Ugrás a tartalomhoz

Joseph von Führich

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph von Führich
Született1800. február 9.[1][2][3][4][5]
Chrastava[5][6][7][8][9]
Elhunyt1876. március 13. (76 évesen)[1][2][3][4][10]
Bécs[11][7][8][9]
GyermekeiLucas Führich
SzüleiWenzel Führich
Foglalkozása
  • festőművész
  • neveléstudós
  • egyetemi oktató
  • gravírozó
  • publicista
  • tanár
Kitüntetései
SírhelyeOlšany temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph von Führich témájú médiaállományokat.

Joseph von Führich (Kratzau, Csehország, 1800. február 9. – Bécs, 1876. március 13.) osztrák festő, a 19. század közepi bécsi művészélet egyik vezéralakja.

Életpályája

[szerkesztés]

Kezdetben apjától, Wenzel Führich(wd) festőtől tanult, majd a prágai akadémián Josef Berglernek(wd) volt a tanítványa. Cornelius, Overbeck és némileg Dürer hatása alatt a vallásos romantikus irány híve lett és műveiben előszeretettel keresztény legendákat ábrázolt. Ebből az időből való: Krisztus születése; Szent Antal megkísértése; Mózes; Szent Bernát álma; Alexandriai Szent Katalin; rajzsorozata Tieck Genovévájához; a Miatyánk ciklus stb. 1826-ban Rómába ment, az ún. nazarénus festőkhöz csatlakozott és különösen Overbeck hatása alatt befejezte a Massimi-villa (Casino Massimi) Tasso-képsorozatát és több, kizárólag vallásos tárgyú függőképet is festett.

Hazatérése után festette meg a Krisztus diadalmenete, Jákob és Ráchel találkozása című képeket. 1834-ben a bécsi akadémiai képtár második őre, 1841-ben az akadémián a történeti képkompozíció tanára lett. Ettől fogva döntő befolyása lett a bécsi festészetre; az akkori legismertebb bécsi festők, Dobiaschofsky(wd) és Kupelwieser hozzá csatlakoztak.

Érett művei közül a legfontosabbak: stációképek a bécsi Nepomuki Szent János plébániatemplomban; az altlerchenfeldi templom nagy freskósorozata (1854—1861); Mária útja a hegyen át (1841); Krisztus útja az Olajfák hegyére (Bécs, Moderne Galerie), stb. Vallásos tárgyú, olykor mély eszmei tartalmú rajzsorozatai közül, melyeket főleg életének utolsó évtizedeiben készített és amelyek metszetekben széles körben elterjedtek, kiemelendők: Der bethlehemitische Weg (1863); Die Nachfolge Christi (1866-68); Der Psalter (1871); Das Leben Mariens (1869); Der verlorene Sohn (1869); Die Legende vom heiligen Wendelin (1871); Das Buch Ruth (1873); Der arme Heinrich, stb.[12]

Overbeck mellett Führich a nazarénus törekvések legkövetkezetesebb harcosa, aki azonban túlélve korát, stílusát kénytelen volt mind alacsonyabb igények szolgálatába állítani.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Josef von Führich (holland nyelven). RKDartists
  4. ↑ a b Josef von Führich (angol nyelven). Benezit művészeti lexikon (Oxford). Oxford University Press, 2006
  5. ↑ a b Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  6. ↑ abART. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  7. ↑ a b Research Library in Olomouc: REGO (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2024. április 1.)
  8. ↑ a b Encyklopedie Kroměříže (cseh nyelven), 2020. május 1. (Hozzáférés: 2024. május 2.)
  9. ↑ a b Biographisches Lexikon zur Geschichte der böhmischen Länder. (németül) (hely nélkül): R. Oldenbourg Verlag. 20. Hozzáférés: 2025. október 27.   CitLib-hiba: tiltott karakter az év paraméterben
  10. ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus
  11. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  12. ↑ Lásd Dreger, Moritz: Josef Führich. (Wien, 1912).

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Joseph_von_Führich&oldid=25621784”