Szentgyörgyi István (színművész)

	Szentgyörgyi István
	Tiborc szerepében, 1910 körül
Született	1842. február 20.; Diósjenő
Elhunyt	1931. október 20. (89 évesen); 1931. október 19. (89 évesen); ; Kolozsvár
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	színész; színigazgató; rendező;
Sírhelye	Házsongárdi temető
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1861 – 1923
Tevékenység	színész
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgyörgyi István témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szentgyörgyi István (egyértelműsítő lap).

Szentgyörgyi István (Diósjenő, 1842. február 20. – Kolozsvár, 1931. október 19.) színész, rendező.

Pályafutása[szerkesztés]

Debrecenben tanult. 1859-ben alsódabasi kántortanító volt. 1861-ben nótárius apjának rosszallásával dacolva Latabár Endre kassai társaságához szerződött, ezzel kezdődött színészi pályafutása. 1867-ben Molnár György Budai Népszínházához került, ahol döntő indíttatást kapott művészi szemléletének kialakításához: a népi figurák realista megformálásához, a sajátos színészi eszköztár kialakításához. Feleségével együtt 1871-ben szerződött Kolozsvárra, Fehérváry társulatához, s ettől fogva nem vált meg a kolozsvári magyar színpadtól. Szereplistáján abban az időszakban elsősorban klasszikus Shakespeare-alakításokat találunk: Falstaffot (A windsori víg nők), Jagót (Othello), Shylockot (A velencei kalmár), Claudiust (Hamlet), Julius Caesart (címszerepként), Kentet (Lear király), de játszotta Millert (Schiller: Ármány és szerelem), Harpagont (Molière: A fösvény) is.

Itt találkozott élete nagy szerepével, Tiborccal, a Bánk bán egy olyan előadásában, ahol Bánkot E. Kovács Gyula, Gertrudist Jászai Mari alakította. Igazi műfaja az életigazságokat póztalanul ábrázoló népi figurák életre keltése volt. Játékstílusa színháztörténeti értékűvé a népszínmű-hősök megformálása révén vált, de ő nem a századvég divatos álnépiességének útját járta, hanem reális élethelyzeteket keltett életre mély lélekgazdagsággal. Így született meg népi figuráinak hosszú sora: Márton gazda (Szigligeti Ede: A csikós), Mravcsák (Szigligeti Ede: Tolonc), Peták káplár (Csepreghy Ferenc: Piros bugyelláris), Cigány (Szigligeti Ede: Cigány), Gonosz Pista (Tóth Ede: A falu rossza), Zajtai (Gaal József: A peleskei nótárius), Brazovics Anasztáz (Jókai Mór: Az arany ember).

Munkatársa volt Janovics Jenőnek az első magyar játékfilmek, többek között a Bánk bán megvalósításában (1914), ahol Tiborc-alakítása a film nemzetközi sikerének egyik kulcsa volt. Ugyancsak Mrawcsákot alakította a Tóth Ede népszínművéből 1914-ben forgatott Kertész Mihály-filmben, A toloncban.

Amint visszaemlékezéseiben, amelyekből az első részletek a Napkeletben jelentek meg (1921/5–6; 1921/24–25) írja (Emlékeim. Kolozsvár, 1923), hatvankét év alatt 1034 darabban 1216 szerepet játszott. Művészpályája 60. évfordulóján, 80. születésnapja alkalmából az Erdélyi és Bánáti Magyar Színészegyesület első örökös tagjának választotta, a Kisfaludy Társaság Greguss-jutalommal tüntette ki. Szintén örökös tagja volt a kolozsvári Magyar Színháznak.

Emlékezete[szerkesztés]

Szentgyörgyi István szobra a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem előtt
Házsongárdi temető, Kolozsvár

Tiborcként ő volt a modellje a Fadrusz János alkotta zilahi Wesselényi-szobor népi alakjának. Házsongárdi temetőben levő nyughelyét Szabó Vera szobrászművész alkotása jelzi.

Főbb szerepei[szerkesztés]

Jaques Offenbach: Dunanan apó
Gaal József: A peleskei nótárius
Szigligeti Ede: Csikós
Szigeti J.: A vén bakancsos és fia, a huszár
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem
Shakespeare: Lear király
Katona József: Bánk bán
Goethe: Faust
Molière: A fösvény

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14891.htm, Szentgyörgyi István, 2017. október 9.
↑ ^a ^b ^c Freebase-adatdump
↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Források[szerkesztés]

Darvay Nagy Adrienne: A mesebeli szentmadár: Képek a kolozsvári magyar színjátszás 200 éves történetéből. (hely nélkül): Héttorony Könyvkiadó;Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1992. ISBN 963 7855 42 4
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.

További információk[szerkesztés]

Szentgyörgyi István a PORT.hu-n (magyarul)
Szentgyörgyi István az Internet Movie Database-ben (angolul)
Laczkó Géza: Szentgyörgyi István és a magyar színjátszás. Nyugat, 10. sz. (1911)
Pataki József: Szentgyörgyi István. Nyugat, 9–10. sz. (1920)
Szentimrei Jenő: Szentgyörgyi István élete és művészete. Bukarest: (kiadó nélkül). 1955.
Szentimrei Jenő: Szentgyörgyi István élete és művészete. Bukarest, 1955; 2. kiad. Bukarest, 1957.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Szigligeti Ede emlékezete Erdélyben

[25662cda39630743294e93230863e7fa0757ffb1-1] ttp://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14891.htm, Szentgyörgyi István, 2017. október 9.

[cfc3fc925ddc31f71c67244753346f9fca7ab7d7-2] Freebase-adatdump

[0e6a00887e2646ad88c08335701a53fcf85613fd-3] Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

[1]

[2]

[3]

Szentgyörgyi István

Tiborc szerepében, 1910 körül
Született	1842. február 20.^[1] Diósjenő^[2]
Elhunyt	1931. október 20. (89 évesen)^[2] 1931. október 19. (89 évesen)^[3] Kolozsvár^[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	színész színigazgató rendező
Sírhelye	Házsongárdi temető
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1861 – 1923
Tevékenység	színész

IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgyörgyi István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

m v sz A kolozsvári magyar színház igazgatói
Bérelt épületek	Kótsi Patkó János (1794–1808)
Farkas utcai színház	Kaczvinszky János (1851–1854) Szabó József (1851–1854) Havi Mihály (1851–1854) Follinus János (1864–1866) Reszler István (1866) Fehérváry Antal (1866–?) Huszár Sándor (?–1873) Lugosy József (1873–1874) László József (1873–1874) Korbuly Bogdán (1874–1878) Csóka Sándor (1886–1887) Kápolnai János (1887) Megyeri Dezső (1887) Szentgyörgyi István (1887) Ditrói Mór (1887–1896) Megyeri Dezső (1896–1899) Janovics Jenő (1900–1901) Megyeri Dezső (1901–1905) Janovics Jenő (1905–1906)
Hunyadi téri színház	Janovics Jenő (1906–1919) Kemény János (1940–1944, főigazgató) Táray Ferenc (1941–1942) Mihályffy Béla (1942–1944) Kőmíves Nagy Lajos (1944–1945)
Sétatéri Színkör	Janovics Jenő (1919–1930) László Ákos (1930–1932) Horváth Tholdy István (1930–1932) Janovics Jenő (1932–1933) Kádár Imre (1933–1940) Janovics Jenő (1945) Szentimrei Jenő (1945–1949) Harag György (1949) Kovács Dénes (1949) Méliusz József (1949) Marosi Péter (1949–1952) Kovács József (1952–1953) Nagy Béla (1953–1956) Tamás Gáspár (1956–1959) Huszár Sándor (1959–1964) Senkálszky Endre (1964–1969) Bisztrai Mária (1969–1985) Kötő József (1986–1990) Tompa Gábor (1990–)