Kárpátaljai magyarok

A kárpátaljai magyarok egyike azon kényszerkisebbségeknek, amelyek az I. világháborút lezáró Versailles-i békerendszer következtében alakultak ki. Sorsuk immár több mint nyolc évtizede a csehszlovák, szovjet, illetve a ukrán államhoz köti őket, rokoni kapcsolataik, kulturális-nyelvi kötődésük és etnikai identitásuk azonban továbbra is erős szálakkal fűzi őket Magyarországhoz.

Demográfiai helyzet

Kárpátalján a magyarság száma a 20. században nem emelkedett olyan dinamikusan, mint a területen élő többi nemzetiség esetében. A 16. század közepéig a vidék összlakosságának 2/3-a volt magyar. 1880-ban a terület 410 000 lakosa közzül 105 000 vallotta magát magyarnak. Az 1910-ben az utolsó objektív népszámlálás idején 185 000 magyart írtak össze Kárpátalján. A trianon utáni időkben tartott népszámlálások során a helyi magyarság számát különböző módszerek és eszközök segítségével megmásították. A területen végzett utolsó 2001-es ukrán népszámlálás során 151 533 magyart írtak össze.

Jelenleg a magyarság egy nagy tömbben Kárpátalja sík vidéki részén, illetve a Tisza, Latorca, Borzsa felső folyásának vidékén szorványban él. A magyarok által lakott települések száma 114, melyekből 78 magyar többségű. {karpataljaturizmus.net/telepules.html}

Történelem

Kárpátalja geopolitikai értelemben véve a Felvidék folytatása (Északkelet-Felvidék). A terület megnevezése(Kárpátalja) az I. világháború végén alakult ki. Az elszakított területek közül Kárpátalja a következő államok kötelékébe tartozott:

• 1920-ig Magyarország
• 1920-1938/39 Csehszlovákia (Podkarpatszká Rusz)
• 1938/39-1944 Magyarország
• 1944-1945 Csehszlovákia része szovjet megszállás alatt
• 1945-1991 Szovjetunió (1945-1946 Kárpátontúli Ukrajna, 1946-1991 Ukrán SZSZK)
• 1991-től Ukrajna része.

Érdekképviselet

Kárpátalján élő magyarság érdekvédelmét több szervezet is ellátja.

1989-ben alakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amely a kárpátaljai magyarok legfontosabb érdekvédelmi szervezete. A szervezet célkitűzései között szerepel a kárpátaljai magyarság önazonosságának, nemzeti kultúrájának és anyanyelvének megőrzése. A szövetség a rendszerváltás idején elérte a régi magyar településnevek és az utcanevek visszaállításában, valamint az 1944-ben elhurcolt kárpátaljai magyarok rehabilitációjában. Politikai szinten a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt külön frakciót alkot a Kárpátaljai Megyei Tanácsban és a magyarlakta települések jelentős részében a párt adja az önkormányzati vezetőket.

További érdekvédelmi és szakmai szervezetek: [[[Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség |http://kmpsz.uz.ua]] (KMPSZ), Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ), Ungvidéki Magyarok Szervezete (UMSZ), Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ), Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ)

Településeik

Fontosabb magyarlakta települések:

• Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőlős, Csap, Huszt, Visk, Nagydobrony