Macintosh Classic
| Macintosh Classic | |
 | |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Inc. |
| Gyártó | Apple Inc. |
| Forgalomban | 1990 október 15. (33 éve)[1]–1992 szeptember 14. (31 éve)[1] |
| Processzor | Motorola 68000 (8 MHz)[1] |
| Memória | 1MB |
| Operációs rendszer | System 6.0.6 |
| Kapcsolódás | |
| Adattárolás | 40MB |
| Kijelző | 9 inch, 512x342 képpont, 72 ppi |
| Alaptípus ára | 999 dollár |
| Előd | |
| Utód | Macintosh Classic II |
| Macintosh Classic weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Macintosh Classic témájú médiaállományokat. | |
A Macintosh Classic asztali számítógépet az Apple gyártotta és forgalmazta 1990. október 15.[1] és 1992. szeptember 14. között 23 hónapon keresztül. A Macintosh Classic a Compact Macintosh számítógép-családba tartozott. Ez volt az első Macintosh számítógép, amit kevesebb, mint 1000 dollárért adtak.[5]
Története[szerkesztés]
A Classic kifejlesztését elődjei, a Macintosh Plus és az SE modellek sikere tette lehetővé.[6] A Classic technikai jellemzői szinte azonosak voltak elődjeivel: 9 coll átmérőjű, katódsugárcsöves, monokróm képernyő 512×342 pixel felbontással, 4 MB rendszermemória és a Motorola 68000 8 MHz-es processzora.[1][7] Az Apple szándékosan nem tervezte a Classic-ban felhasználni az akkor elérhető legújabb technológiákat, mint pl. több rendszermemória használatának képessége, színes kijelző vagy a fejlettebb Motorola 68010 processzor, mivel így a Classic kompatibilis maradt a korábbi modellekhez kifejlesztett szoftverekkel, illetve a vetélytársakénál alacsonyabb áron, 1000 dollár alatt tudta kínálni az alapmodellt.[8] Ennek ellenére a Macintosh Plus-nál kb. 25%-kal gyorsabb volt és az alapmodellben is volt egy 3,5 colos lemezmeghajtó.[9]
A Classic külső megjelenésében a Jerry Manock és Terry Oyama által 1984-ben tervezett Macintosh 128K-t követte (ahogyan elődje, a Macintosh SE is).[10] Az Apple két verziót jelentetett meg, amelyek ára 1000 és 1500 dollár között mozgott. A kritikusok véleménye megoszlik; szerintük a fő probléma a processzor lassú teljesítménye és a bővítőkártyák hiánya.[11] A konszenzus az volt, hogy a Classic egy szövegszerkesztésre, táblázat- és adatbázis-kezelésre használandó gép.[12] Az alacsony ár és az oktatási szoftver elérhetősége miatt igen népszerű lett az oktatás területén. A Macintosh Classic II 1991-es megjelenése ahhoz vezetett, hogy a Classic gyártása a rákövetkező évben megszűnt.[13][14][15][16]
Fejlesztés[szerkesztés]
Miután az Apple társalapítója, Steve Jobs 1985-ben elhagyta a céget, a fejlesztési munkálatokat Jean-Louis Gassée[17], az Apple korábbi franciaországi vezetője vette át. Gassée következetesen a modularis és a magasabb árú gépek felé irányította az Apple-t. Hosszú időn át azzal érvelt, hogy az Apple nem forgalmazhatja számítógépeit az alacsony kategóriájú piaci rétegben, hanem a magasabb rétegre és így a magasabb profitra kell koncentrálniuk.
Technikai leírás[szerkesztés]
A bézs színű gép súlya 7,3 kg, magassága 335 mm, szélessége 246 mm és mélysége 284 mm volt. A Classic számítógépet egymagos 8 MHz-es Motorola 68000 processzor vezérelte, a rendszerbusz 8 MHz-en működött. Az adatokat a 40MB belső merevlemezre lehetett elmenteni. Külső adattárolási lehetőséget az 1,44-es hajlékonylemez meghajtó (floppy-drive) kínált. A gépet System 6.0.6 operációs rendszerrel szállította az Apple. A gép bemutatásakor az alapkiépítésben 1MB (120ns) memóriát tartalmazott, maximálisan 4MB (120ns) kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint, a bővítéshez 2 hely (slot) állt rendelkezésre. A számítógépnek 9 inches-es, 72 ppi-s[18], 512x342 képpont felbontásra képes kijelzője volt. Csatlakozók: egy ADB[2], két soros port, egy DB-25[3] SCSI-hoz, egy DB-19[4] a hajlékonylemez meghajtónak, egy 3,5 mm-es jack audió kimenet. Külső SCSI merevlemez csatlakoztatására is volt lehetőség.
A számítógép adatai[szerkesztés]
A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az eszköz technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[19] származnak.
| Gép neve bemutatva kivezetve |
Méret magasság szélesség mélység súly Szín |
Processzor processzor órajel, mag L1 és L2 cache társprocesszor |
Háttértár merevlemez külső adathordozó |
Eredeti operációs rendszer | Memória alap[20] max.[21] @sebesség hely[22] |
Kijelző mérete felbontása |
Grafika kártya memória kimenet |
Csatlakozók Ethernet, ADB, soros, SCSI, párhuzamos, FDD, kijelző, hang be/ki, belső mikrofon, hangszóró |
Bővíthetőség kártyahely belső öböl külső csatlakozó |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Classic 1990 okt. 15. 1992 szept. 14. |
335 mm 246 mm 284 mm 7,3 kg bézs |
Motorola 68000 @8 MHz és 1 mag |
40MB HDD 1,44 floppy |
System 6.0.6 | 1MB max: 4MB @120ns 2 hely |
9 inch, 72 ppi 512x342 képpont |
* 1 ADB[2] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB–19 külső FDD[23] * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* SCSI (külső) |
Compact Macintosh számítógépek az időben[szerkesztés]
A Compact Macintosh számítógépek az idővonalon
 |
|---|
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója. A hardver szempontjából az Apple számítógépekhez tartozó Macintosh XL-t a gép nevében szereplő "Macintosh" szó miatt tüntettük fel.[24] |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Joannidi, Christine: Macintosh Classic: Technical Specifications (angol nyelven). Apple Inc., 2002. március 15. [2010. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 20.)
- ↑ a b c Az Apple Desktop Bus (ADB) egy szabadalmaztatott bit-soros perifériabusz, amellyel kis sebességű eszközök – billentyűzet, egér – csatlakoztatható a számítógéphez. 1986-ban mutatták be az Apple IIGS-sel. Az Apple Desktop Bus gyorsan megjelent a későbbi Macintosh-modelleken, a NeXT számítógépek későbbi modelljein, és más gyártók is használtak. A PC-kompatibilis készülékben használt PS/2 csatlakozóhoz hasonlóan az Apple Desktop Bus-t is gyorsan felváltotta az USB
- ↑ a b A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott.
- ↑ a b A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott. Számos számítógép nem szabványos, 19 tűs D-sub csatlakozót is használt, amelyet DB-19-nek is neveznek, ideértve a Macintosh külső hajlékonylemez-meghajtó csatlakozóját is.
- ↑ Ould, Andrew. „Mac Classic to debut at under $1,000.”, PC Week, 1990. augusztus 6., 17. oldal
- ↑ BYTE, 1990 november, 15. évfolyam, 12. szám
- ↑ BYTE, 1990 december, 15. évfolyam, 13. szám
- ↑ Macworld, 1992 február, 9. évfolyam, 2. szám, 230. oldal
- ↑ Macworld, 1991 szeptember, 8. évfolyam, 9. szám, 169. oldal
- ↑ Macworld, 1990 december, 7. évfolyam, 12. szám, 176. oldal
- ↑ MacUser, 1990 december, 6. évfolyam, 12. szám, 90,95. oldal
- ↑ MacUser, 1991 február, 7. évfolyam, 2. szám, 13. oldal
- ↑ Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ Macworld, 1991 december, 8. évfolyam, 12. szám, 148. oldal
- ↑ Macworld, 1993 április, 10. évfolyam, 4. szám, 96. oldal
- ↑ MacUser, 1991 december, 7. évfolyam, 12. szám, 122. oldal
- ↑ Jean-Louis Gassée (1944. március, Párizs –) üzletember. Leginkább az Apple Computer korábbi ügyvezetőjeként ismert, a tisztséget 1981 és 1990 között töltötte be. Később megalapította a Be Inc.-t, amely a BeOS számítógépes operációs rendszert fejlesztette ki. Miután elhagyta a Be-t, 2004 novemberében a PalmSource (ma: Access Systems Americas) elnöke lett.
- ↑ ppi = pixel per inch, azaz egy hüvelkyre eső képpontok száma.
- ↑ MacTracker. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ Floppy-disk drive. Hajlékonylemez író/olvasó eszköz.
- ↑ Az adatok forrásai:
- Macintosh 128K: Technical Specifications
- Macintosh 512K: Technical Specifications
- Macintosh 512Ke: Technical Specifications
- Macintosh Plus: Technical Specifications
- Macintosh SE: Technical Specifications
- Macintosh SE FDHD: Technical Specifications
- Macintosh SE/30: Technical Specifications
- Macintosh Classic: Technical Specifications
- Macintosh Classic II: Technical Specifications
- Macintosh Color Classic: Technical Specifications
- Macintosh Color Classic II: Technical Specifications
- Macintosh XL: Technical Specifications
Források[szerkesztés]
- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés ideje: 2023. április 27.
- ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W.. Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press (2008). ISBN 1593270100
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X.. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date, Newly rev. and expanded (angol nyelven), New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B.. Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley (1987). ISBN 0201155397
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). ISBN 0060157801. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America, 1st Touchstone (angol nyelven), New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Dream Machine: Jon Palfreman, Doron Swade. The Dream Machine: Exploring the Computer Age (angol nyelven). BBC Books (1993. április 19.). ISBN 0563369922. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
- ↑ PowerPC revolution: Duntemann, Jeff, Pronk, Ron. Inside the PowerPC revolution (angol nyelven). Scottsdale, Ariz: Coriolis Group Books. ISBN 1883577047. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
