„Haifa” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
update |
|||
| 93. sor: | 93. sor: | ||
== Könyvek == |
== Könyvek == |
||
{{Commonscat|Haifa}} |
|||
* Történelmi világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1981 {{ISBN|963-351-696-X}} CM 32. oldal IIB4; 78. oldal IE4; 97. oldal IB1 és IIIC2 |
* Történelmi világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1981 {{ISBN|963-351-696-X}} CM 32. oldal IIB4; 78. oldal IE4; 97. oldal IB1 és IIIC2 |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
A lap 2019. február 3., 14:31-kori változata
| Haifa חיפה | |||
 | |||
| |||
| Héber neve: חיפה | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Izrael | ||
| Körzet | Haifa körzet | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Einat Kalisch-Rotem | ||
| Irányítószám | na., öt számjegyű | ||
| Körzethívószám | (+972) | ||
| Testvértelepülései | Lista lásd a fejezetben | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 282 831 fő (2021)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | IST, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 32° 49′ 09″, k. h. 34° 59′ 57″Koordináták: é. sz. 32° 49′ 09″, k. h. 34° 59′ 57″ | |||
| Haifa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Haifa témájú médiaállományokat. | |||
Haifa (héberül: חיפה Heifá arabul: حَيْفَا 
Hajfá)
Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosságának száma kb. 268 200 fő.[2]
Kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifai-öbölben,
kb 90 km-re északra Tel-Aviv városától.[3]
A város dimbes-dombos, mivel a Kármel-hegyen és annak lábánál épült; fontos ipari központ is. Izrael legbékésebb városa; keresztények, muszlimok és zsidók között ritka az összetűzés.[4]
Története
Mai ismereteink szerint Haifát, illetve a Kármel-hegyet már említik a perzsa (lásd:perzsia), majd görög birodalom történettudósai, az arab, a héber, a muszlim és a keresztény szent könyvek is. Ebből következően alapítása az ókorban történt. Ókori neve biztosan nem ismeretes. Része volt a Mezopotámiai, majd a Szeleukida birodalomnak. Az ókori birodalmak összeomlása után a korai középkorban a szaracénok ellen vívott keresztes háborúk is érintették a várost.
Jelentősebb történelmi évszámok Haifa történelmében:
- 1096-1270-ig a hét keresztes háború;
- 1914-1918 az első világháború a palesztinai mandátumon átmenő Hidzsáz-vasút leágazó vonala és kikötői mivolta révén ellátási vonal;
- 1920-1948 a palesztínai mandátum része;
- 1948-1982 arab-izraeli háborúk részese, és Izrael állam része.
Nevezetességek
- Haifa egyik nevezetessége a Kármel-hegy, amelynek nevét ma is őrzik a Kármeliták. A hegyen található a Kármelita Kolostor és Illés barlangja.
- A bahái kert, mely Izrael leglátogatottabb botanikus kertje a Bahái Világközpont területén.[5][6]
- A német protestáns templomos mozgalom (nem tévesztendő össze a középkori, azonos nevű lovagrenddel) piros cseréptetős városnegyede. A Ben Gurion út mentén elterülő kávéházak, éttermek és butikok a város szórakozónegyedének központja.
- Raoul Wallenberg dolgozott Haifában egy holland érdekeltségű banknál.
Városkép
Testvérvárosok
|
|
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Hivatkozások
- ↑ Israeli Central Bureau of Statistics, https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2021.xlsx
- ↑ Archivált másolat. [2013. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 22.)
- ↑ Haifa Port. [2008. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 5.)
- ↑ http://www.jpost.com/Christian-News/Hijabs-kippahs-and-Santa-hats-the-Haifa-Festival-of-Festivals-384800
- ↑ A bahá’í kertek
- ↑ Turista információk a botanikus kertről
Könyvek
- Történelmi világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1981 ISBN 963-351-696-X CM 32. oldal IIB4; 78. oldal IE4; 97. oldal IB1 és IIIC2
Izrael közigazgatása | ||
|---|---|---|
| Körzetek |   | |
| Birtokolt területek |
| |
| Fontosabb városok | ||
