„Szent Mihály-templom (Angyalföld)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Képtár: képeket adtam hozzá |
|||
84. sor: | 84. sor: | ||
Szent Mihály-templom (Angyalföld)3.jpg|<center>Rózsaablak |
Szent Mihály-templom (Angyalföld)3.jpg|<center>Rózsaablak |
||
Szent Mihály-templom (Angyalföld)8.jpg|<center>Szobordísz |
Szent Mihály-templom (Angyalföld)8.jpg|<center>Szobordísz |
||
File:SzentMihalyAngyalfoldFotoThalerTamas1.jpg| |
|||
File:SzentMihalyAngyalfoldFotoThalerTamas2.jpg|Szentély |
|||
File:SzentMihalyAngyalfoldFotoThalerTamas3.jpg|A szentély boltozatának falképe |
|||
</gallery> |
</gallery> |
||
A lap 2020. február 2., 22:52-kori változata
Szent Mihály-templom | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | római katolikus |
Egyházmegye | Esztergom-Budapesti főegyházmegye |
Egyházközség | Angyalföldi Szent Mihály plébánia |
Kanonok | Vigyázó Miklós (plébános) |
Diakónus | Kuzmányi István[1] |
Építési adatok | |
Építése | 1929–1930 |
Stílus | neoromán |
Tervezője | Foerk Ernő |
Felszentelés | 1930. szeptember 21. |
Felszentelő | Serédi Jusztinián |
Elérhetőség | |
Település | Budapest |
Hely | 1131 Budapest, XIII. kerület Babér utca 17/b |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 32′ 50″, k. h. 19° 04′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 50″, k. h. 19° 04′ 38″ | |
A Szent Mihály-templom weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-templom témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Külső Váci úti Szent Mihály-templom (vagy Angyalföldi ~) az egykori Tripolisz helyén, a XIII. kerületi Babér utcában épült fel. A Külső Váci út menti városrész római katolikus hívőinek temploma. Az 1930-as felszentelés után tíz évvel megépült a plébániaépület és a kultúrház is. Ma a környék körülbelül 9000 hívét látja el a plébánia a 900 négyzetméteres templomban.[2] Tornyai magassága 59 méter.
A plébánia története
A Váci út külső területén 1917-ben indult meg a szervezett hitélet, ekkor alakult meg ugyanis a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület a Tripolisz területén, és ezután kármelita szerzetesek tartottak istentiszteletet a Tomori utcai iskola két tornatermében. Az egyházközséget 1923-ban szervezték meg, majd pár év múlva hozzálátnak a templom tervezéséhez.
Foerk Ernő a szegedi dóm tervezője által elkészített tervek alapján indult meg az építkezés 1929-ben. Az épület 1930-ra el készült el, szeptember 21-én szentelte fel Serédi Jusztinián bíboros. Az egyházközséget hamarosan (1933-ban) plébániai rangra emelik. 1940 elején átadják a kultúrházat, és az év végére birtokba vehette a plébános az új plébánia épületét is.
A második világháború okozta károkat fokozatosan helyrehozták. A szocializmus évtizedei alatt kisebb-nagyobb átalakításokat hajtottak végre a templomon, a 70-es években új liturgikus teret alakítottak ki.
A 90-es évektől a templom teljeskörű felújítására került sor, megújultak az ólomablakok és a tornyok is. 1995-ben építették meg az urnatemető első szárnyát is, a második átadására 2004-ben került sor.
Az egyházközség korábbi plébánosai
- Mester Jenő 1923- (1933 előtt lelkész)
- Dr. Varga Béla adminisztrátor 1957-
- Olbrich Béla adminisztrátor 1959-
- Dr. Bucsi József kanonok 1962-
- Vigyázó Miklós protonotárius, kanonok, esperes, 1992-
A templom leírása
A Babér és a Tomori utca sarkán álló telken felépült templom észak, a Babér utca felé néz. Bár az építéskor még nagyrészt üres környék mára beépült, az út túloldalán álló, az utcára merőleges társasházak között a templommal szemben tér nyílik, ezzel még hangsúlyosabbá téve a kéttornyú épületet. A három hosszanti (egy fő- és két mellékhajó) és egy kereszthajóból felépülő a templom hagyományos román kori elrendezést mutat. Vöröses téglából és fehér kőből épült, a két szín kombinációjával létrehozott geometrikus formák fokozzák a templom külső díszét.
A bejárat fölött a karjait széttáró Jézus látható, a homlokzat közepén kilenc körablakból összeálló rózsaablak kapott helyet. A timpanonban, a tető alatt a templom védőszentje, Mihály arkangyal domborművét helyezték el. A mai ólomüveg ablakokat a 90-es évek folyamán restaurálták.
A templom mennyezete kazettás kialakítású, a kazettákat nonfiguratív képek díszítik. Ez alól kivételt képez az apszis, aminek mennyezetét freskó borítja.
A süttői márványborítású liturgikus teret 1972-ben alakította ki Rácz Gábor. Ő készítette 1975-ben a szentbemiséző oltár, az ambó és a kereszt tűzzománc lemezeit is.
A mai tűzzománc főoltárkép 1980-ban került helyére, és azóta sokan kritizálták egyrészt a három főangyal különös ábrázolása miatt, másrészt a templom többi részétől erősen elütő jellege miatt. A régi (még a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület idejében használt) faoltár a sekrestyében áll.
A templom orgonáját 1955-ben kapta meg a templom az esztergomi tanítóképzőtől, melyet 1967-ben korszerűsítettek. Mindhárom harangja a keleti toronyban van elhelyezve, a nyugati toronyban soha nem lakott harang. Közülük a harangfeliratok szerint a legnagyobb, 600 kilogrammos, g1 hangú nagyharang 1928-ban, a középső, 190 kg-os 1950-ben, a legkisebb, a Magyarok Nagyasszonyának szentelt, 80 kg-os harang pedig 1921-ben készült Szlezák László harangöntő műhelyében.[3]
A plébánia tevékenysége ma
A plébánia óvodástól felnőtt korig hittanoktatást kínál, emellett két énekkart – egy klasszikus és egy gitáros kórust – is működtet. Vasárnaponként a plébánián agapét tartanak.
A templomban Mihály arkangyal napját, szeptember 29-ét követő első vasárnap tartanak búcsút.
Képtár
-
Az egész épület a Tomori utca felől nézve -
A homlokzat alulról -
Hátulnézet -
Oldalnézet -
Torony -
A tornyok hátulról -
Bejárat -
Kapudísz (latin nyelvű felirata: „Christus regnat”, azaz „Krisztus uralkodik”) -
Rózsaablak -
Szobordísz -
Szentély
-
A szentély boltozatának falképe
Források
- ↑ Személyi változások egyházmegyéinkben. Magyar Kurír, 2014. július 3. [2014. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 5.)
- ↑ A templom honlapja
- ↑ Magyarország harangjai. [2010. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
További információk
- Angyalföldi Szent Mihály Plébánia honlapja. Angyalföldi Szent Mihály Plébánia. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
- Magyarország harangjai. [2010. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)