„Don” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Xia (vitalap | szerkesztései) |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért0|E szócikk az orosz folyóról szól. A „DON” toxinról szóló cikket '''[[vomitoxin|itt]]''' találja.}} |
|||
{{Folyó infobox |
|||
|név = Don |
|||
|kép = Don River near Kalininsky.jpg |
|||
|képaláírás = A Don a Rosztovi területen |
|||
|forrás = [[Közép-orosz-hátság]], [[Tulai terület]] |
|||
|torkolat = [[Azovi-tenger]], [[Taganrogi-öböl]] |
|||
|országok = [[Oroszország]] |
|||
|forrásszint = 180 |
|||
|hossz = 1950 |
|||
|vízhozam = 935 |
|||
|terület = {{formatnum:422000}} |
|||
|térkép = Donrivermap.png |
|||
}} |
|||
A '''Don''' – ókori szkíta neve görögösen ''Tanaisz'' (Ταναις); [[orosz nyelv|oroszul]] ''Дон'' [Don] – [[Oroszország]] egyik [[folyó]]ja. Vízgyűjtő területét tekintve az [[európa]]i országrész harmadik legnagyobb folyója a [[Volga]] és a [[Káma (folyó)|Káma]] után. |
|||
== Földrajz == |
== Földrajz == |
||
A [[Közép-orosz-hátság]] északi részén ered. A [[Tulai terület|Tulai]], a [[Lipecki terület|Lipecki]], a [[Voronyezsi terület|Voronyezsi]], a [[Rosztovi terület|Rosztovi]] és a [[Volgográdi terület]]en folyik keresztül, és [[Rosztov-na-Donu]] alatt, 340 km² területű deltát képezve, ömlik az [[Azovi-tenger]] [[Taganrogi-öböl|Taganrogi-öblébe]]. Medrét [[Kalacs]] városától 190 km-en át az 1952-ben elkészült, 2600 km² területű [[Cimljanszki víztározó]] alkotja. |
A [[Közép-orosz-hátság]] északi részén ered. A [[Tulai terület|Tulai]], a [[Lipecki terület|Lipecki]], a [[Voronyezsi terület|Voronyezsi]], a [[Rosztovi terület|Rosztovi]] és a [[Volgográdi terület]]en folyik keresztül, és [[Rosztov-na-Donu]] alatt, 340 km² területű deltát képezve, ömlik az [[Azovi-tenger]] [[Taganrogi-öböl|Taganrogi-öblébe]]. Medrét [[Kalacs]] városától 190 km-en át az 1952-ben elkészült, 2600 km² területű [[Cimljanszki víztározó]] alkotja. |
A lap 2019. szeptember 24., 14:48-kori változata
Földrajz
A Közép-orosz-hátság északi részén ered. A Tulai, a Lipecki, a Voronyezsi, a Rosztovi és a Volgográdi területen folyik keresztül, és Rosztov-na-Donu alatt, 340 km² területű deltát képezve, ömlik az Azovi-tenger Taganrogi-öblébe. Medrét Kalacs városától 190 km-en át az 1952-ben elkészült, 2600 km² területű Cimljanszki víztározó alkotja.
Alföldi jellegű folyó, esése kicsi, sok kisebb-nagyobb kanyart alkot. Árterülete széles, az alsó szakaszon néhol eléri a 12–15 km-t. A folyó csaknem teljes hosszúságában a jobb oldali partfal magas, a bal part menedékes, lapos. Alsó szakaszán a folyó esése rendkívül csekély, folyása nagyon lassú („Csendes Don”).
Vízgyűjtő medencéje az erdős puszta és a füves puszta övezetében fekszik, ahol kevés a csapadék, ezért vízhozama – a nagy északi folyókhoz viszonyítva – igen kicsi, mindössze 935 m³/s. Az éves vízmennyiség 70%-a a tavaszi áradáskor vonul le. A folyó december elején befagy, és az alsó szakaszon kb. 3 hónap után, a felsőn jóval később enged fel.
A Don nagy része, a torkolattól kb. 1600 km-ig hajózható. Nyáron a sok zátony miatt a megfelelő mélységet kotrással biztosítják.
A Don és a Volga között Kalacsnál 1952-ben megépült hajózható csatorna a Dont is bekapcsolta a Balti-, Kaszpi- és Fehér-tengert összekötő vízi utak rendszerébe.
Az ókori Tanaisz
Ókori görög forrásokban[1] a Don folyó szkíta neve (görögösen) Tanaisz. Vékony Gábor, a rovásírás egyik szakértője, magyar őstörténet-kutató – Hérodotosz, görög történetíró tudósításával ellentétben – másként képzeli el a Don vidékének földrajzi leírását.
Hérodotosz az Olbia városából – Vékony szerint ma Ocsakiv a Dnyeper-öböl bejáratánál – az Urál felé haladó karavánutat leírva elmondja, hogy kelet felé, a Tanaiszon átkelve a szauromaták földje következik. Olyan terület, melyen sem gyümölcstermő, sem vadon tenyésző fa nem nő. E vidéken, a Maiotisztól észak felé, 15 nap járóföldnyi területen laknak a szauromaták, azután pedig a budinok, majd az Oarosz folyón túl 7 nap járóföldnyi pusztaság következik, s a thüsszageták lakóhelye.
Egy másik helyen Hérodotosz elmondja, hogy észak felől, a thüsszageták földjéről négy folyó igyekszik a Maiotisz felé: a Lükosz, az Oarosz, a Tanaisz és a Hürgisz vagy Szürgisz.
Vékony Gábor szerint nevezett folyók ekképpen azonosíthatók: 1) a Donyec felső folyása az Oszkol torkolatáig, 2) az Oszkol és a Donyec az Ajdar torkolatáig, 3) az Ajdar és a Donyec a Donig, 4) a Don.[2] A Don torkolatvidékéhez nagyjából észak felől érkező „nagyobb folyó”, melynek mindkét partján pusztai növényzet tenyészik, valóban, a Donyec–Ajdar együttese.
Vékony állítását – erősíti meg Róna-Tas András – alátámasztják a növényföldrajzi adatok, feltéve, hogy a szauromaták lakóhelyét a füves pusztára, és nem a félsivatagba akarjuk helyezni. Egyrészt a torkolatánál a Don kelet felől folyik, azon átkelni tehát dél felé lehet. Kelet felé hamar véget ér a füves puszta, és a félsivatag következik, a Don–Manyics–Volga által határolt területen. A füves puszta övezete dél felé, a Manicstól délre, a Kubányig terjed, észak felé pedig a Don jobb partján található. A pusztai övezet azután a Volga–Don-megközelítéstől északra kiterjed a Volgától keletre eső területekre is.[3]
A Tanaisz név – Vékony állítása szerint – eredetileg Danaid volt, s e szó gyöke, a dan-, folyót jelent (avesztai dánu, oszét don). Az -aid–awed szóelem viszont azonosítható az Ajdar nevének első szótagjával. A Dnyeper és a Dnyeszter neve is, teszi még hozzá Vékony, hasonló alapból vezethető le.[4]
A szóban forgó névnek azonban nem kell iráni eredetét feltételezni – folytatja Vékony –, mivel az ótörök teŋ középtörök ten és tin fejleményei is ugyanehhez az eredményhez vezetnek.[* 1]
Jelentősebb mellékfolyói
Nagyobb városok, kikötők
- Rosztov-na-Donu – a legnagyobb Don-menti város, területi központ, lakóinak száma meghaladja az egymilliót.
- Novomoszkovszk (a folyó forrásánál, Tulai terület)
- Kalacs-na-Donu
- Volgodonszk
- Azov
Jegyzetek
- ↑ A görögös Tanaisz szó végéről a görögben kötelező névszói toldalékot (-isz) lenyesve Tana alakú szótőhöz jutunk. A nyelvhasonlítás szabályai szerint a képzésük stb. módja szerint rokonított mássalhangzók – jelen esetben t és d – helyet cserélhetnek. Ennélfogva a Don szkíta nevének eredeti alakja Dana lehetett, nem pedig Danaid. A Vékony által említett -aid–awed szóelemre nincs forrásunk, s az Ajdar ókori nevét sem ismerjük. Hasonlóképpen nem tudunk mit kezdeni a töröknek mondott teŋ stb. szóalakkal, illetve Vékony ezzel kapcsolatos fejtegetésével. Vékony az egykori görög gyarmatváros helyét is tévesen jelöli meg. Olbia Pontiké romjai a mai Parutyino tőszomszédságában találhatók. Róna-Tas növényföldrajzi viszonyokra alapozott eszmefuttatása szintén gyenge lábakon áll. Nem a korabeli – 2500 évvel ezelőtti –, hanem a mai állapotokat veszi figyelembe.
Hivatkozások
- ↑ Herodotos in Geréb József (1893): Herodotos történeti könyvei. Görögül és magyarul. Második kötet. IV–VI. könyv. Görög és latín remekírók. Budapest.
- ↑ Vékony Őstörténet 162–163. o.
- ↑ RónaTasHonfoglaló 29. o., növényföldrajzi térkép
- ↑ Vékony Őstörténet 164. o.
Források
- ↑ RónaTasHonfoglaló: Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4
- A.A. Szokolov A Szovjetunió vízrajza (1952)
- ↑ Vékony Őstörténet: Vékony Gábor. Magyar őstörténet – magyar honfoglalás. Nap Kiadó (2002, 2005). ISBN 963-9402-16-8