„Magyar Gárda” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
ez már hihetetlen
49. sor: 49. sor:
Ugyanezen a napon fenyegetés érkezett egy ún. ''Romák Nyilai'' nevű szervezettől e-mailen, melyen többek között ezek a sorok olvashatóak: ''„HA NEM HAGYÁTOK ABA AMIT MŰVELTEK SENKIHÁZI SZIPÓS NÉPSÉG MEGTUGYÁTOK 4000-ROMA HARAGJÁT A ROMÁK NYILAI NÉVEN EDIG NEM LÉPTÜNK DE HA KELL PUSZTULTOK!!!SOK SZIPÓS AKIKET AZ APJUK MOLESZTÁLT AZ ORSZÁG SZÉGYENEI VAGYTÓK”'' A Gárda a rendőrségen feljelentést tett.<ref>[http://atv.hu/hircentrum/2009_mar__ha_kell__pusztultok____irtak_4000_roma_neveben_a_gardanak.html „Ha kell, pusztultok!”- írták 4000 roma nevében a Gárdának (ATV)]</ref>
Ugyanezen a napon fenyegetés érkezett egy ún. ''Romák Nyilai'' nevű szervezettől e-mailen, melyen többek között ezek a sorok olvashatóak: ''„HA NEM HAGYÁTOK ABA AMIT MŰVELTEK SENKIHÁZI SZIPÓS NÉPSÉG MEGTUGYÁTOK 4000-ROMA HARAGJÁT A ROMÁK NYILAI NÉVEN EDIG NEM LÉPTÜNK DE HA KELL PUSZTULTOK!!!SOK SZIPÓS AKIKET AZ APJUK MOLESZTÁLT AZ ORSZÁG SZÉGYENEI VAGYTÓK”'' A Gárda a rendőrségen feljelentést tett.<ref>[http://atv.hu/hircentrum/2009_mar__ha_kell__pusztultok____irtak_4000_roma_neveben_a_gardanak.html „Ha kell, pusztultok!”- írták 4000 roma nevében a Gárdának (ATV)]</ref>
2009. március legelején a Jobbik és a Gárda [[Sarkad]]on közös demonstrációt tartott. A helyi Jobbik megyei elnöke [[Samu Tamás Gergő]] bűnözőknek és tolvajoknak nevezte a cigány vezetőket, Kolompár Orbán, Horváth Aladárt és Mohácsi Viktóriát, akiket szerinte a Magyar Gárdának kell fegyverrel eltávolítania.<ref>[http://atv.hu/hircentrum/2009_mar_bunozo_cigany_vezetokrol_es_felfegyverzett_gardarol_beszel_a_jobbik.html Bűnöző cigány vezetőkről és felfegyverzett Gárdáról beszél a Jobbik (ATV)]</ref>
2009. március legelején a Jobbik és a Gárda [[Sarkad]]on közös demonstrációt tartott. A helyi Jobbik megyei elnöke [[Samu Tamás Gergő]] bűnözőknek és tolvajoknak nevezte a cigány vezetőket, Kolompár Orbán, Horváth Aladárt és Mohácsi Viktóriát, akiket szerinte a Magyar Gárdának kell fegyverrel eltávolítania.<ref>[http://atv.hu/hircentrum/2009_mar_bunozo_cigany_vezetokrol_es_felfegyverzett_gardarol_beszel_a_jobbik.html Bűnöző cigány vezetőkről és felfegyverzett Gárdáról beszél a Jobbik (ATV)]</ref>

A Magyar Gárda Demonstrált Szarvason :

Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a szerencsétlen kormányzati lépésekre, melyek nagy károkat okoznak az országnak. Tiltakozni kívánunk az ellen is, hogy egy „libatolvaj” legyen az ország miniszterelnöke, a demonstrációkra várjuk azokat a libatenyésztőket, akik a Hajdú-Bét felszámolásának kárvallottjai.

Abban a pillanatban, amint lemond a kormány, büntető feljelentéseket teszünk, hogy ne szökhessenek külföldre azok, akik károkat okoztak az országnak — hangsúlyozta Tóth Zoltán.

a Gárda szerint fél egykor húsz autónyi gárdista és szimpatizáns van jelen a tüntetésen. Kukla Katalin, a mozgalom személyügyi felelőse szerint egy birkákat szállító kamionos is beállt tüntetni.


====Kadétok és oroszlánkölykök====
====Kadétok és oroszlánkölykök====

A lap 2009. március 31., 09:02-kori változata

A gárda jelképe I. Imre király címerpajzsának motívumaival[1]

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület és az általa létrehozott Magyar Gárda Mozgalom a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kapcsolódó, 2007. augusztus 25-én alakult szervezetek. Deklarált célja a magyarság fizikai, lelki és szellemi önvédelme.[2] Árpádsávos címerrel ellátott fekete-fehér egyenruhája[3] és az egyesek szerint pártmilíciára emlékeztető[4] jellege, illetve a magyarországi cigánysággal kapcsolatos megnyilvánulásai miatt heves vitákat váltott ki. Az egyesület elnöke Vona Gábor; a mozgalom jelenleg két részre szakadt, egyes tagszervezetei Kiss Róbertet, mások Dósa Istvánt tekintik főkapitánynak.[5]

2008. december 16-án a bíróság első fokon kimondta a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását. Az ítélet nem jogerős.

Megalapítása

2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület nevű szervezetet[6], mely alapító nyilatkozata szerint „része vagy gerince” kíván lenni a párt Bethlen Gábor programja szerint felállítandó nemzetőrségnek, és – szociális és karitatív missziók támogatása és szervezése, illetve a katasztrófaelhárítás és polgárvédelem mellett – a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni.[7] A gárda jelszavai: Hit, erő, akarat.

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület a Magyar Gárda Mozgalom megalapítására jött létre. Tagjai a Jobbikhoz és a Fideszhez kötődő személyek: Bencsik András, a Fidesz tagja és a Magyar Demokrata c. hetilap főszerkesztője (ő 2008 tavaszán távozott az egyesületből), Usztics Mátyás színész, Murányi Levente 56-os szabadságharcos, Pörzse Sándor újságíró, Schön Péter, Staudt Gábor, Szabó Gábor, Szegedi Csanád, Szilárd István és Vona Gábor elnök[8] aki korábban az Orbán Viktor által létrehozott Szövetség a nemzetért polgári körben tevékenykedett. Az egyesület azonban alapítója szerint csak „eszmeileg fog őrködni a gárda felett”[3], amely önállóan, területi alapon szerveződik majd. A gárda tulajdonában nem lesznek lőfegyverek,[9] ám azok használatáról való kiképzésre ösztönzik a tagokat[10].

Katonai jelleg

A Magyar Gárda kezdettől fogva katonai jellegű külsőségeket hangsúlyoz, de alapszabálya szerint nem fegyveres testület, mivel a magyar alkotmány tiltja, hogy politikai célt szolgáló fegyveres szervezeteket hozzanak létre az egyesülési jog alapján.[11] Ugyanakkor hangsúlyozott célja a Jobbik által szorgalmazott „Nemzetőrség” leendő bázisának megteremtése, mert úgy véli, háborús helyzet esetén – amit a Magyarországgal szomszédos, részben NATO-szövetséges egykori kisantant-államok (Szlovákia, Szerbia és Románia) Magyarország elleni támadásának veszélyeként írt le az egyesület elnöke[12][13] – nincs, aki megvédené az országot.[6] A megfogalmazott félelmekre válaszul Vona Gábor úgy fogalmazott, hogy „a Jobbik és a Magyar Gárda nacionalista, de nem soviniszta. És semmiképpen sem erőszakos.”[14] A Gárda volt főkapitánya, Dósa István és tiszteletbeli főkapitánya, Usztics Mátyás is hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda a „szétvert hadsereg” helyét hivatott betölteni, és a „magyarokat terror alatt tartó” bűnözők ellen fellépni.[15] Ők sem állítják azonban, hogy a Gárda képes megállítani egy támadást, hanem ahogy Usztics Mátyás fogalmazott „talán nem olyan sétagalopp az, amikor a hadsereg számíthat néhány száz, néhány ezer emberre, ha baj van”.[16]

2007. december 20-án a Bombagyár.hu közösségi blogon bemutatták a Kárpátia együttes által írt és előadott Gárda-indulót.[17]

Működése

Szervezés

Nem sokkal megalakulása után, 2007 szeptemberében háromhetes országjáró körútba kezdett a Gárda, az ország nagyobb városaiban tartottak lakossági fórumokat.[18] Ennek során számos helyen utasították vissza vagy mondták le a gárdisták szereplésére kiválasztott helyszíneket, mivel egyesek megfenyegették a helyszíneket biztosító bérbeadókat.

Avatások

2007. augusztus 25.

Für Lajos volt honvédelmi miniszter közreműködésével 2007. augusztus 25-én avatták fel a gárda első 56 tagját a budapesti Sándor-palota, a köztársasági elnök hivatala előtti téren. Az avatáson felsorakozott a második világháborús magyar katonaruhát és árpádsávos, közepén rovásírásos H betűt ábrázoló, egyesek szerint a nyilasokéhoz hasonló[19] karszalagot viselő Nemzeti Őrsereg nevű szervezet harminc tagja is, akik „bajtársi szövetségre” léptek a gárdával. A megalapítást antifasiszta (Nagy Imre Társaság, Bibó István Közéleti Társaság), a baloldali[20] (Magyar Antifasiszta Liga, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége) valamint roma szervezetek 500-1000 fős tiltakozó demonstrációja kísérte, amelynek egyik szónokaként Tamás Gáspár Miklós kijelentette: a gárda „magyarellenes, emberellenes, nemzetellenes és hülye”.[21] A budapesti Olimpiai parkban civil, antifasiszta és homoszexuális érdekvédő szervezetek tüntettek a Gárda megalakulása ellen, itt kb. 50 fő jelent meg.[22]

2007. október 21.

A második avatási ünnepséget 2007. október 21-én tartották a budapesti Hősök terén. A rendezvényen 517 új gárdista tett esküt, köztük több nő is. Gárdataggá avatták az '56-os veterán Horváth Györgyöt is, aki a forradalom 50. évfordulóján beindított és vezetett egy T-34-es tankot.[23]

2008. március 29.

A Gárda harmadik avatási ünnepségét 2008. március 29-én tartotta a Hősök terén[24]. Az avatáson 600 új gárdistát avattak fel, ezzel megduplázódott a szervezet létszáma (jelenleg 1300 fő). Az avatáson részt vettek a 18. életévüket még be nem töltött „kadétok”, valamint az 56-os veteránokból szerveződött "seniorok" is. Bejelentették, hogy Erdélyben, az USA-ban és Kanadában is alakul Gárda egység. Jelen voltak hasonló német, norvég, észt és szlovák szervezetek képviselői is.

Az eseményt tojásdobálással zavarta meg egy provokátor. Később ettől függetlenül 10 fiatal ellentüntető „szélsőségek elleni tiltakozásul” takarítóeszközökkel jelent meg; őket egyes hírforrások szerint megrugdosták[25], más hírforrások (és egy videó[26]) szerint elkergették[27], a gárda avatását néző szimpatizánsok.

2008. október 25.

A Gárda negyedik avatási ünnepségét 2008. október 25-én tartotta a Hősök terén[28]. Az avatáson 400 új gárdistát, kadétot és oroszlánkölyköt avattak fel, ezzel a felavatottak száma elérte a 2000 főt. Az ünnepségen beszédet mondott Wittner Mária, Für Lajos, ifj. Hegedűs Lóránt és Vona Gábor is [29] [30].

2008. október 26.

A Gárda ötödik avatási ünnepségét 2008. október 26-án tartotta Székesfehérváron, ahol a Dósa István vezette "Őrző" szárnyhoz tartozók 178 új gárdistát, kadétot és oroszlánkölyköt avattak fel [31] [32] [33] [34].

2009. március 15.

A következő avatás 2009. március 15-én volt Budapesten a Hősök terén, ahol 650 új tag tett esküt a Szent Koronára. Az ünnepségen felszólalt ifj. Hegedűs Loránt református lelkész, Kis László, a Nemzeti Őrsereg főkapitánya, Murányi Levente ’56-os elítélt, a Magyar Gárda alapítója, Porubszky István (Potyka bácsi), az ’56-os ellenállók kispesti parancsnoka, gárdista és Kiss Róbert, a Magyar Gárda főkapitánya[35]

Ugyanezen a napon fenyegetés érkezett egy ún. Romák Nyilai nevű szervezettől e-mailen, melyen többek között ezek a sorok olvashatóak: „HA NEM HAGYÁTOK ABA AMIT MŰVELTEK SENKIHÁZI SZIPÓS NÉPSÉG MEGTUGYÁTOK 4000-ROMA HARAGJÁT A ROMÁK NYILAI NÉVEN EDIG NEM LÉPTÜNK DE HA KELL PUSZTULTOK!!!SOK SZIPÓS AKIKET AZ APJUK MOLESZTÁLT AZ ORSZÁG SZÉGYENEI VAGYTÓK” A Gárda a rendőrségen feljelentést tett.[36] 2009. március legelején a Jobbik és a Gárda Sarkadon közös demonstrációt tartott. A helyi Jobbik megyei elnöke Samu Tamás Gergő bűnözőknek és tolvajoknak nevezte a cigány vezetőket, Kolompár Orbán, Horváth Aladárt és Mohácsi Viktóriát, akiket szerinte a Magyar Gárdának kell fegyverrel eltávolítania.[37]

Kadétok és oroszlánkölykök

A 14-18 év közöttiek neve kadét, míg a 14 év alattiak megnevezése oroszlánkölyök. Ők is a Magyar Gárda teljes jogú tagjai, akiket felesketnek, ehhez azonban írásos szülői engedély szükséges[38].

Hagyományőrzés

Az alapító okiratban megjelölt szervezeti célokkal összefüggő tevékenységet a Gárda eddig katonasírok gondozása és karitatív munka keretében végzett, mint például a szarvasi evangélikus temető egy része és az Árpád-emlékhely megtisztítása Zugló és Rákospalota határán.[39] Emellett megtisztították a szeméttől a szegedi Tisza-partot, illetve rendbe tették Budapesten Endresz György magyar pilóta sírját.[40] 2007. november 10-én több hagyományőrző szervezet mellett a Magyar Gárda is részt vett a pátyi Árpád-emlékoszlop avatásán.[41] 2007. december 6-án a Gárda Hajdú-Bihar megyei szervezete Mikulás-napot tartott Hajdúszoboszlón, ahol rászoruló gyerekeknek (köztük több cigány származásúnak) osztottak ajándékokat.[42]

Egyéb tevékenységek

2008. július 7-én a békés megyei Szarvason bejelentette a Gárda, hogy „egészségügyi, közérzet és közbiztonság javító sétákra” indul éjjelenként, mert a közbiztonság drasztikusan megromlott a városban. Beszámolójuk szerint törvényes kereteket betartva igyekeznek majd a zavarosban halászókat elkapni.[43]

Felvonulások, tüntetések

2007. november 8-án a Magyar Gárda részt vett a szentesi Jobbik által Gyurcsány Ferenc látogatása alkalmából szervezett kormányellenes tüntetés biztosításában.[44]

A szervezet egyenruhásai a Nemzeti Őrsereg tagjaival együtt 2007 decemberében Tatárszentgyörgyön a romák szegregációját követelve rendeztek felvonulást a „cigánybűnözés” ellen, a „Vidék Közbiztonságáért” címmel.[45] Az erődemonstrációnak[46] szánt megmozdulást jogvédők és a falu romáinak tiltakozó sétája, és a templomban a második világháború cigány és zsidó áldozataiért elmondott imája előzte meg. A gárdisták nem vonulhattak végig a cigányok lakta részen, ahogyan eredetileg tervezték, de megtarthatták a rendezvényt,[47] amelyet megelőzően egy másik üggyel kapcsolatban a Jobbik alelnöke közleményben fejtegette a „cigánybűnözés” összefüggését a cigányság „vérfertőzés útján degenerálódó” rétegével. A Jobbik elnöke szerint a média kapcsolta össze a nyilatkozatot a tüntetéssel.[48]

2008. április 12-én Nyírkátán tartott demonstrációt a szervezet, „a vidéki közrend és közbiztonság fenyegetett helyzetére” való tekintettel. Az apropót az szolgáltatta, hogy még április 8-án a szabolcs megyei faluban egy autós elütött egy roma kislányt, aki féktávolságon belül lépett a jármű elé. A lány súlyos sérüléseket szenvedett, és habár a gépkocsivezető nem volt hibás, az áldozat rokonai csoportosan rátámadtak, őt is kórházba kellett szállítani. Az eset kísértetiesen hasonlított az Olaszliszkai lincselésre.[49] Ezek miatt szervezett a Gárda, a Jobbik és a Nemzeti Őrsereg figyelemfelhívó demonstrációt a településre. A Jobbik Szabolcs megyei elnöke szerint a demonstrálók nagyjából 200-an lehettek, míg az ellentüntetők körülbelül 100-an. Az ellentüntetők közt feltűnt Kolompár Orbán és más roma szervezetek képviselői is. Rendbontás nem történt, az esemény nyugodtan lezajlott.[50]

2008. április 27-én ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ezúttal Vásárosnaményban rendezett tiltakozó nagygyűlést a cigánybűnözés ellen a helyi civilek kezdeményezésére a Gárda, a Nemzeti Őrsereg és a Jobbik. A kisvárosban még április 19-én történt egy brutális rablógyilkosság, két fiatal roma elkövető meggyilkolt egy 69 éves férfit. Gyüre Csaba, a Jobbik Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnöke az MTI tudósítójának kérdésére azt mondta, hogy szerinte a tiltakozó akcióban az érdeklődőkkel együtt legalább ezren vettek részt, a párt tagjai és szimpatizánsai mellett sokan a helyi lakosok közül is. Hozzátette: a Magyar Gárda tagjai közül 122-en, míg a Nemzeti Őrseregtől 68 egyenruhás vonult végig Vásárosnamény főutcáján, a polgármesteri hivatalnál beszédek hangzottak el, majd a résztvevők elmentek ahhoz a házhoz is, ahol a gyilkosság történt. A demonstráció nyugodtan lezajlott, azt a rendőrség biztosította.[51]

A fejér megyei Pátkán a helybeli magyar és roma lakosság közti feszültség olyan magasra hágott, hogy 2008. június 3-ára virradóra három cigány család házára valakik gázolajjal töltött „Molotov-koktélt” dobtak.[52] A cigányok állításaira támaszkodva a rendőrség őrizetbe is vett három polgárőrt a faluból, azonban a település lakosainak egyöntetű véleménye szerint nem ők voltak az elkövetők (bár később több médium leközölt egy hírt, miszerint az egyik polgárőr beismerte tettét[53], ezt cáfolta a rendőrfőkapitány a térség fideszes képviselőjén keresztül[54]),ezért falugyűlést szerveztek, majd a zömében romák által lakott utcába kívántak vonulni.[55] Több cigány személy azonban ezt megakadályozta, vasvillával, egyéb támadóeszközökkel állta el a menet útját. Végül az indulatokat maguk a romák csillapították le, akik visszafogták hevesebb társaikat. Ezek után 2008. június 13-án a Polgári Összefogás Pátkáért nevű egyesület meghívta a Magyar Gárdát a faluba, ahol a helyi polgármester a fehér lakosság és Gárda segítségével egy „Alkotmányt” kívánt volna átadni. Dósa István itt kifejtette, hogy azért jöttek, hogy kifejezzék együttérzésüket a letartóztatotakkal. A gyűlésen felszólalt a falu katolikus plébánosa és a református lelkésze is. A romák azonban az alkotmánytervezetet sértőnek találták, így azt nem vették át. Az esemény erőszakos cselekmény nélkül ért véget, csupán egy vaklárma zavarta azt meg.[56]

Szakadás

2008 őszére a Magyar Gárda Mozgalom egy része, élén a főkapitánnyal, fokozatosan szembefordult a Jobbikkal és az ahhoz közel álló Magyar Gárda Egyesülettel. Dósa István szerint a Jobbik csak a párt népszerűségét növelő eszközként tekintett a gárdára, és egyes gárdatagok zsidóellenes megnyilvánulásai kínossá váltak a számára.[57] a 2008. szeptember 14-i kapitányi értekezleten megtörtént a kettészakadás egy "Jobbikos"" és egy "Őrző" szárnyra.[58] 2008. szeptember 21-én a Magyar Gárda Egyesület sajtóközleményt adott ki Dósa István lemondásáról. 28-án Budapesten a gárda kapitányi gyűlésén a jelenlevők Kiss Róbertet választották meg főkapitánynak, együttműködési megállapodást kötöttek az egyesülettel, valamint fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezték Dósával szemben.[59] Ugyanebben az időpontban Csóron is kapitányi gyűlést tartottak, ahol Dósát újraválasztották, és a másik gyűlést illegitimnek nyilvánították.[60] [61]

2008. november 23-án, a Magyar Gárda Mozgalom Kiss Róbert vezette szárnya és a Jobbik új együttműködési megállapodást kötött, amelyben kölcsönösen megerősítették egymás függetlenségét, és az eszmei, stratégiai partnerséget.[62]

Politikai visszhang, ügyészségi vizsgálatok

Reakciók a gárda megalakítására

A gárda egyenruhája nagy sajtónyilvánosságot kapott és heves vitákat váltott ki. Ezt a Fidesz[63] és a jobboldali publicisztika politikai hisztériakeltésnek értékelte[64][65], a radikális jobboldal pedig azt a vélekedését hangoztatta, hogy a „baloldal”[66] és az MTI elfogultsága[67] , továbbá a Mazsihisz manipulatív befolyása[68] eredményezi a Magyar Gárda szélsőjobboldali minősítését a nyugati sajtóban. A gárdát a nyugati és a honi nem jobboldali sajtó, valamint a jelenlegi magyar kormány[69] részben a Jobbik önmeghatározásával összhangban nemzeti radikális, részben attól eltérően szélsőjobboldali[70] félkatonai szervezetnek tartja[71][72][73], de nem ritka a „fasiszta”, „újfasiszta” jelző sem. Egyes amerikai újságok odáig mentek, hogy a gárdát dél-amerikai drogbárók magánhadseregeihez hasonlították[74]. A Jobbik tagadta, hogy bármiféle magánhadsereg építésébe kezdtek volna[75], az alapítók szerint pedig a gárda „nem náci, nem fasiszta és nem félkatonai szervezet. A Magyar Gárda magyar”[76], és nem kívánják a harmincas évek szélsőjobboldali szervezeteinek tevékenységét folytatni.[77][78]

A parlamenti pártok a Fidesz és a KDNP kivételével[79][80]még a megalakulása előtt elhatárolódtak a szervezettől[81]. Gyurcsány Ferenc „a magyar demokrácia szégyenfoltjának”[82] nevezte a megalakuló gárdát, amelynek szimbolikája szerinte a fasiszta szervezeteket, a nemzetiszocializmust és a nácizmust idézi fel[83][84]; a miniszterelnök levélben kérte a legfőbb ügyészt[85], kísérjék figyelemmel a szervezet tevékenységét, és ha törvénytelenséget tapasztalnak, lépjenek fel.

Tom Lantos, az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnöke „őrülteknek” nevezte a gárda létrehozóit, és kifejezte reményét, hogy minden magyar parlamenti párt elhatárolódik tőlük. Jelezte[86], később pedig Orbán Viktorral találkozva megerősítette:[87] személyesen garantálja, hogy soha ne engedjék őket az Egyesült Államokba.

Sólyom László köztársasági elnök a gárda körüli vitákkal kapcsolatban csak egy rövid nyilatkozatot adott ki, miszerint elítéli mind a „félelemkeltő” rendezvényeket, mind a „félelemmel való manipulálást”[88].

A Fidesz álláspontja nem volt egységes az ügyben. A Magyar Gárdát egyes fideszes politikusok (Lázár János[89], Pokorni Zoltán[90]) rossz ötletnek nevezték, ugyanakkor Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és a Fidesz tagja, aki alapítója is a szervezetnek, illetve Wittner Mária fideszes képviselő (egykori 56-os halálraítélt) részt vettek az ünnepélyes avatáson. Pokorni Zoltán, aki szerint nem tudni, a Gárdát „jószándékú, de naiv” emberek, vagy „beépített provokátorok” alakították, 2007. augusztus 27-én arra kérte a Fidesz szavazóit, hogy ne csatlakozzanak a gárdához.[90] Orbán Viktor szerint a gárdával kapcsolatban az elhatárolódás „rossz kifejezés”, ezért nem használják.[91] Tom Lantossal való találkozója során ugyanakkor „nem fejezte ki egyet nem értését” a képviselővel, aki szerint „egy demokratikus, civilizált országnak hadserege van, nincs szüksége egy félkatonai szélsőjobboldali milíciára”.[87] A Gárda a radikális jobboldalról is kapott kritikákat Bencsik András részvétele miatt.[92]

A külföldi hírújságok a magyar demokrácia gyenge pontjának tartják a Gárda megalakulását[93]. Az ellenzőkhöz a magyarellenes kirohanásairól is ismert szélsőjobboldali szlovák politikus, Ján Slota is csatlakozott[94].

A HVG felkérésére végzett Medián-felmérés szerint a Magyar Gárda megalakulása a megkérdezettek 21%-ban félelmet kelt, 38%-uk általában veszélyesnek, 23%-uk komolytalan dolognak tartja, amit csak a média fúj fel, 13%-uk pedig rokonszenvesnek találja a gárdát.[95][96]

Ügyészségi felszólítás

A Fővárosi Főügyészség törvénysértőnek találta a Magyar Gárda működését, mert bizonyos meghirdetett céljai, amilyen a katasztrófa- és rendvédelmi feladatok ellátása, nem szerepel az alapszabályában. Ha a szervezet nem tesz eleget a felszólításnak, hogy alapszabályával összhangban működjön, az ügyészség kérheti a feloszlatását.[97] A Magyar Gárda vezetősége az alapszabály módosítását jelentette be, és felfüggesztette, de az alapító nyilatkozatból nem törölte a kifogásolt részeket, köztük a katonai jellegű működés lehetőségére utaló kitételeket a nemzeti önvédelemről és a Nemzetőrségről.[98]

Tatárszentgyörgy után

Ismét vizsgálat alá vette a Fővárosi Főügyészség a Gárda tevékenységét[99] a tatárszentgyörgyi felvonulás után.

A gárdafelvonulásra és a Jobbik közleményére reagálva az országgyűlési biztosok közös nyilatkozatban fejezték ki megdöbbenésüket „a magyarországi rasszizmus felerősödése” miatt, elérkezettnek látva az időt, hogy a felelős vezetők elítélőleg megszólaljanak.[100] A megmozdulást a miniszterelnök[101] és az országgyűlés elnöke[102], majd a kisebbségi ombudsmannak a közjogi méltóságokhoz intézett megkeresésére a köztársasági elnök[99] és a Legfelsőbb Bíróság elnöke[103] is élesen elítélte. Közleményt adott ki a kormány, amelyben leszögezte: tagjai elítélik a „cigányok megfélemlítésére irányuló akciókat”, és a magyar állam vezetőiként mindent megtesznek, hogy megvédjék azokat, akiket a fenyegetés ér.[104] Vona Gábor a Magyar Gárda Egyesület elnökeként meghallgatást kért az államfőtől, aki azonban nem fogadta.[105]

2008. április 4-én gyalázkodó, a Gárdára halált kívánó feliratok jelentek meg a békéscsabai FIDESZ iroda falán.[106] Az életveszélyes fenyegetést a Magyar Gárda Békés megyei főkapitánya elítélte, felelősnek tartja érte Kolompár Orbán "hungarofób" viselkedését.[107]

A per

A Fővárosi Főügyészség 2007 decemberében a szervezet mások jogait és szabadságát sértő tevékenységére hivatkozva kezdeményezte az egyesület feloszlatását.[108] Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter - mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja - 2008. február 20-án kezdeményezte, hogy a testület rendelje el az egyesület ellen indított és a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő per soron kívüli intézését. A Fővárosi Bíróság elnöke saját hatáskörben már korábban döntött az egyesület ellen indított per soron kívüli tárgyalásáról, és azt előbb április 14-re, majd 2008. március 12-re tűzte ki.

A második tárgyalási nap 2008. május 19-én volt. 8 beavatkozó jelezte, hogy peres félként részt kíván venni az ügyben. A felperes oldalán a MAZSIHISZ, az OCÖ (Országos Cigány Önkormányzat) és a MEASZ (Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége), míg az alperes oldalán az MVSZ (Magyarok Világszövetsége), a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az ÚDK (Új Demokratikus Koalíció), a Túlélés '98 Egyesület és Mónus Áron. A bíróság egyelőre az első két szervezet kérésének adott helyt. A bíróság meghallgatta Kolompár Orbánt, Gaudi-Nagy Tamást, Vona Gábort és Dósa Istvánt. Gaudi-Nagy Tamás indítványozta, az eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybíróság állásfoglalásának kikérését. Vona Gábor tisztázta, az egyesület és a mozgalom közötti különbséget (az egyesület tagjai nem gárdisták, és a gárdisták nem tagjai az egyesületnek). Az egyesület céljának a hagyományőrzést tekintette (ilyen volt a mozgalom létrehozása, vagy szeptembertől az Attila király Népfőiskola beindítása). Dósa István kifejtette, hogy a mozgalom tagjai ellen sosem indult eljárás, együttműködésük a rendőrséggel példamutató. Karitatív akcióik során nem tesznek különbséget romák és nem romák között. Tatárszentgyörgyön lehetőséget adtak romáknak is a felszólalásra. Demonstrációik során nem csak a közbiztonság romlására, hanem a romák áldatlan helyzetére is felhívják a figyelmet.

A per következő tárgyalása december 15-16-án volt,[109] amelyet új bíró vezetett, mivel az előző bírót több ízben megfenyegették ismeretlenek még augusztusban, ezért Öcsödi Ágnes úgy nyilatkozott, hogy ezek után nem képes elfogultság nékül ítélkezni az ügyben.[110][111][112] A Magyar Gárda közleményben ítélte el a bíró megfenyegetését.[113]

A tárgyálás rendben zajlott le, a környéket a rendőrség biztosította. Az új tárgyalást vezető bíró, Pataki Árpád a Fővárosi Bíróság sajtó- és személyiségi jogi perekben eljáró tanácselnöke.[114] A per több órás iratismertetéssel kezdődött Az egyik felperesi oldalon beavatkozó jogi képviselő szerint az ügynek nem bíróság előtt lenne a helye, viszont ha már ide került, akkor teret kell adni politikai érveléseknek. Egy másik beavatkozó szerint a bíróság nem indokolta meg miről szól a per, mi annak a lényege és minek a feloszlatását kéri a Főügyészség, azaz a felperes. A bíró azzal válaszolt, hogy a per az ügyészség által beterjesztett indítványról szól, ami a Gárda feloszlatását, amelynek indokául felhozták, hogy a Gárda visszaél az egyesületi tevékenység jogával, működése sérti a roma etnikum szabadságát és jogait, ez pedig indokolttá teszi a Gárda feloszlatását. A peren jelen volt Hegedűs Lóránt mint alperes, aki nyílt szimpátiát tanúsít a Gárda iránt.

A bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet. Az ítéletben Pataki Árpád hangsúlyozta a Tatárszentgyörgyön történt eseményeket és azt, hogy „a hazafiságot nem mások ellenében kell képviselni,” s a Gárda mozgalma adta a keretet ehhez a jogszabályba ütköző rendezvényhez. A közvéleményben olyan képzet keletkezhetett, hogy „Jön a gárda és majd rendet csinál!” ez a cél pedig alkotmányosan nem elfogadható.[115] Kijelentései alapján azonkívül úgy ítélték, hogy nemcsak a romák, hanem a zsidók szabadságjogait is sérti. Az egyesület fellebbez a döntés ellen. A bíró megjegyezte: bár a Magyar Gárda Mozgalom és Magyar Gárda Egyesület szorosan együtt tevékenykedett, de az ítélet a mozgalomra közvetlenül nem terjed ki.[116][117][118]

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter úgy nyilatkozott az ítélet megnyugatatóan hat, mely annak bizonyítéka, hogy Magyarországon senki nem léphet fel rendteremtő szándékkal, az állami monopóliumokat megsértve mások ellen.[119]

A Jobbik három alapítójának kilépése

2008. március 10-én kilépett a Jobbikból Kovács Dávid, a párt alapító elnöke, Nagy Ervin, a választmányi elnök és Fári Márton, a párt etikai bizottságának volt elnöke. Kilépésük okául a Magyar Gárdát jelölték meg, nyilatkozatuk szerint „a Jobbik szétválaszthatatlanul egybemosódott a Gárdával, felelősséget vállalva valamiért, amit hosszútávon valójában irányítani nem képes”.[120][121]

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ Az első sor három oroszlánja a katona három fő erényét jelképezi: Erő, Bátorság, Fegyelem
    A második sor a polgár három fő erényét: Becsület, Büszkeség, Szorgalom
    A harmadik sor a tisztviselő két fő erényét: Hűség, Tisztaság
    A negyedik sor a vezető legfőbb erényét: Bölcsesség magyargarda.hu
  2. ↑ Alapító nyilatkozat, magyargarda.hu
  3. ↑ a b Vona: a honvédelemhez nem kell engedély (magyargarda.hu)
  4. ↑ Krónika
  5. ↑ Szakadás a gárdában? Újra Dósa a főkapitány?, 2008. szeptember 29., gondola.hu
  6. ↑ a b Interjú Vona Gáborral a Magyar Gárdáról (jobbik.hu)
  7. ↑ A Magyar Gárda alapító nyilatkozata (magyargarda.hu)
  8. ↑ „Semmi sem véletlen” – Fidesz-Jobbik közös projekt a Magyar Gárda?, Hírszerző, 2007. augusztus 15.
  9. ↑ A Magyar Demokrata cikke az alapításról
  10. ↑ Munkácsy Márton: Már figyelik a Magyar Gárdát FigyelőNet
  11. ↑ a Magyar köztársaság Alkotmánya, 63. § (2)
  12. ↑ „Nagyon nagy butaság” – NATO-támadástól tart a Jobbik, Hírszerző, 2007. augusztus 14.
  13. ↑ Egyes vélemények hangsúlyozzák továbbá, hogy a Magyarország elleni román-szlovák-szerb támadás nemcsak azért nem helyénvaló elképzelés, mert Szlovákia és Románia NATO tag, hanem mert EU tagok, továbbá Szerbia is erre pályázik. Azonkívül semmi érdekük, vagy komolyabb okuk nincs a támadásra. magyar gárda komment.
  14. ↑ „A Jobbik nacionalista, de nem erőszakos”, – Robert Hodgson interjúja Vona Gáborral, 2007-09-19
  15. ↑ Magyar Gárda: a magyarok vagy birkák, vagy bárányok, HVG, 2007. november 25.
  16. ↑ Usztics Mátyás: „Két és fél óra alatt el lehet érni Belgrádból Budapestet, és nincsen erő ami megállítsa, mert nincsen nehéztüzérség, nincsen páncélos hadosztály. A Gárda sem fogja tudni megállítani, ha nincsen felfegyverezve, de talán nem olyan sétagalopp az, amikor a hadsereg számíthat néhány száz, néhány ezer emberre, ha baj van.”
  17. ↑ Megszületett a gárdahimnusz: nálunk először!
  18. ↑ Magyar Gárda: Csak azért is országjárás!
  19. ↑ A Nemzeti Őrsereg tagjai a Magyar Gárda avatásán, 2007. augusztus 25.
  20. ↑ Attac Magyarország
  21. ↑ „Magyar vagyok, nem gárdista”, Népszabadság, 2007. augusztus 25.
  22. ↑ Homoszexuális jogvédők az Antifasiszta Pikniken Magyar Nemzet Online, 2007. augusztus 25.
  23. ↑ Több ezren a Magyar Gárda avatásán (index.hu)
  24. ↑ Magyar Nemzet Online
  25. ↑ Ellentüntetőket vertek a magyar gárdisták avatásán
  26. ↑ „Libsibolsi söpredék...” (Youtube)
  27. ↑ Magyar Gárda: 900 új tag, és 1 felpofozott provokátor (képriport) (bombagyár.hu)
  28. ↑ Kuruc.info
  29. ↑ Kuruc.info
  30. ↑ http://www.teol.hu/html/kepgaleria_html/23600/23624_frame.html
  31. ↑ [1]
  32. ↑ [2]
  33. ↑ [http://www.fusz.hu/node/9475
  34. ↑ http://www.hirtv.hu/belfold?article_id=242183&highlight_text=d%F3sa
  35. ↑ Március 15-én 650 gárdistát avattak! A Jobbikos rendezvényen többen voltak, mint a Fideszén - barikád.hu tudósítás Budapestről
  36. ↑ „Ha kell, pusztultok!”- írták 4000 roma nevében a Gárdának (ATV)
  37. ↑ Bűnöző cigány vezetőkről és felfegyverzett Gárdáról beszél a Jobbik (ATV)
  38. ↑ http://kuruc.info/r/7/30029/
  39. ↑ Gárdisták tisztítják két napon át a szarvasi temetőt.
  40. ↑ Előre nézve – a Magyar Demokrata cikke
  41. ↑ Áll az Árpád-emlékoszlop Pátyon (Képek) (magyargarda.hu)
  42. ↑ A Gárda Mikulása cigány gyerekeket is megajándékozott (magyargarda.hu)
  43. ↑ Magyar Gárda: éjjeli egészségügyi séta Szarvason, BEOL, 2008. július 7.
  44. ↑ Videó El-Qró szentesi fogadtatásáról (kuruc.info)
  45. ↑ „...Sokan vagyunk, és elegen ahhoz, hogy kiálljunk egymásért...” (Kolompár Orbán)
  46. ↑ Már készül a Magyar Gárda, a romák is, meg a rendőrség, Világgazdaság, 2007. december 6.
  47. ↑ Disznólopásból lett gárdafelvonulás?, index.hu, 2007. december 9.
  48. ↑ A Gárda él és erősödik, jobbik.hu, 2007. december 28.
  49. ↑ Megverték a gyereket elütő sofőrt Nyírkátán, Origo, 2008. április 8.
  50. ↑ Nyírkátán vonultak fel a gárdisták, Origo, 2008. április 12.
  51. ↑ A "cigánybűnözés" ellen tiltakozott a Magyar Gárda a Jobbikkal, Stop.hu, 2008. április 27.
  52. ↑ „Molotovot dobtak cigányokra polgárőrök” Hetek Online, 2008. június 15.
  53. ↑ Beismerte tettét a pátkai ügy egyik gyanúsítottja Népszabadság Online, 2008. június 11.,
  54. ↑ A Echo TV Éjjeli Menedék című műsora, 2008. június 13.
    „Ugye a napokban látni lehetett, ill. hallani, itt-ott, tévében, rádióban a hírt, hogy valaki már az elkövetésről vallomást tett volna ebből a három személyből. Erre is rákérdeztem a rendőrfőkapitánytól, mert talán ez a legérdekesebb így külsőleg. Azt mondta, kizárt dolog, hogy a rendőrségtől ilyen információ menjen ki, éppen azért, mert folyamatban van a nyomozás, tehát ha ilyen kimegy, az csak civil személytől, a vádlottól, az ügyvédjétől satöbbi mehetne ki. Azt viszont nem hiszem, hogy akár a vádlott, akár az ügyvédje ezzel traktálná a sajtót, hiszen nem áll érdekükben. Tehát, én azt hiszem, ez nagyon sötét dolog.”
  55. ↑ Pátkai félelmek, Népszabadság Online, 2008. június 14.
  56. ↑ Megalázó a "pátkai alkotmány"?, Népszabadság Online, 2008. június 14.
  57. ↑ Interjú Dósa Istvánnal, 2008. szeptember 24., magyargarda.hu
  58. ↑ http://www.magyargardamozgalom.hu/index.php?page=cikkek&id=114
  59. ↑ A Magyar Gárda Mozgalom új főkapitányt választott, 2008. szeptember 28., magyargarda.hu
  60. ↑ A Magyar Gárda döntött: Dósa marad, 2008. szeptember 28., magyarnemzetertmozgalom.hu
  61. ↑ http://mno.hu/portal/595055
  62. ↑ http://barikad.hu/node/20750
  63. ↑ A Fidesz sajtóközleménye, 2007. augusztus 28.
  64. ↑ Surján László: Sokat akart a szarka. Magyar-Hon-Lap.hu (a KDNP) on-line folyóirata
  65. ↑ Tóth Gy. László: A politikai hisztéria anatómiája [3], Magyar Nemzet, 2007. október 16.
  66. ↑ A radikális jobboldalon elterjedt nézet a balodal fogalmának kiterjesztése a közéletnek a Fidesszel és a radikális jobboldallal szemben távolságtartó szereplőire (pl.a magát konzervatívnak valló MDF-re és Debreczeni Józsefre, vagy a parlamenti demokrácia és a szabad piacgazdaság értékeit magáénak tekintő [4] Political Capital elemző cégre).
  67. ↑ A németországi székhelyű RISS emberjogi szervezet az MTI Gárdával kapcsolatos tudósításai miatt 2007. október 23-án felhívást tett közzé a hírügynökség bojkottálására: A felhívás szövegéből
  68. ↑ Hering József: Hogyan hazudnak a Gárdáról Izraelben?; Árpád. a honalapító és a magyar történelem; Barikád.hu.
  69. ↑ Kormányközlemény: A Magyar Gárda elfogadhatatlan „…a nemzeti-radikális félkatonai egyesületek – a többi között a Magyar Gárda, vagy a Nemzeti Őrsereg – egyenruhája, retorikája és szóhasználata egyértelműen a neonáci mozgalmakra utal.” (Népszabadság Online)
  70. ↑ Újjászerveződő magyarországi szélsőjobboldal: Akarat és hajlam (Magyar Narancs)
  71. ↑ Politikai szakadás a Jobbikban, Hunhír.hu, 2006. július 29.
  72. ↑ Rechtsradikale Gespenster der Vergangenheit, Der Spiegel, 2007. október 20. (német)
  73. ↑ The Hungarian far right Changing of the Garda, The Economist, 2007. szeptember 20. (angol)
  74. ↑ Somogyi Zoltán, Juhász Attila. „Tatárszentgyörgy, Nyírkáta, Fadd, Pátka, Galgagyörk…”, 2008. június 28. (Hozzáférés: 2008. június 30.) 
  75. ↑ Magánhadsereg vagy kulturális egyesület? (jobbik.hu)
  76. ↑ A Magyar Gárda nyilatkozata, 2007. október 16.
  77. ↑ „Mindenki előtt világossá kell tennünk ezért, hogy a Gárda elsősorban egy olyan közösség, amelynek a kovásza nem az agresszió és a bosszúvágy. Senki sem akar pogromokat rendezni, az egyesület nem így akarja felébreszteni a magyarságtudatot.” Usztics Anna: Előre nézve, Demokrata, 2007. október 11.
  78. ↑ Simicskó István, aki 2006 óta KDNP-képviselő, azelőtt Fidesz-képviselő volt, még 2000 szeptemberében, az Orbán-kormány idején javaslatot tett egy új Nemzetőrség felállítására; 2006 áprilisában Honi Gárda néven szerepelt a tervezet. Ez a Magyar Gárda megalakulása előtt kapott nagyobb médiavisszhangot mint párhuzamos Fidesz-KDNP kezdeményezés. A Honi Gárda azonban a Magyar Honvédség keretein belül alakult volna meg.
  79. ↑ „Magyar Gárda” – a Fidesz álláspontja, fidesz.hu, 2007. augusztus 6.
  80. ↑ Félelem, reszketés, káderképzés – milyen lesz a Magyar Gárda?, Hírszerző, 2007. augusztus 7.
  81. ↑ MDF: A Magyar Gárda célja a csendes, békeszerető többség megfélemlítése (mdf.hu)
  82. ↑ Az alkotmányos demokráciát félti Gyurcsány, index.hu, 2007. augusztus 24.
  83. ↑ Gyurcsány: A szélsőjobboldal grasszálása szégyent hoz Magyarországra Magyar Nemzet Online, 2007. augusztus 25.
  84. ↑ Index cikke a nemzetközi sajtótájékoztatóról
  85. ↑ Gyurcsány Ferenc levele a legfőbb ügyészhez
  86. ↑ „Ezek őrültek” – Tom Lantos kitiltaná a Magyar Gárdát Amerikából, Hírszerző, 2007. augusztus 16.
  87. ↑ a b Tom Lantos találkozott Orbán Viktorral, origo.hu, 2007. november 16.
  88. ↑ Sólyom megszólalt Gárda-ügyben – Mindenkit elítél Hunhír.hu.
  89. ↑ Nem kell Magyar Gárda! (Heti Válasz)
  90. ↑ a b Pokorni: A Magyar Gárda rossz az országnak (index.hu)
  91. ↑ Orbán: a Gárda az, mi meg itt vagyunk (index.hu)
  92. ↑ Tökön szúrta magát a Magyar Gárda: Bencsik kiszűrné a „szélsőségeseket” (kuruc.info)
  93. ↑ A Gárda: a demokratikus rend gyenge pontja (FigyelőNet)
  94. ↑ Bumm.sk cikke az alapításról
  95. ↑ HVG, 2007/35. szám (2007. szeptember 1.), Ki mint fél, úgy ítél
  96. ↑ A Medián felmérése (táblázat, median.hu)
  97. ↑ Törvénytelenül működik a Magyar Gárda, Hírszerző, 2007. október 15.
  98. ↑ A Magyar Gárda nyilatkozata
  99. ↑ a b Sólyom: Cigányellenes tüntetés volt a Gárda felvonulása, origo.hu, 2007. december 11.
  100. ↑ Elítélik az ombudsmanok a rasszista megnyilvánulásokat, Figyelő, 2007. december 10.
  101. ↑ Gyurcsány Ferenc elítélte a Magyar Gárda demonstrációját, MTI, 2007. december 12.
  102. ↑ Szili ellenzi a Magyar Gárda demonstrációját
  103. ↑ Magyar Gárda: „Tiltsák ki mindenhonnan”, Hírszerző, 2007. december 12.
  104. ↑ A kormány elítéli a szélsőjobboldal cigányellenes, rasszista akcióit, MTI, 2007. december 12.
  105. ↑ Az államfő nem fogadja Vona Gábort – levélváltás (magyargarda.hu)
  106. ↑ Falra festett gárda a békéscsabai Fidesz-irodán BEOL.hu, 2008. április 4.
  107. ↑ A Magyar Gárda a békéscsabai halálos fenyegetésről BEOL.hu, 2008. április 4.
  108. ↑ A Magyar Gárda feloszlatását kéri az ügyészség, MTI, 2007. december 17.
  109. ↑ http://barikad.hu/node/21443
  110. ↑ hvg.hu – Folytatódott a Magyar Gárda-per
  111. ↑ Figyelőnet – Nem lassítja a gárda perét a bírócsere
  112. ↑ A bírónőt az utcán is rendszeresen durva kifejezésekkel sértegették, s elmondása szerint a névtelen „mocskolodó” telefonok voltak az utolsó csepp a pohárban. Megfenyegették a Magyar Gárda-per bíráját; bírta a nyomást a gárdaper bírája
  113. ↑ origo.hu – Megfenyegették a Gárda-per bíráját
  114. ↑ Új Szó – Rendbontás nélkül kezdődött el a Magyar Gárda-per
  115. ↑ Feloszlatták a Magyar Gárda Egyesületet (Index)
  116. ↑ Feloszlatta a Magyar Gárdát a Fővárosi Bíróság (InfoRádió, 2008. december 16.)
  117. ↑ http://barikad.hu/node/21443
  118. ↑ http://barikad.hu/node/21489
  119. ↑ Feloszlatják a Magyar Gárda Egyesületet (manna.ro)
  120. ↑ Lemondott a Jobbik három alapítója a Magyar Gárda miatt, index.hu, 2008. március 10.
  121. ↑ Gárdát építenek párt helyett? - Jobbik-alapítók tiltakoznak, NOL, 2008. március 10.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Gárda&oldid=5222699”