Macintosh IIsi
| Macintosh IIsi | |
 | |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Inc. |
| Gyártó | Apple Inc. |
| Forgalomban | 1990. október 15–1993. március 15. (33 éve) |
| Processzor | Motorola 68030 (20 MHz) |
| Memória | 1MB |
| Operációs rendszer | System 6.0.6 |
| Kapcsolódás | |
| Adattárolás | 40MB |
| Kijelző | nincs |
| Előd | Macintosh II |
| Utód | Macintosh Centris 610 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Macintosh IIsi témájú médiaállományokat. | |
A Macintosh IIsi asztali számítógépet az Apple gyártotta és forgalmazta 1990. október 15.[4] és 1993 március 15. között 29 hónapon keresztül. A Macintosh IIsi a Macintosh II számítógép-családba tartozott. A Macintosh IIsi asztali számítógépet az Apple gyártotta és forgalmazta 1990 októbere és 1993 márciusa között 29 hónapon keresztül.[5]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A közkedvelt IIci a Macintosh IIcx gyorsabb változata volt.[6] Ez volt az első Macintosh, amelybe színes videoáramkör került.[7] Az alapgép bevezető ára 6700 dollár volt, a legkedveltebb összeállítás – 4 MB RAM, 80 MB merevlemez, 3,5 hüvelykes 1,4 MB SuperDrive – 8700 dollárba került.[8]
Technikai leírás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A bézs színű gép súlya 4,5 kg, magassága 101 mm, szélessége 315 mm és mélysége 378 mm volt. A IIsi számítógépet egymagos 20 MHz-es Motorola 68030 processzor vezérelte (L1 cache: 0,5kB), a rendszerbusz 20 MHz-en működött. A teljesítményt Motorola 68882 FPU co-processzor növelte. Az adatokat a 40MB belső merevlemezre lehetett elmenteni. Külső adattárolási lehetőséget az 1,44-es hajlékonylemez meghajtó (floppy-drive) kínált. A gépet System 6.0.6 operációs rendszerrel szállította az Apple. A gép bemutatásakor az alapkiépítésben 1MB (100ns) memóriát tartalmazott, maximálisan 65MB (100ns) kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint, a bővítéshez 4 hely (slot) állt rendelkezésre. A számítógépnek nem volt saját kijelzője. A külső kijelzőt 64kB videó-memória támogatta.Videójel kimenetet egy DB–15 csatlakozó biztosított. Csatlakozók: egy ADB,[1] két soros port, egy DB-25[2] SCSI-hoz, egy DB-19[3] a hajlékonylemez meghajtónak, egy 3,5 mm-es jack audió bemenet, egy 3,5 mm-es jack audió kimenet. A gép bővíthetőségét szolgálta egy NuBus[9] bővítőhely. Külső SCSI merevlemez csatlakoztatására is volt lehetőség.
A számítógép adatai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az eszköz technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[10] származnak.
| Gép neve bemutatva kivezetve | Méret magasság szélesség mélység súly Szín | Processzor processzor órajel, mag L1 és L2 cache társprocesszor | Háttértár merevlemez külső adathordozó | Eredeti operációs rendszer | Memória alap[11] max.[12] @sebesség hely[13] | Kijelző mérete felbontása | Grafika kártya memória kimenet | Csatlakozók Ethernet, ADB, soros, SCSI, párhuzamos, FDD, kijelző, hang be/ki, belső mikrofon, hangszóró | Bővíthetőség kártyahely belső öböl külső csatlakozó |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| IIsi 1990 okt. 15. 1993 márc. 15. | 101 mm 315 mm 378 mm 4,5 kg bézs | Motorola 68030 @20 MHz és 1 mag L1 0,5kB, Motorola 68882 FPU | 40MB HDD 1,44 floppy | System 6.0.6 | 1MB max: 65MB @100ns 4 hely | nincs kijelző | 64kB 1 DB–15 | * 1 ADB[1] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB–19 külső FDD[14] * 1 3,5 jack audió be * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró | * 1 NuBus[9] * SCSI (külső) |
Macintosh II számítógépek az időben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Macintosh II számítógépek idővonalon
 |
|---|
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója.[15] |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 Az Apple Desktop Bus (ADB) egy szabadalmaztatott bit-soros perifériabusz, amellyel kis sebességű eszközök – billentyűzet, egér – csatlakoztatható a számítógéphez. 1986-ban mutatták be az Apple IIGS-sel. Az Apple Desktop Bus gyorsan megjelent a későbbi Macintosh-modelleken, a NeXT számítógépek későbbi modelljein, és más gyártók is használtak. A PC-kompatibilis készülékben használt PS/2 csatlakozóhoz hasonlóan az Apple Desktop Bus-t is gyorsan felváltotta az USB
- 1 2 A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott.
- 1 2 A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott. Számos számítógép nem szabványos, 19 tűs D-sub csatlakozót is használt, amelyet DB-19-nek is neveznek, ideértve a Macintosh külső hajlékonylemez-meghajtó csatlakozóját is.
- ↑ Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ MacUser, 1990 június, 6. évfolyam, 6. szám, 350. oldal
- ↑ MacUser, 1990 december, 6. évfolyam, 12. szám, 95. oldal
- ↑ BYTE, 1989 október, 14. évfolyam, 10. szám, 98. oldal
- ↑ BYTE, 1989 november, 14. évfolyam, 12. szám, 154. oldal
- 1 2 A NuBus (angolul „New Bus” a helyes kiejtése) 32 bites párhuzamos számítógépbusz, amelyet az MIT fejlesztett ki, és 1987-ben lett szabvánnyá. Az Apple Computer fő bővítőbuszként használta, a NeXTBus nevű változatot pedig a NeXT fejlesztette ki.
- ↑ "MacTracker". Hozzáférés: 2023. május 7.
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ Floppy-disk drive. Hajlékonylemez író/olvasó eszköz.
- ↑ Az adatok forrásai:
- Macintosh II: Technical Specifications
- Macintosh IIx: Technical Specifications
- Macintosh IIcx: Technical Specifications
- Macintosh IIci: Technical Specifications
- Macintosh IIfx: Technical Specifications
- Macintosh IIsi: Technical Specifications
- Macintosh IIvi: Technical Specifications
- Macintosh IIvx: Technical Specifications
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés: 2023. április 27.
{{cite book}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó) - ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W. (2008). Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press. ISBN 1593270100.
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer (angol nyelven) (2nd ed.). New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927.
{{cite book}}: Unknown parameter|acessdate=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date (angol nyelven) (Newly rev. and expanded ed.). New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B. (1987). Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley. ISBN 0201155397.
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). New York. ISBN 0060157801. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). New York. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America (angol nyelven) (1st Touchstone ed.). New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ Dream Machine: Jon Palfreman (1993). The Dream Machine: Exploring the Computer Age (angol nyelven). BBC Books. ISBN 0563369922. Hozzáférés: 2023. május 17.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ PowerPC revolution: Duntemann, Jeff. Inside the PowerPC revolution (angol nyelven). Scottsdale, Ariz: Coriolis Group Books. ISBN 1883577047. Hozzáférés: 2023. május 17.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)
