hozzáférés: 2023. augusztus 26.) További angol nyelvű linkek, információk.

További információk[szerkesztés]

Apple-hardverek 1998 előtt}} Portál|Informatika|i }}

PowerPC G3, G4, Taligent...[szerkesztés]

RISC-kutatás (1988–1990)[szerkesztés]

Az első Power Macintosh modellek 1994 márciusában jelentek meg, de a Power Macintosh technológia fejlesztése 1988 közepére nyúlik vissza.

Jean-Louis Gassée, az Apple termékrészlegének elnöke elindította a „Jaguar” projektet egy olyan számítógép megalkotására, amely a piac leggyorsabb asztali számítógépe lenne, amely képes hangutasításokra.[3] Eredetileg ez egy teljesen új számítógép-vonal volt, nem pedig egy Macintosh, és a Jaguar csapatot kezdetben függetlenítették a Macintosh-csapattól. Ez a szétválasztás magában foglalta az operációs rendszer fejlesztését, és az újonnan kigondolt "Pink" operációs rendszert vették figyelembe az új számítógéphez. A Jaguart szintén nem nagy volumenű, mainstream rendszernek szánták. A Gassée a közelgő Macintosh IIfx-hez hasonlóan az volt, hogy olyan terméket hozzon létre, amely felveszi a versenyt a csúcskategóriás munkaállomások piacán, amely korábban nem volt az Apple erőssége. A RISC architektúra használatára vonatkozó döntés a számítástechnikai iparban 1987-ben és 1988-ban bekövetkezett változást jellemezte, ahol a Sun Microsystems, a Hewlett-Packard és az IBM RISC-alapú rendszerei jelentősen felülmúlták a Motorola 68020 és 68030 processzorokon alapuló rendszerek teljesítményét. valamint az Intel 80386 és 80486 CPU-i.[4] Kezdetben az Apple jelentős időt és erőfeszítést fektetett bele, hogy saját RISC CPU-t hozzon létre az "Aquarius" kódnevű projektben, egészen addig a pontig, amikor egy Cray-1 szuperszámítógépet vásároltak, hogy segítsék a chip tervezését. A vállalatnak nem voltak pénzügyi és gyártási forrásai egy működő termék előállításához, ezért a projektet 1989-ben törölték.[5]

1990 elejére az Apple felvette a kapcsolatot számos RISC-szállítóval, hogy megfelelő hardverpartnert találjon. Az IIfx-et önállóan létrehozó csapat kísérletezni kezdett egy új Macintosh-termék létrehozásával, amely egy Motorola 68030 processzort kombinálna egy AMD Am29000 (29k) RISC chippel. Az Apple már kiadott egy, a 29k-ra épített terméket, a Macintosh Display Card 8•24 GC-t, az úgynevezett "Macintosh Toolbox accelerator" NuBus kártyát, amely lényegesen gyorsabb rajzolási rutinokat biztosít, mint a Macintosh ROM-on lévők.[6] A csapat kísérletei egy 68020-as emulátort eredményeztek, amelyet RISC-ben implementáltak, de a 29k projektet 1990 közepén elvetették pénzügyi megvalósíthatatlanság miatt.

Az Apple kiértékelte a CPU architektúrákat, beleértve a MIPS-t, SPARC-t, i860-at és ARM-et – amelyeket sokkal később számos Apple termékcsaládban használni fognak. A Sunnal folytatott tárgyalások tartalmazták azt a feltételt, hogy a Sun a Macintosh felületet használja SPARC munkaállomás számítógépeihez, cserébe az Apple a Sun SPARC processzorait használja a Macintosh munkaállomásokon; az üzletet az Apple aggodalma miatt törölték, amiért a Sun nem tud elegendő processzort gyártani. A MIPS-szel az R4000 processzor használatáról folytatott tárgyalások azt a feltételt is tartalmazták, hogy a Macintosh interfész elérhető legyen az Advanced Computing Environment alternatívájaként. Ezt az üzletet törölték, mivel a Microsoft az ACE konzorcium egyik fő partnere, valamint a gyártási kapacitással kapcsolatos aggályok miatt. Az Intel i860 nagy bonyolultsága miatt kikerült a számításból. Az Apple nem tartotta választási lehetőségnek az IBM POWER1 processzorát, mert úgy gondolta, hogy az IBM nem hajlandó azt harmadik félnek licencelni.

Motorola 88110 RISC CPU[szerkesztés]

1990 közepén az Apple a Motorola 88110-et választotta, egy még befejezetlen chipet, amely egyetlen csomagban egyesítette a 88100-as CPU-t és a 88200-as FPU-t.[3]: 7  Az év hátralevő részében az Apple mérnökei egy 68k-s emulátort fejlesztettek ki, amely dolgozzon ezzel a jövőbeli chippel. Ez a projekt „RLC” néven vált ismertté, röviden „RISC LC”, amely az Apple hamarosan megjelenő Macintosh LC számítógépe nevére utal. 1991 januárjára a mérnöki csapat elkészítette a Macintosh LC prototípusát, amelynek 68020-as CPU-ját kicserélték egy 88100-as és egy 68020-as emulátorra. Ez a prototípus módosítatlan Macintosh Toolbox ROM-ot tudott használni, és a System 7 rendszerbe is be tudott indulni. Néhány hónappal később elkészült a második prototípus is, amely egy Macintosh IIsi házat használt a már elkészült Motorola 88100 chippel.[3]: 10–11.

A Jaguart eredetileg nem nagy volumenű mainstream rendszernek szánták. Ehelyett valamikor később tömegpiaci RISC-rendszerek következnének. Miután Gassée 1990 elején elhagyta az Apple-t, a Jaguar projekt célja egy általános Macintosh rendszer lett az új platform helyett. A Jaguar projektet 1991 elején a Macintosh csapatába hajtották.[3]: 10  Bár maga a Jaguar projekt soha nem valósult meg, és a Taligent soha nem vezetett működőképes operációs rendszerhez, sok elemet eredetileg a Jaguar hardver és szoftver fejlesztett ki. A csapatok 1993 közepén kerültek piacra a Centris 660AV-val és a Quadra 840AV-vel, beleértve az Apple Adjustable Keyboard-ot, az Apple AudioVision 14 Display-t, a GeoPort-ot és a PlainTalkot.[7] A Centris 610 és Quadra 800 esetében bemutatott új tokok kialakítása szintén a Jaguar csapatától származott.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Mac Systems: Apple: Power Macintosh (angol nyelven). everymac.com. (Hozzáférés: 2024. január 29.)
  2. ↑ Ian Page: Mactracker alkalmazás (angol nyelven). Ian Page. (Hozzáférés: 2024. január 29.)
  3. ↑ FPU integrálva
  4. ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
  5. ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
  6. ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
  7. ↑ A felsorolt Power Macintosh gépekben 1,44-es hajlékonylemez meghajtó volt.

REFEK[szerkesztés]

Technológia[szerkesztés]

Emberek[szerkesztés]

Szoftverek[szerkesztés]

Cégek[szerkesztés]

  • Power Computing[36]
  • DayStar Digital[37]
  • Griffin Technology[38]
  • MacAlly Peripherals[39]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Apple Attachment Unit Interface (AAUI) az Apple által az Ethernet képes eszközökhöz való csatlakoztatására használt szabványos Attachment Unit Interface (AUI) változata. Az AUI népszerű volt a 10BASE-T dominanciája előtti korszakban, amely az 1990-es évek elején kezdődött. Az AAUI csatlakozót sokkal kisebbre és felhasználóbarátabbá tervezte át a cég.
    Apple AAUI adó-vevő és kábel
  2. ↑ Az Apple Desktop Bus (ADB) szabadalmaztatott bit-soros perifériabusz, amellyel kis sebességű eszközök – billentyűzet, egér – csatlakoztatható a számítógéphez. A Steve Wozniak fejlesztette, szabadalmazott technológiát 1986-ban mutatták be az Apple IIGS-sel. Az Apple Desktop Bus gyorsan megjelent a későbbi Macintosh-modelleken, a NeXT számítógépek későbbi modelljein, és más gyártók is használtak. A PC-kompatibilis készülékben használt PS/2 csatlakozóhoz hasonlóan az Apple Desktop Bus-t is gyorsan felváltotta az USB
  3. ↑ Az Apple Display Connector (ADC) kijelző- és adatcsatlakozó, amelyet az Apple fejlesztett ki a DVI-csatlakozó szabadalmaztatott módosításaként. Az ADC egy kábelben egyesíti az analóg és digitális videojeleket, az USB-t és a tápellátást. Ezt használták az Apple Studio Display későbbi verzióiban, beleértve az utolsó 17"-es CRT-modellt, és a szélesvásznú Apple Cinema Display legtöbb verzióját. Később az Apple szabványos DVI-csatlakozókat alkalmazott modelljein.
  4. ↑ Az AirPort a vezeték nélküli útválasztók és hálózati kártyák termék sorozata volt, amelyet az Apple fejlesztett ki Wi-Fi protokollok használatával. Japánban a termékcsalád – névazonosság miatt – AirMac márkanév alatt került forgalomba. Az Apple 1999-ben mutatta be az AirPortot. A vezeték nélküli kártyák 2009-ben megszűntek, miután a Mac-en átálltak az Intel processzorok használatára. Az Apple vezeték nélküli útválasztójának három változata ismert. Az AirPort bázisállomás (AirPort Extreme), az AirPort Time Capsule és az AirPort Express. 2018-ban az Apple leállította az AirPort fejlesztést és gyártást. A fennmaradó készletet eladták, és az Apple később Linksys, Netgear és Eero routereket forgalmazott az Apple kiskereskedelmi üzleteiben.
  5. ↑ SuperDrive = az Apple erősebb CD-DVD eszköze, a legújabb fejlesztést is tartalmazza általában elsőként az számítógépek között. ComboDrive = időponttól függetlenül az Apple SuperDrive-hoz képest gyengébb képességű CD-DVD eszköze, a legújabb fejlesztés hiányzik belőle. CD-ROM = CD-R. Példa: CD-RW/DVD-R = az eszköz CD-t ír és olvas, DVD-t csak olvas. A tálcás megnevezés azt jelenti, hogy az eszközből mechanikusan eljövő tálcára kellett helyezni az optikai lemezt, míg a „slot-loading“ esetében kézzel kellett a lemezt betolni az eszköz nyílásán. Rövidítések:
    • CD = kompaktlemez
    • DVD = digitális sokoldalú lemez
    • R = csak olvas
    • RW = ír és olvas.
  6. ↑ A Macintosh Processor Upgrade Card az Apple Computer által forgalmazott processzor-frissítő kártya, amelyet Motorola 68040-es processzort használó Macintosh LC, Quadra és Performa modellhez terveztek. A kártya PowerPC 601 CPU-t tartalmaz, és a frissített gép 68040 CPU foglalatába csatlakozott. A processzorfrissítési kártya használatához az eredeti CPU-t be kellett illeszteni a kártyába. Ez tette lehetővé, hogy a Macintosh az eredeti 68040-es konfigurációban fusson, vagy – egy szoftverkonfigurációs segédprogram segítségével – PowerPC 601 processzoros számítógépként induljon el. Ez utóbbi esetben az órajel megduplázódott az eredeti 50 MHz vagy 66 MHz-hez képest. A PowerPC 601 32 KB L1 és 256 KB L2 gyorsítótárat, PowerPC lebegőpontos egységet kínált. A processzorfrissítéshez a System 7.5 operációs rendszerre volt szükség. A kártya fejlesztése 1993 júliusában kezdődött, 1994 januárjában jelentették be a MacWorld Expón San Franciscóban. A Macintosh Processor Upgrade kártyát nem a Macintosh LC PDS-hez kellett csatlakoztatni, de behelyezése esetén az energiafelhasználása és a kártya által elfoglalt hely miatt az LC PDS foglalatába más kártya nem fért bele. Ez korlátozta a processzorfrissítési kártya használhatóságát, mivel a belső Ethernetet, a videokártyák és az egyéb LC PDS bővítési lehetőségekről le kellett mondani. A Macintosh processzorfrissítési kártyás Mac Motorla processzoros módban általában csak Mac OS 8.1-ig, a processzorfrissítő kártyát használva pedig Mac OS 9.1-ig volt használható.Macintosh Processor Upgrade (angol nyelven). Mac Specalist, 2022. december 2. (Hozzáférés: 2023. október 19.)
  7. ↑ A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott. Számos számítógép nem szabványos, 19 tűs D-sub csatlakozót is használt, amelyet DB-19-nek is neveznek, ideértve a Macintosh külső hajlékonylemez-meghajtó csatlakozóját is.
  8. ↑ Floppy-disk drive. Hajlékonylemez író/olvasó eszköz.
  9. ↑ A GeoPort soros adatrendszer, amelyet Apple Macintosh modellek használtak. A GeoPort meglévő Mac soros port érintkezőinek apró módosításával jött létre, hogy lehetővé tegye a számítógép belső DSP hardvere vagy szoftvere számára, hogy akár két megabit/másodperc sebességgel adatokat küldjön, amelyek egy digitális-analóg konverternek átadva különféle eszközöket, például modemeket és faxokat emuláltak. A GeoPort megtalálható a késői 68K-alapú gépeken (az AV jelzés), valamint számos, az USB bevezetése előtti Power Macintosh modellen és PiPPiN-en. Néhány későbbi Macintosh modell belső GeoPortot is tartalmazott, ez a kommunikációs porton keresztül volt elérhető. Az Apple GeoPort technológia mára elavult.
  10. ↑ A NuBus (angolul „New Bus” a helyes kiejtése) 32 bites párhuzamos számítógépbusz, amelyet az MIT fejlesztett ki, és 1987-ben lett szabvánnyá. Az Apple Computer fő bővítőbuszként használta, a NeXTBus nevű változatot pedig a NeXT fejlesztette ki.
  11. ↑ A PDS (Processor Direct Slot) processzor közvetlen csatlakozó lehetővé tette a közvetlen hozzáférést a CPU lábaihoz, a PC-k buszához. Ez a csatlakozó sokkal nagyobb sebességet kínált, mintha egy buszhoz illesztett csatlakozót használnánk. Például a NuBus általában lassabb, 10 MHz-es sebességgel működött.
  12. ↑ PMMU, azaz Paged Memory Management Unit. Virtuális memóriachip a 68020-as processzorhoz (a 68030-ba van beépítve), amely szükséges az A/UX futtatásához Mac-en vagy bármely hardveres virtuális memóriát futtató 68020-as platformon.
  13. ↑ Az Apple Communication Slot vagy Comm Slot belső bővítőhely (slot) volt az 1990-es évek első felében a Macintosh számítógépeken. Úgy tervezték, hogy egyszerűen és olcsón lehessen Macintosh és Power Macintosh számítógépbe kommunikációs bővítőkártyát – például hálózati adapter, modem – beilleszteni. Az kommunikációs slot-t a Macintosh LC 575-ben mutatták be, ez a foglalat az LC PDS-en alapul. A frissített PCI-alapú kommunikációs hely a Performa 6360-al debütált. A megfelelő bővítőbusz érintkezőkön kívül ezek a nyílások audio és soros vonalak elérését is enegedték. A soros busz meg lett osztva a külső modemporttal. Mivel a táp- és soros érintkezők változatlanok maradtak a két foglalat között, lehetőség nyílt egy univerzális modemkártya tervezésére, amely bármelyikben működhetett. A hálózati adaptereket azonban az egyikhez vagy a másikhoz kellett tervezni.
  14. ↑ A Hófehérke (SnowWhite) ipari formatervezési nyelv, amelyet a Hartmut Esslinger (1944. június 5.) cége, a Frog Design fejlesztett ki. Az Apple Computer 1984 és 1990 között használta a sémát. Az Apple számítógépeit függőleges és vízszintes csíkok díszítik, és azt az illúziót keltik, hogy a számítógépház kisebb, mint amilyen valójában. A csíkos elem némi hasonlóságot mutat az Atari korábbi termékterveihez, ahol Steve Jobs részmunkaidős technikus volt 1974 és 1975 között. A tervezési nyelv növelte az Apple globális hírnevét, meghatározta a számítástechnikai ipar dizájn tervezési trendjeit, és formálta a számítógépek megítélését a gyártás és az üzleti világban. Többek között a tervezési jellemzők mellett az Esslinger által bemutatott Apple logó – egy háromdimenziós logó, amelyet a termék burkolatába építettek be, a felületére nyomtatva a termék nevét – több éven át szinte minden terméken szerepelt. The handbook of technology management (angol nyelven). Hoboken, N.J.: John Wiley & Sons, 314. o.. ISBN 978-0470249482.. Hozzáférés ideje: 2023. április 28. 
  15. ↑ A számítástechnikában a pizzadoboz az asztali számítógépek vagy hálózati eszközök számára készült ház stílus neve. A pizzadobozok általában szélesek és laposak, általában 4-10 centiméter magasak, hasonlítanak a pizzadobozra. A modern szóhasználatban a „pizzadoboz“ kifejezést általában a nagyon lapos, legfeljebb 51 mm magasságú dobozokra tartják fenn, míg a 2 hüvelyknél magasabbakat asztali háznak nevezik.
  16. ↑ Az „Outrigger” formatervezési klasszikus, a Power Macintosh 7200, 7300, 7500, 7600 és Power Macintosh G3 asztali számítógépekhez használták 1995 augusztusa és 1998 decembere között. A ház pár csavarral volt rögzítve, melyek eltávolítása után egyszerű volt a memória bővítés, PCI-kártya kivét vagy behelyezés, illetve bármilyen szerelés, javítás. A kompakt házban kevés volt a holt tér, világos elrendezés megkönnyítette a belső alkatrészhez való hozzáférést, ellentétben az akkori kevésbé kifinomult, nem felhasználó-barát számítógépes ház-tervezésekkel. Az Outrigger jelentése kitámasztó-láb, kar, segédeszköz a nyitott motorháztető megtartásához, vagy a motorbicikli letámasztásához. Az elnevezés utal arra, hogy a ház elemei kihajthatók, kitámaszthatók, hogy az alaplaphoz hozzáférjünk. Christopher Phin: The Power Macintosh 7300 proves good design is about function as much as form (angol nyelven). Macworld, 2012. május 22. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
  17. ↑ A LocalTalk árnyékolt, csavart érpárú kábelezési rendszer, amely 230,4 kbit/s sebességgel működik, kifejlesztője az Apple Inc. Az eredetileg "AppleTalk Personal Network" néven kiadott LocalTalk árnyékolt, csavart érpárú kábelt használt 3 tűs Mini-DIN csatlakozókkal. A kábeleket láncra fűzték az adó-vevőtől az adó-vevőig. Mindegyik adó-vevőnek volt két 3 tűs Mini-DIN portja, és egy „pigtail” kábel, amellyel a Mac DE-9 soros csatlakozójához lehetett csatlakozni. Később, amikor a Mac Plus bemutatta a 8 tűs Mini-DIN soros csatlakozót, az adó-vevőket is frissítették. Az Ethernet-alapú hálózatok széles körű elérhetősége az 1990-es évek elején a LocalTalk gyors eltűnéséhez vezetett. A Power Macintosh és a Macintosh Quadra korai modelljei támogatták a LocalTalk alapú hálózatot. Az iMac 1998-as megjelenésével a hagyományos Mac soros port – és így a LocalTalk használatának lehetősége – eltűnt az új Macintosh modellekből. A LocalTalk-Ethernet hidakat azért vezették be, hogy lehetővé tegyék a régi eszközök (különösen a nyomtatók) működését az újabb hálózatokon.
    Jellegzetes AppleTalk eszköz. A malacfarokként csúfolt rövid kábeles csatlakozó ment a Macbe, a két anya rész pedig a „bejövő“ és „továbbmenő“ hálózaté volt.
  18. ↑ Az AppleTalk az Apple Computer által a Macintosh számítógépeihez kifejlesztett hálózati protokollok szabadalmaztatott csomagja. Az AppleTalk számos olyan funkciót tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a helyi hálózatok létrehozását előzetes beállítás vagy bármilyen központi útválasztó vagy szerver szükségessége nélkül. A csatlakoztatott AppleTalkkal felszerelt rendszerek automatikusan címeket rendelnek hozzá, frissítik az elosztott névteret, és konfigurálják a szükséges hálózatok közötti útvonalakat. Az AppleTalk 1985-ben jelent meg, és az Apple eszközök által használt elsődleges protokoll volt az 1980-as és 1990-es években. Az AppleTalk támogatás a legtöbb hálózati nyomtatóban (különösen a lézernyomtatókban), néhány fájlszerverben és számos útválasztóban is elérhető volt. A TCP/IP térnyerése az 1990-es években az AppleTalk visszaszorulásához vezetett, a Mac OS X v10.6 2009-es már nem támogatta a protokollt. Az AppleTalk fejlettebb automatikus konfigurálási funkciói azóta a Bonjourban is megjelentek, míg az Universal Plug and Play hasonló igényeket szolgál ki.
  19. ↑ Electronic Design, 1985 február, 33. évfolyam, 3. szám, 38. oldal
  20. ↑ a b CardBus. A Personal Computer Memory Card International Association (PCMCIA) 1990-ben vezette be a 16 bites ISA-alapú PCMCIA kártyát, de 1995 márciusában átnevezte PC Card-ra, hogy elkerülje a szervezet nevével való összetéveszthetőséget. A PC Card egy párhuzamos periféria interfész laptopokhoz és PDA-khoz. A CardBus eredeti PC Card 32 bites változataként került bemutatásra, a PCI specifikáció alapján. A 32 bites helyen használható volt a 16 bites kártya. Bár eredetileg a számítógépes tároláshoz használt memóriabővítő kártyák szabványaként tervezték, a notebook-perifériák használható általános szabványának megléte sokféle eszköz kifejlesztéséhez vezetett, beleértve a hálózati kártyákat, modemeket és merevlemezeket. A PC-Card portot 2003 óta az ExpressCard interfész váltotta fel, amelyet eredetileg szintén a PCMCIA fejlesztett ki. A szervezet 2009-ben feloszlott, vagyonát beolvadt az USB Implementers Forumba.
  21. ↑ Type II. A II-es és magasabb típusú PC Card eszközök két sor 34-es foglalatot használnak, és 16 vagy 32 bites interfésszel rendelkeznek. öt milliméter vastagok. A Type-II kártyák bevezették az I/O támogatást, lehetővé téve az eszközök számára, hogy egy sor perifériát csatoljanak, vagy csatlakozókat/nyílásokat biztosítsanak olyan interfészekhez, amelyekhez a gazdaszámítógép nem rendelkezik beépített támogatással. Vékonyságuk miatt a legtöbb II-es típusú interfészkártyán miniatűr interfészcsatlakozók találhatók, amelyek egy dongle-hez, egy rövid kábelhez csatlakoznak, amely a kártya miniatűr csatlakozójából egy külső, teljes méretű csatlakozóhoz kapcsolódik. A 90-es évek közepén megjelentek a PC Card Type II merevlemez-meghajtókártyák.
  22. ↑ Type III. A Type-III PC Card eszközök 16 bitesek vagy 32 bitesek. Ezek a kártyák 10,5 milliméter vastagok, lehetővé téve olyan eszközök befogadását, amelyek összetevői nem illeszkednek az I. vagy II. típusú magassághoz. Ilyenek például a merevlemez-meghajtó kártyák és a teljes méretű csatlakozókkal rendelkező interfészkártyák.
  23. ↑ A Zip meghajtó cserélhető hajlékonylemezes tárolórendszer, amelyet az Iomega cég 1994 végén mutatott be. A megjelenés idején a meghajtóba helyezhető Zip lemez kapacitása 100 MB volt, ami később megnőtt 250 MB-ra, és végül 750 MB volt. Az 1990-es évek végére ez a formátum lett a legnépszerűbb a szuper-floppy termékek között. Azonban soha nem volt elég népszerű ahhoz, hogy leváltsa a szabványos 3,5 hüvelykes hajlékonylemezt. A 2000-es évek elején a Zip meghajtókat kiszorították a CD-RW és az USB flash meghajtók. A Zip márka később a Zip-650 vagy Zip-CD néven ismert belső és külső CD-írókat fedte le, az eltérő technológia ellenére.
  24. ↑ John Sculley III (1939. április 6. –) amerikai üzletember, vállalkozó és high-tech startupok befektetője. Sculley a PepsiCo alelnöke (1970–1977) és elnöke (1977–1983), mígnem 1983. április 8-án az Apple Inc. vezérigazgatója lett, ezt a pozíciót egészen 1993-as távozásáig töltötte be. Sculley-t Jobs csábította át az Apple-höz egy azóta legendássá vált kérdéssel:
    „ Egész hátralévő életedben cukros vizet akarsz árulni, vagy inkább megváltoztatod a világot? ”
    – Steve Jobs
  25. ↑ Sculley 62. oldal
  26. ↑ West of Eden 77. oldal
  27. ↑ Jean-Louis Gassée (1944. március, Párizs –) üzletember. Leginkább az Apple Computer korábbi ügyvezetőjeként ismert, a tisztséget 1981 és 1990 között töltötte be. Később megalapította a Be Inc.-t, amely a BeOS számítógépes operációs rendszert fejlesztette ki. Miután elhagyta a Be-t, 2004 novemberében a PalmSource (ma: Access Systems Americas) elnöke lett.
  28. ↑ Gilbert Frank Amelio (New York, 1943. március 1. – , ) 1968-ban csatlakozott a Bell Labshoz kutatóként, 1970-ben tagja volt az első működő töltéscsatolt eszközt bemutató csapatnak, 1971-ben a Fairchild Semiconductorhoz szerződött. A Rockwell International félvezető részlegének, majd a kommunikációs rendszerekkel foglalkozó részlegének elnökévé dolgozott, 1991 februárjában lett a National Semiconductor elnök-vezérigazgatója. 1994-től volt az Apple igazgatótanács tagja, 1996. február 2-án lett az Apple vezérigazgatója, Michael Spindler utódjaként, fizetése 990 000 dollár volt, plusz prémiumok. Amelio idejében a cég számos kihívással küzdött, mint a készpénz- és likviditáshiány, az alacsony minőségű termékek, az életképes operációs rendszer-stratégia hiánya, fegyelmezetlen vállalati kultúra, valamint a túl sok és túl sok irányba tett erőfeszítés. E problémák megoldása érdekében Amelio csökkentette költségeket, elbocsátotta az Apple dolgozóinak egyharmadát, leállította a Copland operációs rendszer projektet, és felügyelte a Mac OS 8 fejlesztését. A Copland leváltása és a következő generációs operációs rendszer iránti igény kielégítése érdekében 1996 novemberében Amelio tárgyalásokat kezdett a Steve Jobs féle NeXT vállalkozással, majd 1997. február 4-én 400 millió dollárért megvásárolta a céget. Amelio hivatali ideje alatt az Apple részvényei tovább zuhantak, és 12 éves mélypontra kerültek 1997 második negyedévében. 1997. július negyedikén, egy hétvége alatt Jobs rávette az igazgatótanácsot Amelio elbocsátására.
    Az Apple olyan hajó, amelynek alján számos lyuk van, dől befelé a víz, és az én feladatom az, hogy a hajót a megfelelő irányba tartsam. – mondta munkájáról Gil Amelio.
  29. ↑ Joseph A. Graziano (1943? –) pénzügyi vezető, 1981 és 1985 között, valamint 1989 és 1995 között az Apple Computer pénzügyi igazgatója (CFO), 1993 és 1995 között az igazgatótanács tagja. Az okleveles könyvelő Graziano 1981 októberében pénzügyi igazgatóként csatlakozott az Apple-höz. 1985 májusában kilépett, két évvel később a Sun Microsystems pénzügyi igazgatója lett. Graziano 1989 júniusában tért vissza az Apple Computerhez ügyvezető alelnökként és pénzügyi igazgatóként, 1993 júniusában csatlakozott az Apple igazgatótanácsához. Az 1995 őszi csökkenő profitok közepette Graziano az Austinban tartott igazgatói ülésén tájékoztatta az igazgatóságot, hogy az Apple pénzügyi nehézségekkel küzd, és azt javasolta, hogy a vállalat egyesüljön egy másik vállalattal, például az IBM-mel vagy az Oracle-lel a túlélés érdekében. Michael Spindler vezérigazgató és az igazgatóság nem értett egyet ezzel az értékeléssel. Graziano 1995. október 5-én távozott az igazgatótanácsból, és 1995. decemberi hatállyal lemondott pénzügyi igazgatói posztjáról. 1995 augusztusában Graziano a Pixar igazgatója lett, 1996 februárjában a cupertinói Packeteer igazgatója lett. Joseph A. Graziano (angol nyelven). Apple Wiki. (Hozzáférés: 2023. október 22.)
  30. ↑ Michael H. Spindler (1942. december 22. – 2016. szeptember 5.) német-amerikai üzletember. 1993 és 1996 között az Apple Computer elnök-vezérigazgatója volt. Spindler Berlinben született, és 1964-ben szerzett mérnöki diplomát a Kölni Műszaki Egyetemen. A DEC és az Intel európai leányvállalatainál dolgozott, mielőtt 1980 szeptemberében csatlakozott az Apple európai értékesítési irodájához. 1983-ban a marketing ügyvezető alelnöke lett, és olyan stratégiát alakított ki, amely lehetővé teszi az Apple nemzetközi leányvállalatai számára, hogy nagy függetlenséggel működjenek, speciális termékeket adjanak ki, és saját reklámkampányokat készítsenek. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat jelentős piaci részesedést szerezzen Ázsiában és Európában. 1990. január 29-én az Apple vezérigazgatója, John Sculley kinevezte Spindlert a vállalat operatív igazgatójának. Munkabírása miatt a „Dízel“ becenevet kapta. 1991-ben Spindler az Apple igazgatótanácsának tagja lett. 1993. június 18-án az igazgatóság menesztette John Sculley-t, és Spindlert választotta a cég új vezérigazgatójának. Azonnal átszervezte a vállalatot. Elnökségének sikere a Macintosh átállását az új PowerPC architektúrára, hibái közé sorolják a Newton zsebész és a Pippin konzol sikertelenségét, a Copland projekt bukását és a rendkívül vitatott Macintosh klónozás engedélyezését. A vezérigazgatói poszton Gil Amelio váltotta fel egy rendkívüli igazgatósági ülésen 1996. január 31-én. Michael Spindler (angol nyelven). Apple Wiki. (Hozzáférés: 2023. október 22.)
  31. ↑ Armas Clifford „Mike“ Markkula Jr. (1942. február 11. –) amerikai mérnök és üzletember, az Apple Computer angyalbefektetője volt. Markkula a Dél-Kaliforniai Egyetemen szerzett villamosmérnöki mesterfokozatot. Markkula az Intelnél dolgozott, de már nyugdíjas volt, amikor 1977 januárjában 250 000 dollárt fektetett be az Apple-be, hogy segítse az Apple II számítógép finanszírozását. Cserébe 1/3-os részesedést kapott az új cégben. Steve Jobs és Steve Wozniak után a harmadik hivatalos alkalmazottként Markkula irányította a növekvő vállalatot és kidolgozta annak üzleti tervét. 1977 januárja és 1981 márciusa között ő volt az Apple igazgatótanácsának első elnöke, utána Michael Scottot követte a vezérigazgatói poszton. Markkula 1993 októberében, John Sculley menesztését követően ismét az elnöki posztot töltötte be. Markulla 1996 februárjában lett alelnök, amikor Gil Amelio vette át az elnöki és vezérigazgatói szerepet. Miután Ameliot elbocsátották, és Steve Jobs 1997-ben visszatért az igazgatóságba, Markulla 20 év Apple-nél eltöltött után ismét nyugdíjba vonult. Mike Markkula (angol nyelven). Apple Wiki. (Hozzáférés: 2023. október 22.)
  32. ↑ Philip W. Schiller (Natick, 1960. június 8. – , ) az Apple munkatársa. Az Apple termékbemutatóinak kiemelkedő alakja, a cég vezetői csapatának tagja, mióta Steve Jobs 1997-ben visszatért az Apple-hez. Az Apple-nél Schiller az iMac, MacBook, MacBook Pro, iPod, macOS és az azt követő termékek kialakításán és marketingjén dolgozott. Schiller nevéhez fűződik az eredeti iPod kattintókerék-kezelőfelületének ötlete. Schiller gyakran játszott támogató szerepet Steve Jobs előadásaiban, rendszerint olyan új termékeket mutatott be, mint az iPhone vagy az iPad. Amíg Jobs egészségügyi szabadságon volt, Schiller számos előadást tartott. 2020. augusztusában, tizenkettedikként Apple Fellow-nak neveztek ki, ami a vállalat egyik legmagasabb beosztású pozíciója.
  33. ↑ A HyperCard szoftveralkalmazás és fejlesztőkészlet Apple Macintosh és Apple IIGS számítógépekhez. A világhálót megelőző első sikeres hipermédiás rendszerek közé tartozott. A HyperCard egy sima fájl adatbázist kombinál egy grafikus, rugalmas, felhasználó által módosítható felülettel. A HyperCard programozási nyelve, a HyperTalk az adatok és a felhasználói felület kezelését biztosította. Az egyszerű űrlap elrendezésű adatbázis, rugalmas grafikai támogatás és egyszerű programozás a HyperCardot könnyen használhatóvá tette különféle feladatok megoldására, mint például alkalmazások és adatbázisok gyors alkalmazásfejlesztéséhez, adatbázisigény nélküli interaktív alkalmazásokhoz, parancs- és vezérlőrendszerekhez. A HyperCard 1987-ben jelent meg, 49,95 dollárba került, de később összes eladott Macintoshhoz ingyen mellékelték. Amikor 1998-ban Steve Jobs visszatért az Apple-höz, megkapta az utolsó frissítését, értékesítése 2004 márciusában szűnt meg.
  34. ↑ Az Apple Computer számára Rupert Lissner írta meg a ClarisWorks integrált irodai programcsomagot, amely szövegszerkesztőt, adatbázis-kezelőt és táblázatkezelőt tartalmazott. Az első változat 1984-ben jelent meg, Apple II-ön futott. platformra, és 1984-ben dobták piacra, majd később Macintosh platformra dolgozták át. Az Apple leányvállalata, a Claris cég, létrehozta a ClarisWorks utódját az Apple IIGS gépre (1988), a Macintosh (1991) és a Windows (1993) operációs rendszerhez. 1998-ban az Apple magába szívta a Claris céget, és a ClarisWorks-t átnevezte AppleWorks-re. Az irodai csomag az összes Apple árusította Macintosh-ra rákerült, a szerverekre nem. 2007. augusztus 15-én az Apple bejelentette, hogy az AppleWorks elérte az élettartam végét, továbbiakban nem értékesítik. A szoftver nem futott az Intel processzoros új Apple gépeken. Az Apple új irodai szoftvercsomagot indított, amely a Pages szöveg- és kis-kiadvány készítőből, a Numbers táblázatkezelőből és a Keynote prezentációs alkalmazásból áll. Ez a három szoftver elérhető az Apple számítógépein, telefonjain és tabletjein is.
  35. ↑ A Quicken személyes pénzügy-kezelő alkalmazás, amelyet eredetileg az Intuit Inc. fejlesztett ki és forgalmazott, jelenleg az Aquiline Capital Partners a tulajdonos. A Quicken Windows és Macintosh rendszereken fut, bár az adatok nem kompatibilisek a két verzió között. Az első verzió Apple II-n futott. A Quicken csak csak angol nyelven érhető el, Kanadában és az Egyesült Államokban vásárolható meg és használható.
  36. ↑ A Power Computing Corporation volt az egyik első vállalat, amelynek az Apple Inc. engedélyezte Macintosh-kompatibilis számítógépek – Mac klónok – létrehozását. A Power Computing Olivetti és Stephen “Steve” Kahng pénzügyi támogatásával indult. Az első Mac-kompatibilis (klón) PC-t 1995 májusában szállították. A Power Computing közvetlen, rendelésre építhető értékesítési modellt követett. Egy év alatt a Power Computing 100 000 gépet szállított ki, az első évben 250 000 000 dollár bevételre tett szert. A Power Computing volt az első cég, amely 1 000 000 dollár értékű terméket adott el az interneten. A Power Computing 1997-ig frissített modelleket adott ki, bevétele elérte az évi 400 millió dollárt. A Mac klónozási üzletágat leállították, miután Steve Jobs 1997 júliusában visszatért az Apple ideiglenes vezérigazgatójaként. Szeptemberben az Apple megvásárolta a Power Computing alapvető eszközeit 100 millió dollárért, az Apple részvényeivel fizetett, és felmondta a Mac klónozási üzletágat.
  37. ↑ A DayStar Digital, Inc.-t 1983-ban Andrew Lewis alapította elektronikus szerelvények és áramköri lapok alvállalkozási szerződésében történő gyártására. 1986-ban a cég első termékeként memóriabővítéseket adott ki az Apple Macintosh számítógépekhez, majd 1987-ben a DayStar kizárólag Mac-hez kezdett processzorfrissítéseket forgalmazni, elsőként az Macintosh II számítógéphez. A vállalat 1995-ig kizárólag erre a piacra összpontosított. A Macintosh számítógépek teljes skálájához kínált gyorsítókártyát Motorola 68030, Motorola 68040 és PowerPC 601 processzorokat használva. Ezeket a frissítéseket közvetlenül a különböző Macintosh gépek Processor Direct Slotjába (PDS) voltak beilleszthetők. A DayStar a Macintosh számítógépes rendszerek vezető "sebességboltjaként" vált ismertté, gyakorlatilag minden termékkiválóságért odaítélt szaklap–szerkesztői díjat megnyert. A vállalat számos vállalattal, köztük az Apple-lel, az IBM-mel és az Adobe-val is egyedülálló stratégiai kapcsolatot alakított ki. 1995-ben a DayStar egyike volt azoknak vállalatnak, amely az Apple-től engedélyt kapott a Macintosh számítógép „klónozására”.
  38. ↑ A Griffin Technology 1992-ben kezdett műszaki megoldásokat tervezni és gyártani. Azóta a személyi számítógépekhez és a digitális médiához szükséges kiegészítők egyik legnagyobb szállítójává nőtte ki magát. A 2020-as években a Griffin hasznos és szórakoztató megoldásokat tervez, gyárt és szállít a digitális szórakoztatáshoz és a személyi számítástechnikához Amerikában, Európában és Ázsiában, a nagy kereskedőkön és az interneten keresztül.
  39. ↑ A Macally 1993 óta működik az Egyesült Államokban, egy idő óta Európában és Ázsiában. Apple perifériákat tervezünk, gyártunk és forgalmazunk. A termékek beviteli eszközök, a csatlakozó eszközök, a tárolóeszközök és iPad és iPhone tartozékok.

Apple-hardverek 1998 előtt}} Portál|Informatika|i }}

Kategória:Macintosh BEÍENI számítógépek]]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Fega/próbalap/Apple&oldid=27085366”