„Nazarénusok (festők)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Removing Link FA template (handled by wikidata) |
|||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
[[Magyarország]]on többek között az [[egri főszékesegyház]] Mária-kápolnájának freskódísze (1881) és az [[újkígyós]]i templom mennyezeti freskói készültek nazarénus stílusban. |
[[Magyarország]]on többek között az [[egri főszékesegyház]] Mária-kápolnájának freskódísze (1881) és az [[újkígyós]]i templom mennyezeti freskói készültek nazarénus stílusban. |
||
== |
==Források== |
||
*{{Művészeti lexikon}} |
*{{Művészeti lexikon}} |
||
* Szabó Attila: ''Művészettörténet vázlatokban az ókortól napjainkig'', Győr, 2000. |
* Szabó Attila: ''Művészettörténet vázlatokban az ókortól napjainkig'', Győr, 2000. |
||
{{Romantika}} |
{{Romantika}} |
||
{{Portál|Németország|-}} |
{{Portál|Németország|-|Művészet}} |
||
[[Kategória:Művésztelepek, iskolák]] |
[[Kategória:Művésztelepek, iskolák]] |
||
A lap 2018. január 2., 12:06-kori változata
A nazarénusok fiatal német festők csoportja a romantika korában, akik el akarták kerülni a romantikus formalitást, megújhodást kerestek a középkor szellemében. Új, hazafias-vallásos festészetet akartak létrehozni.
A csoportot Johann Friedrich Overbeck és Franz Pforr alapította, akik 1810-ben egy használatlan római kolostorban telepedtek le, és társaságukat Lukács Testvérek Egyesületének nevezték. Követőik voltak: Friedrich Wilhelm von Schadow, Peter von Cornelius, Philipp Veit, Julius Schnorr von Carolsfeld, Bonaventura Gennelli, Joseph von Führich. Hozzájuk tartoztak Melegh Gábor és Szoldatits Ferenc magyar festők is. Ábrázolásuk személytelen, visszafogott, tartózkodó, de visszakanyarodik a klasszicizmushoz is. Az iskola fő művei a római Casa Bartholdy (1816–17, ma Berlinben látható) és a Villa Massimi (1822–32) freskóciklusai. A csoportból csak Overbeck és Führich tartott ki eredeti célkitűzéseik mellett, a többiek elhagyták a közösséget. A csoport hatása megmutatkozott az angol preraffaeliták mozgalmában.
Magyarországon többek között az egri főszékesegyház Mária-kápolnájának freskódísze (1881) és az újkígyósi templom mennyezeti freskói készültek nazarénus stílusban.
Források
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban az ókortól napjainkig, Győr, 2000.
