Macintosh II
| Macintosh II | |
 | |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Inc. |
| Gyártó | Apple Inc. |
| Forgalomban | 1987. március 2–1990. január 15. (36 éve) |
| Processzor | Motorola 68020 (16 MHz) |
| Memória | nem volt |
| Operációs rendszer | System 3.0 |
| Kapcsolódás | |
| Kijelző | nincs |
| Előd | |
| Utód | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Macintosh II témájú médiaállományokat. | |
A Macintosh II asztali számítógépet az Apple gyártotta és forgalmazta 1987. március 2. és 1990 január 15. között 34 hónapon keresztül. A Macintosh II a Macintosh II számítógép-családba tartozott.[3] és 1990 januárja[4][5][6] között 34 hónapon keresztül.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a gép volt az első jól bővíthető Macintosh.[7][8] Az új 68020-as processzorra épült számítógép volt az első 32-bites Macintosh, bár nem minden részletében volt 32-bites.[4][9] A Macintosh II 6 Nubus bővítőhelyet tartalmazott, ezekbe különböző Apple-től és harmadik féltől származó bővítőkártyát tehetett behelyezni.[10][11] A Macintosh II volt az első Mac, amely színes megjelenítési képességekkel – kár 16,7 millió szín – rendelkezett, egy grafikus kártyát kellett beilleszteni az egyik NuBus bővítőhelyre.[12][13] Az alapgép 3898 dollár dollárba került, 1MB RAM-os, egy 800KB-os hajlékonylemez-meghajtós és 40MB-os belső SCSI merevlemezes gépért 5498 dollárt kellett fizetni.[14][15] A DayStar Digital 1989-ben bemutatta az Accelerator II és Accelerator IIx gyorsítókártyáit az Macintosh II és Macintosh IIx számítógépekhez. A 16 MHz-es órajelet 25 vagy 50 MHz-re gyorsította 32 kB L1 gyorsítótárral, 15 ns statikus RAM-mal. Ez tovább erősíthető volt a 40 MHz-es Motorola 68882 matematikai társprocesszorral. Az ára 2995 dollár és 6995 dollár között mozgott.[16]
A Macintosh II-ön futott a Microsoft Excel 1.04.[17] és az A/UX[18] Unix-alapú operációs rendszer is, ez utóbbi fejlesztője az Apple volt. A Unix- és POSIX-kompatibilis operációs rendszer lehetővé tette az Apple számára, hogy pályázzon az Egyesült Államok szövetségi kormányzatánál számítógépek szállítására.[4][19]
Technikai leírás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A bézs színű gép súlya 10,9 kg, magassága 140 mm, szélessége 475 mm és mélysége 366 mm volt. A II számítógépet egymagos 16 MHz-es Motorola 68020 processzor vezérelte (L1 cache: 0,25kB), a rendszerbusz 16 MHz-en működött. A teljesítményt Motorola 68881 FPU co-processzor növelte. Külső adattárolási lehetőséget a 800kB-os hajlékonylemez meghajtó (floppy-drive) kínált. A gépet System 3.0 operációs rendszerrel szállította az Apple. A gépet beépített memória nélkül gyártották, maximálisan 20MB (120ns) kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint, a bővítéshez 8 hely (slot) állt rendelkezésre. A számítógépnek nem volt saját kijelzője. A II gépet a 256kB-os memóriával szerelt Macintosh II Video Card videókártyával szállították, a kártyán egy DB–15 csatlakozóval. Csatlakozók: két ADB,[1] két soros port, egy DB-25[2] SCSI-hoz, kijelzőhöz kártyán egy DB–15,[2] egy 3,5 mm-es jack audió kimenet. A gép bővíthetőségét szolgálta hat NuBus[20] bővítőhely. Külső SCSI merevlemez csatlakoztatására is volt lehetőség.
A számítógép adatai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az eszköz technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[21] származnak.
| Gép neve bemutatva kivezetve | Méret magasság szélesség mélység súly Szín | Processzor processzor órajel, mag L1 és L2 cache társprocesszor | Háttértár merevlemez külső adathordozó | Eredeti operációs rendszer | Memória alap[22] max.[23] @sebesség hely[24] | Kijelző mérete felbontása | Grafika kártya memória kimenet | Csatlakozók Ethernet, ADB, soros, SCSI, párhuzamos, FDD, kijelző, hang be/ki, belső mikrofon, hangszóró | Bővíthetőség kártyahely belső öböl külső csatlakozó |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| II 1987. márc. 2. 1990. jan. 15. | 140 mm 475 mm 366 mm 10,9 kg bézs | Motorola 68020 @16 MHz és 1 mag L1 0,25kB, Motorola 68881 FPU | 800k floppy | System 3.0 | nincs alap max: 20MB @120ns 8 hely | nincs kijelző | Macintosh II Video Card 256kB kártyán 1 DB–15 | * 2 ADB[1] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * kártyán 1 DB–15 (külső monitor) * 1 3,5 jack audio ki * beépített hangszóró | * 6 NuBus[20] * SCSI (külső) |
Macintosh II számítógépek az időben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Macintosh II számítógépek idővonalon
 |
|---|
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója.[25] |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 Az Apple Desktop Bus (ADB) egy szabadalmaztatott bit-soros perifériabusz, amellyel kis sebességű eszközök – billentyűzet, egér – csatlakoztatható a számítógéphez. 1986-ban mutatták be az Apple IIGS-sel. Az Apple Desktop Bus gyorsan megjelent a későbbi Macintosh-modelleken, a NeXT számítógépek későbbi modelljein, és más gyártók is használtak. A PC-kompatibilis készülékben használt PS/2 csatlakozóhoz hasonlóan az Apple Desktop Bus-t is gyorsan felváltotta az USB
- 1 2 3 4 A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott.
- ↑ BYTE, 1990 szeptember, 15. évfolyam, 9. szám
- 1 2 3 Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ MacUser, 1990 december, 6. évfolyam, 12. szám, 95. oldal
- ↑ BYTE, 1994 március, 19. évfolyam, 3. szám, 136. oldal
- ↑ Info World, 1991 augusztus, 13. évfolyam, 32. szám
- ↑ The Personal 68. oldal
- ↑ Macworld, 1994 február, 11. évfolyam, 2. szám, 95. oldal
- ↑ PC Magazine, 1987 november 24., 6. évfolyam, 20. szám
- ↑ MacUser, 1990 június, 6. évfolyam, 6. szám, 350. oldal
- ↑ BYTE, 1994 december, 19. évfolyam, 12. szám
- ↑ MacUser, 1990 december, 6. évfolyam, 12. szám, 94. oldal
- ↑ Macworld, 1995. július
- ↑ MacUser, 1992 szeptember, 8. évfolyam, 9. szám, 136. oldal
- ↑ BYTE, 1989 október, 14. évfolyam, 10. szám, 52. oldal
- ↑ Making Microsoft 269. oldal
- ↑ Az A/UX egy Unix-alapú operációs rendszer volt a Macintosh számítógépekhez, amely a System 7 grafikus felületét használta és teljes alkalmazás kompatibilitással bírt. Ez az Apple első hivatalos Unix-alapú operációs rendszere, 1988-ban indították el, és 1995-ben a 3.1.1-es verzióval állították le. Az A/UX jellemzően olyan Macintosh gépeken futott (Macintosh II–sorozat, Macintosh SE/30, Quadra és Centris) amelyet a Motorola 68000 processzorcsalád egyik procija hajtott, volt FPU és lapozott memóriakezelő egysége (PMMU = Paged Memory Management Unit). beleértve a Macintosh II, SE/30, Quadra és Centris sorozatot.
- ↑ MacUser, 1991 január, 7. évfolyam, 1. szám, 120. oldal
- 1 2 3 A NuBus (angolul „New Bus” a helyes kiejtése) 32 bites párhuzamos számítógépbusz, amelyet az MIT fejlesztett ki, és 1987-ben lett szabvánnyá. Az Apple Computer fő bővítőbuszként használta, a NeXTBus nevű változatot pedig a NeXT fejlesztette ki.
- ↑ "MacTracker". Hozzáférés: 2023. május 7..
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ Az adatok forrásai:
- Macintosh II: Technical Specifications
- Macintosh IIx: Technical Specifications
- Macintosh IIcx: Technical Specifications
- Macintosh IIci: Technical Specifications
- Macintosh IIfx: Technical Specifications
- Macintosh IIsi: Technical Specifications
- Macintosh IIvi: Technical Specifications
- Macintosh IIvx: Technical Specifications
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés: 2023. április 27..
{{cite book}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó) - ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W. (2008). Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press. ISBN 1593270100.
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer (angol nyelven) (2nd ed.). New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927.
{{cite book}}: Unknown parameter|acessdate=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés: 2023. május 8..
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date (angol nyelven) (Newly rev. and expanded ed.). New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés: 2023. május 8..
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés: 2023. május 8..
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B. (1987). Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley. ISBN 0201155397.
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés: 2023. május 8..
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). New York. ISBN 0060157801. Hozzáférés: 2023. május 9..
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés: 2023. május 9..
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés: 2023. május 9..
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés: 2023. május 9..
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). New York. Hozzáférés: 2023. május 9..
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America (angol nyelven) (1st Touchstone ed.). New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés: 2023. május 9..
- ↑ Dream Machine: Jon Palfreman (1993). The Dream Machine: Exploring the Computer Age (angol nyelven). BBC Books. ISBN 0563369922. Hozzáférés: 2023. május 17..
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ PowerPC revolution: Duntemann, Jeff. Inside the PowerPC revolution (angol nyelven). Scottsdale, Ariz: Coriolis Group Books. ISBN 1883577047. Hozzáférés: 2023. május 17..
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)
