PowerBook 100

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Macintosh PowerBook 100
Típushordozható számítógép
FejlesztőApple Inc.
GyártóApple Inc.
Forgalomban1991. október 21.–1992. augusztus 3. (31 éve)
Processzor68000 (16 MHz)
Memória2 MB, max: 8 MB
Operációs rendszer7.0.1
Kapcsolódás
  • egy ADB
  • egy HDI-20
  • egy HDI-30
  • egy nyomtató
  • egy modem
  • egy hangszóró
Energiaellátássavas ólom akkumulátor, max: 17W, 2A
Adattárolásmin: 20-40MB, SCSI
Kijelző9 inch, 640x400 képpont
ElődMacintosh Portable
UtódPowerBook 145
Macintosh PowerBook 100 weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Macintosh PowerBook 100 témájú médiaállományokat.

A Macintosh PowerBook 100 (PowerBook 100, PB 100) hordozható számítógépet az Apple fejlesztette, gyártotta és forgalmazta 1991. október 21. és 1992. augusztus 03. között 10 hónapon keresztül. A Macintosh PowerBook 100 a PowerBook számítógép-családba tartozott. A PowerBook 100-at egyszerre mutatták be a PowerBook 140-nel és 170-nel. A PC World 2006-ban a PowerBook 100-at minden idők tizedik legjobb számítógépének választotta[1] 1992. szeptember 3-án leállították, és a PowerBook 145 és a PowerBook Duo sorozat váltotta fel.

Története[szerkesztés]

A Macintosh Portable fiaskója után, 1990-ben John Sculley[2], az Apple akkori vezérigazgatója félig autonóm részleget hozott létre, hogy sikeres hordozható számítógépet gyártson.[3] Új stratégiája a piaci részesedés növelése volt, amelyet az árak csökkentésével és több "sláger" termék kibocsátásával kívánt elérni. Ez a stratégia hozzájárult az Apple által 1990-ben kiadott alacsony kategóriájú Macintosh Classic és Macintosh LC asztali számítógépek kereskedelmi sikeréhez. Sculley meg akarta ismételni e termékek sikerét az Apple új PowerBook termékcsaládjával.[4]

Sculley azt akarta, hogy a PowerBook egy éven belül megjelenjen. A projektnek három menedzsere volt: John Medica[5], aki az új laptop tervezését irányította; Randy Battat[6], aki a PowerBook részleg vezetője volt; és Neil Selvin,[7] aki a marketinget irányította.[3]

Az 1991-es hordozható eszközök piacán a Toshiba és a Compaq volt a meghatározó gyártó. A Toshiba 1985-ben gyártotta az első piacra került PC-s laptopot (T1100), és 1987-ben az első 1000 dolláros laptopot (T1000). A Compaq 1983-ban hordozható számítógép-gyártóként indult, első terméke a hordozható, 12,7 kg súlyú Compaq Portable volt.[3] Mindkét cég 3,5 kg-nál kisebb modelleket mutatott be.[4] Medica, Battat és Selvin szándékosan úgy tervezték a PowerBookot, hogy a versenytársainál kisebb súlyú legyen.[4]

John Medica csapata két különböző gépet tervezett: Apple-s kódnevén a Tim LC-t[8] és Timet[9]. A Tim LC-t nevének megfelelően az olcsóbb – LC: low cost, alacsony költség –, a Tim drágább és gyorsabb gépet jelentette. Különbség a processzorban (LC: 16 Mhz Motorola 68000 versus Motorola 68030) memória méretben és a drágább aktív mátrix képernyőben lett volna.

Az Apple Industrial Design Group 1990 márciusa és 1991 februárja között a PowerBook 140 és 170 gépeken dolgozott, és csak utána kezdtek neki – 1990 szeptembere és decembere között – a 100-asnak, így már felhasználhatták a korábbi tervezési ötleteket. Dizájn szempontjából nem volt változás, az Apple által 1984 óta használt Hófehérke[10] dizájnnyelv egy változatát alkalmazta.[11]

Az Apple, a szoros határidők és fejlesztő mérnökei véges számát látván, már 1989 végén megkereste meg a Sony-t, hogy az Apple alaptervének felhasználásával, beleértve a chipek és egyéb alkatrészek listáját, valamint a Portable architektúráját, a PowerBook 100 tervezését fejezzék be és a gyártást is rájuk bízták. Nem ez volt az első alkalom, hogy az Apple és a Sony együttműködött, Scully korábban arra kérte a japán céget, hogy készítse el a Portable egy karcsúbb változatát, az Asahi-t,[3] az Apple-nél ez volt a PowerBook 100 kódneve.[12] A Sony mérnökei kevés tapasztalattal rendelkeztek személyi számítógép gyártás területén, de ennek ellenére kevesebb mint tizenhárom hónap alatt elkészítették az Apple legkisebb és legkönnyebb gépét, ehhez lemondtak más projekteket. A Sony elnöke, Norio Ohga engedélyt adott Kihey Yamamoto projektmenedzsernek, hogy mérnököket toborozzon a Sony bármely részlegéből.[13]

Robert Brunner[14], az Apple ipari formatervezési részlegének akkori vezetője irányította azt a tervezőcsapatot, amely kifejlesztette a hanyattegeret és a kikeverte a gép gránit színét. Brunner úgy tervezte a PowerBookot, hogy olyan könnyen használható és hordozható legyen, mint egy hagyományos könyv. A sötét gránit-szürke szín megkülönbözteti a többi korabeli notebook számítógépektől, valamint az Apple egyéb termékeitől, amelyek hagyományosan bézs vagy platina-szürkék voltak.

A másik új dizájnelem, a hanyattegér a legszembetűnőbb különbség volt a PowerBookok és a hordozható PC-k között. Más gyártók nem használtak beépített hanyattegéreket vagy egyéb mutatóeszközöket, és amikor elkezdték kínálni a beépített görgetőgolyókat, gyakran kényelmetlen helyre kerültek. A Compaq védjegyének számító dizájneleme az volt, hogy a hanyattegérgörgőt a kijelző hátuljára helyezte, hogy a felhasználó megfoghassa a kijelzőt és mozgathassa a cursort. Mások a hanyatte hanyattegérgörgőt a gép jobb oldalra helyezték – mint például a Macintosh Portable, vagy a billentyűzet oldalán lévő tartóra rakták.[3] A PowerBook a kijelző elé tolta a billentyűzetet, hogy alá, a felhasználóhoz közelebb, közepére helyezze el a hanyattegeret, nagy csuklótámasztékot biztosítva a jobb– és baloldalon. Az így elhelyezett hanyattegér használata nemcsak könnyebb volt, hanem sokkal kényelmesebb is,[3] a PowerBookot bal- és jobbkezes felhasználók is könnyedén kezelhették.[15]

Medica mérnökei szinte mindenben felülmúlták vetélytársaikat. Mindkét modell – Tim és Asahi – 2,5 hüvelyknél (kb. hat és fél centiméter) alacsonyabb volt – a legalacsonyabb Compaq gép 2,75 hüvelyk (kb. hét centiméter) magas volt. Méretük szinte megegyezett a munkavégzéshez használt A4-es papír méretével, és súlyuk épp, hogy meghaladta a három kilogrammot – valóban hordozhatóak voltak és nem csak szállíthatóak, mint a Macintosh Portable.[3]

Sculley csupán egy millió dolláros marketing keretet különített el a PowerBook termékcsalád számára, a Macintosh Classic bevezetésére 25 millió dollárt költöttek. Az Apple reklámügynöksége, a Chiat/Day Kareem Abdul-Jabbarral forgatta le a bevezető hirdetést. Az akkor már visszavonult kosaras egy repülőgép középső űlésén szorong, miközben egy PowerBookot használ: "Legalább a kezének kényelmes" – szólt az üzenet.[16]

Az Apple 1991. október 21-én a Las Vegas-i Comdex számítógépkiállításon mutatta be a PowerBook 100-at a PowerBook 140 és a PowerBook 170 mellett.[17][18][19][20][21][22][23] Mind a reklám, mind a termék sikeres volt. Az Apple az Egyesült Államokban több mint 200 000 PowerBook-eladást prognosztizált az első évben, 1992 januárjában már túl voltak a százezredik PowerBook eladáson, a gép hiánycikk volt. Az Apple hamarosan megoldotta az ellátási problémákat, és a PowerBook eladásokból származó bevétel az indulást követő első évben elérte az egy milliárd dollárt.[24] Az Apple megelőzte a Toshibát és a Compaq-ot a hordozható számítógép világszintű piacvezetőjeként. A PowerBook 100, 140 és 170 nagyban hozzájárult az Apple pénzügyi sikeréhez 1992-ben.[25] A pénzügyi év végén az Apple bejelentette eddigi legjobb eredményét, 7,1 milliárd dolláros bevételt és fél százalékkal, 8,5 százalékra nőtt a globális piaci részesedése.

A PowerBook 100 kezdeti népszerűsége azonban nem tartott sokáig. Az eladások csökkentek, és 1991 decemberére a 140-es és 170-es modellek népszerűbbé váltak, mert a vásárlók hajlandóak voltak többet fizetni a beépített hajlékonylemez-meghajtóért és a második soros portért, amelyek a PowerBook 100-ból hiányoztak.[26] 1992 elején a PowerBook 100-at 2300 dollárért kínálták külső hajlékonylemez-meghajtó nélkül. 1992. augusztus 10-én az Apple csendesen kivezette PowerBook 100-at.

1992. szeptember 17-én az Apple 60 000 PowerBook 100-at hívott vissza biztonsági probléma miatt. Felfedezték, hogy egy elektromos rövidzárlat egy kis lyukat olvaszthat a házon, az addig gyártott 60 000 PowerBook közül háromnál fordult elő.[27]

Technikai érdekességek[szerkesztés]

A PowerBook 100 volt az első PowerBook, amely tartalmazta az SCSI Disk Mode funkciót. Ez lehetővé tette, hogy a számítógép, jelen esetben a PowerBook 100 külső merevlemezként működjön egy másik Macintoshoz kapcsolódva. Ez kényelmes módszert kínált a fájlok, szoftverek PowerBook-ra történő telepítésére vagy más Macintoshra történő átvitelére, nem volt szükség külső közvetítő eszközre. A SCSI Disk Mode használatához speciális SCSI kábelre volt szükség. A SCSI Disk Mode-ban használt PowerBook üzemet Target Disk Mode-nak is nevezték.[28]

A PowerBook 100 QWERTY elrendezésű billentyűzetének két változata létezik: egy amerikai verzió 63 billentyűvel és egy nemzetközi ISO verzió 64 billentyűvel.[15] A PowerBook 100 Caps Lock billentyűjén nem volt zárolási helyzet vagy világító állapotjelző, és ennek kompenzálására a System 7 operációs rendszer szoftvere tartalmaz egy fájlt, amely a nemzetközi caps lock szimbólumot (⇪) jeleníti meg a menüsor jobb felső sarkában, ha a Caps Lock aktív.[29]

Amikor a számítógépet nem használták, a memória tartalma mindaddig megmaradt, amíg a fő ólom-savas akkumulátor töltött volt. A PowerBook 100 Power Manager egy integrált áramkör volt, amelyet általában a PowerBook alaplapján helyeztek el, és a számítógép energiagazdálkodásáért volt felelős. A Macintosh Portable-éval megegyezően vezérelte a kijelző háttérvilágítását, a merevlemez-meghajtó kikapcsolását, az alvást és az ébresztést, az akkumulátor töltését, a hanyattegér-vezérlést és a bemeneti/kimeneti (I/O) funkciót. A 100-as egy új funkcióval is bővült: a 3,5 V-os akkumulátorok állandó és bővíthető véletlen hozzáférésű memóriát (RAM) támogattak, amikor a PowerBook 100 akkumulátorát cserélték, vagy amikor a 100-ast ideiglenesen megfosztották az összes áramforrástól.[29]

Az AppleTalk-t[30] az Apple 1985-ben mutatta be, és lehetővé tette a felhasználók számára, hogy bárhol rögtönzött hálózatokat hozzanak létre, és fájlokat cseréljenek. A PowerBook fejlesztésével egyidőben az Apple-nél egy mérnökcsapat az AppleTalk olyan verzióját készítette el, amely lehetővé téve a felhasználók számára, hogy modemmel (AppleTalk Remote Access) a hagyományos telefonvonalon át bejelentkezzenek a több ezer kilométerre lévő AppleTalk hálózatba. Neil Selvinnek sikerült meggyőznie a csapatot, hogy halasszák el a szoftver kiadását a PowerBook megjelenéséig, amelyet 1991 novemberére terveztek a Comdexre. A modemes elérés a PowerBookot az üzletemberek számára sokkal értékesebbé tette.[3]

Fogadtatás[szerkesztés]

A PC Week összehasonlította a PowerBook 100-at és elődjét, a Macintosh Portable-t. A PowerBook 100-nak 5,3 másodpercbe telt egy Microsoft Word dokumentum megnyitása és 2,5 másodpercbe a mentése, amíg a Portable esetében ez 5,4 és 2,6 másodperc volt. A PC Week tesztelte az akkumulátor élettartamát is, amely 3 óra 47 percnyi használatot biztosított.[31] A Byte magazin áttekintése a következőképpen zárult: "A PowerBook 100 szövegszerkesztési és kommunikációs feladatokhoz ajánlott, a felső kategóriás termék elegendő teljesítményt kínál összetett jelentések készítéséhez, nagy táblázatokhoz és professzionális grafikákhoz."[32]

A PC World 2006-ban a PowerBook 100-at minden idők tizedik legjobb számítógépének választotta[1], 2005-ben pedig az amerikai Mobile PC magazin a PowerBook 100-at választotta minden idők legnagyobb kütyüjének, megelőzve a Sony Walkmant és az Atarit. 2600.[39][33] A PowerBook 100-at számos díjat kapott tervezéséért, köztük az 1999-es IDSA Silver Design of the Decade Díjat, a Form magazin 1993-as Designer's Design Awards díját, az 1992-es ISDA Gold Industrial Design Excellence Award díjat, az 1992-es Appliance Manufacturer Excellence in Industry Design Forum díjat Design 10 Best – Hannoveri Vásár díja.[34]

Technikai leírás[szerkesztés]

A gép súlya 2,3 kg, magassága 4,57 cm, szélessége 27,94 cm és mélysége 21,59 cm volt. A gépet System 7.0.1 operációs rendszerrel szállította az Apple, a ROM mérete 256K volt. A kijelző Film SuperTwist Nematic (FSTN) (Passive Matrix) LCD volt 640 x 400 képpont felbontással. A Macintosh PowerBook 100 számítógépet 16 MHz-es Motorola 68000 processzor vezérelte (L1 cache: nem volt, L2 cache: nem volt). A gép bemutatásakor az alaplapon 2 MB (100ns) memóriát tartalmazott, maximálisan 8 MB kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint. A bővítéshez az egyetlen helybe (slot) 2, 4, 6 MB-os modulok egyikét lehetett betenni. Az adatokat a 20-40MB SCSI–buszos belső merevlemezre lehetett elmenteni. A számítógépnek egy ADB, egy nyomtató, egy hangszóró portja volt. HDI-20 a floppy-lemez meghatjó, HDI-30 a SCSI kimenet volt. A Macintosh PowerBook 100 savas ólom akkumulátora maximum 17W teljesítményre volt képes.

Technikai adatok táblázatban[szerkesztés]

A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az adatok az Apple adatlapjáról származnak, a hiányzó adatok – egyes gépeknél a kivezetés időpontja, az összes kijelző adat, üzemóra adat... – a Mactracker alkalmazásból valók.

Gép neve
bemutatva
kivezetve		 Méret
magasság
szélesség
mélység
súly		 Processzor
processzor
órajel, mag
L1 és L2 cache
PMMU[35] FPU		 Háttértár
merevlemez
külső adathordozó		 Eredeti operációs rendszer Memória
alap max.
@sebesség
hely[36]		 Kijelző
fizikai méret, legjobb felbontás		 Táp
max. teljesítmény, akkumulátoros üzemidő (becslés)		 Csatlakozók
PowerBook 100
1991 okt. 21.
1992. aug. 3.		 4,57 mm
27,94 mm
21,59 mm
2,3 kg		 Motorola 68000 @16 MHz
 HD: 20-40MB (SCSI) System 7.0.1
ROM: 256K		 Alaplapon: 2 MB @100ns
max: 2 MB – 8 MB
egy hely: 2, 4, 6 MB-os modul		 Alaplapon: 9" Film SuperTwist Nematic (FSTN) (Passive Matrix) LCD
640 x 400 képpont		 Max: 17W, 2A
30,81 Wh,
2–4 óra		 * ADB: 1
* nyomtató: 1
* hang: van
* FDD: 1 HDI-20
* SCSI: 1 HDI-30

PowerBook számítógépek az időben[szerkesztés]

PowerBook és iBook számítógépek idővonalon
Sablon:PowerBook számítógépek idővonalon
A grafikon adatai utoljára 2023. december 19-én frissültek. A szín sötétebb változata az egymást követő gépek megkülönböztetését szolgálja. A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a Mac adott verziója. Az adatok forrása a Jegyzetekben található.[37][38][39][40][41][42][43][44][45][46][47][48][49]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b (2006. augusztus 11.) „The 25 Greatest PCs of All Time” (angol nyelven). PC World. [2012. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)  
  2. ↑ John Sculley III (1939. április 6. –) amerikai üzletember, vállalkozó és high-tech startupok befektetője. Sculley a PepsiCo alelnöke (1970–1977) és elnöke (1977–1983), mígnem 1983. április 8-án az Apple Inc. vezérigazgatója lett, ezt a pozíciót egészen 1993-as távozásáig töltötte be. Sculley-t Jobs csábította át az Apple-höz egy azóta legendássá vált kérdéssel:
    „ Egész hátralévő életedben cukros vizet akarsz árulni, vagy inkább megváltoztatod a világot? ”
    – Steve Jobs
  3. ↑ a b c d e f g h Tom Hormby: Birth of the PowerBook: How Apple Took Over the Portable Market in 1991 (angol nyelven). Welcome to Low End Mac, 2016. július 11. (Hozzáférés: 2023. augusztus 20.)
  4. ↑ a b c Carlton könyve 180-190. oldalak
  5. ↑ John Medica (1958 – 2017) villamosmérnök. 1991-re a vezetésével fejlesztette ki az Apple Computer az első PowerBook számítógépet, a PowerBook 100-t. 1993-ban a Dell átcsábította, ennél a cégnél tervezte a Latitude hordozható számítógépeket, a gépek használta lítium-ion akkumulátor jelentős újítás volt.
  6. ↑ Randy Battat (1960 – ) a Lisa termékmenedzsereként dolgozott. Később a PowerBook részleg vezetője volt, és felügyelte a PowerBook hordozható eszközként történő hatékony működését biztosító szoftverek létrehozását. 1994-ben elhagyta az Apple-t a Motorla ajánlatáért.
  7. ↑ Neil Selvin. LinkedIn. (Hozzáférés: 2023. augusztus 11.)
  8. ↑ Confidential 50. oldal A PowerBook 140-nek több kódneve is volt: Leary, Replacemnets, Tim LC (amely egy vitorláshajó típus is volt), Tim Lite
  9. ↑ Confidential 51. oldal A PowerBook 170-nek két kódneve volt: Road Warrior és Tim (amely egy vitorláshajó típus is volt)
  10. ↑ A Hófehérke (SnowWhite) ipari formatervezési nyelv, amelyet a Hartmut Esslinger (1944. június 5.) cége, a Frog Design fejlesztett ki. Az Apple Computer 1984 és 1990 között használta a sémát. Az Apple számítógépeit függőleges és vízszintes csíkok díszítik, és azt az illúziót keltik, hogy a számítógépház kisebb, mint amilyen valójában. A csíkos elem némi hasonlóságot mutat az Atari korábbi termékterveihez, ahol Steve Jobs részmunkaidős technikus volt 1974 és 1975 között. A tervezési nyelv növelte az Apple globális hírnevét, meghatározta a számítástechnikai ipar dizájn tervezési trendjeit, és formálta a számítógépek megítélését a gyártás és az üzleti világban. Többek között a tervezési jellemzők mellett az Esslinger által bemutatott Apple logó – egy háromdimenziós logó, amelyet a termék burkolatába építettek be, a felületére nyomtatva a termék nevét – több éven át szinte minden terméken szerepelt. The handbook of technology management (angol nyelven). Hoboken, N.J.: John Wiley & Sons, 314. o.. ISBN 978-0470249482.. Hozzáférés ideje: 2023. április 28. 
  11. ↑ Kunkel, Paul. AppleDesign: The Work of the Apple Industrial Design Group (angol nyelven). New York, N.Y: Graphis Press. ISBN 1888001259. Hozzáférés ideje: 2023. augusztus 17. 
  12. ↑ Confidential 50. oldal A PowerBook 100-nek sok kódneve volt: Asahi, Classic, Derringer (amely egy vitorláshajó típus is volt), Rosebud. A Conner-es 20MB-s merevlemezes PB100-t Jake-nek, a 40MB-t Elwoodnak hívták. A belső modemes PB100 O'Shanter & Bess kódnevet kapta.
  13. ↑ Brenton R. Schlender; Alicia Hills Moore: Apple's Japanese Ally Its New Notebook Computer -- Made By Sony -- Shows Why Alliances Are Hot In The Pc Business (angol nyelven). CNN Money, 1991. november 4. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.)
  14. ↑ Robert Brunner (angol nyelven). LinkedIn. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.) „Robert Brunner (1958–) vezető ipari formatervező, széleskörű tapasztalattal a fogyasztói elektronika, személyi számítógép, kommunikáció és készülékipar területén. A Lunar Design társalapítója és az Apple Computer korábbi ipari formatervezési igazgatója. Nemrég a Pentagram Design partnere volt San Franciscóban, az Ammunition LLC alapítója. Társszerzője a Financial Times Press által kiadott „Számolsz?“ című könyvnek.”
  15. ↑ Terry Lefton (1992. november 16.). „Bob Brunner” (angol nyelven). Brandweek 33 (43), 28. o. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.)  
  16. ↑ The First Powerbook Commercial. YouTube
  17. ↑ Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
  18. ↑ Macworld, 1991 december, 8. évfolyam, 12. szám, 130. oldal
  19. ↑ MacUser, 1991 december, 7. évfolyam, 12. szám, 113. oldal
  20. ↑ BYTE, 1992 március, 17. évfolyam, 3. szám, 253. oldal
  21. ↑ BYTE, 1993 április, 18. évfolyam, 4. szám, 173. oldal
  22. ↑ Macworld, 1992 december, 9. évfolyam, 12. szám, 204. oldal
  23. ↑ BYTE, 1994 február, 19. évfolyam, 2. szám, 52. oldal
  24. ↑ Carlton könyve 237. oldal
  25. ↑ Carlton könyve 191. oldal
  26. ↑ Macworld 1991 december
  27. ↑ Lawrence M. Fisher (1992. szeptember 17.). „60,000 Notebook Computers Are Being Recalled by Apple” (angol nyelven). The New York Times. [2013. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 17.)  
  28. ↑ Apple PowerBook Instruction Manuals and User Guides (angol nyelven). Apple Computer. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.)
  29. ↑ a b Macintosh PowerBook 100 Developer Note (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.)
  30. ↑ Az AppleTalk az Apple Computer által a Macintosh számítógépeihez kifejlesztett hálózati protokollok szabadalmaztatott csomagja. Az AppleTalk számos olyan funkciót tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a helyi hálózatok létrehozását előzetes beállítás vagy bármilyen központi útválasztó vagy szerver szükségessége nélkül. A csatlakoztatott AppleTalkkal felszerelt rendszerek automatikusan címeket rendelnek hozzá, frissítik az elosztott névteret, és konfigurálják a szükséges hálózatok közötti útvonalakat. Az AppleTalk 1985-ben jelent meg, és az Apple eszközök által használt elsődleges protokoll volt az 1980-as és 1990-es években. Az AppleTalk támogatás a legtöbb hálózati nyomtatóban (különösen a lézernyomtatókban), néhány fájlszerverben és számos útválasztóban is elérhető volt. A TCP/IP térnyerése az 1990-es években az AppleTalk visszaszorulásához vezetett, a Mac OS X v10.6 2009-es már nem támogatta a protokollt. Az AppleTalk fejlettebb automatikus konfigurálási funkciói azóta a Bonjourban is megjelentek, míg az Universal Plug and Play hasonló igényeket szolgál ki.
  31. ↑ Herb Bethoney (1991. október 21.). „Lightweight PowerBooks live up to their name” (angol nyelven). PC Week, 12. o.  
  32. ↑ Tom Thompson (1992. március). „Apple Reinvents the Notebook: Apple's lightweight notebook computers are heavy-duty champs” (angol nyelven). BYTE 17, 253-. o. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)  
  33. ↑ The Top 100 Gadgets of All Time (angol nyelven). Mobile PC. [2017. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.) „Originally posted in August 2005 below is Mobile PC’s list of The Top 100 Gadgets of All Time”
  34. ↑ Complete Awards Listing 1986-2005 (angol nyelven). Lunar Design. [2006. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)
  35. ↑ PMMU, azaz Paged Memory Management Unit. Virtuális memóriachip a 68020-as processzorhoz (a 68030-ba van beépítve), amely szükséges az A/UX futtatásához Mac-en vagy bármely hardveres virtuális memóriát futtató 68020-as platformon.
  36. ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
  37. ↑ A Macintosh Portable adat forrása:
  38. ↑ PowerBook 100-as sorozat adatainak forrása:
  39. ↑ PowerBook Duo sorozat adatainak forrása:
  40. ↑ PowerBook 500-as sorozat adatainak forrása:
  41. ↑ PowerBook 190-es sorozat adatainak forrása:
  42. ↑ PowerBook 5300-as sorozat adatainak forrása:
  43. ↑ PowerBook 1400-as sorozat adatainak forrása:
  44. ↑ PowerBook 2400c-as sorozat adatainak forrása:
  45. ↑ PowerBook 3400c-as sorozat adatainak forrása:
  46. ↑ PowerBook G3-as sorozat adatainak forrása:
  47. ↑ PowerBook G4-es sorozat adatainak forrása:
  48. ↑ Az iBook sorozat adatainak forrása:
  49. ↑ Az Apple adatlapok által nem tartalmazott információk forrás a MacTracker alkalmazás.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=PowerBook_100&oldid=27033623”