„Balczó Zoltán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Dzsuhesz (vitalap | szerkesztései)
568 szerkesztés
kissé elavult volt a cikk
7. sor: 7. sor:
| megnevezés =alelnöke
| megnevezés =alelnöke
| terminus kezdete =2010. május 14.
| terminus kezdete =2010. május 14.
| terminus vége =
| terminus vége =2014. május 5.
| helyettes =
| helyettes =
| előd =
| előd =
17. sor: 17. sor:
| házastárs =
| házastárs =
| párt =[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]]<br>(1992–1993)<br>[[Magyar Igazság és Élet Pártja|MIÉP]]<br>(1993–2003)<br>[[Jobbik Magyarországért Mozgalom|Jobbik]]<br>(2003 óta)
| párt =[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]]<br>(1992–1993)<br>[[Magyar Igazság és Élet Pártja|MIÉP]]<br>(1993–2003)<br>[[Jobbik Magyarországért Mozgalom|Jobbik]]<br>(2003 óta)
| választókerület =MIÉP országos lista<br>(1998–2002)<br>Jobbik budapesti lista (2010 óta)
| választókerület =MIÉP országos lista<br>(1998–2002)<br>Jobbik budapesti lista (2010-2014)
| foglalkozás =egyetemi docens, politikus
| foglalkozás =egyetemi docens, politikus
| lábjegyzet =
| lábjegyzet =
}}
}}


'''Balczó Zoltán''' ([[Nyíregyháza]], [[1948]]. [[március 24.]] –) főiskolai docens, a [[Jobbik Magyarországért Mozgalom]] alelnöke, frakcióvezető-helyettese, [[2009]] és [[2010]] között Magyarország [[Európai Parlament|EP]]-képviselőjeként tevékenykedett. [[2010]]. [[május 14.]] óta az [[Országgyűlés]] egyik alelnöke. [[Balczó András]] olimpiai és világbajnok öttusázó testvére.
'''Balczó Zoltán''' ([[Nyíregyháza]], [[1948]]. [[március 24.]] –) főiskolai docens, [[2009]] és [[2010]] között, majd [[2014]] óta Magyarország [[Európai Parlament|EP]]-képviselője. A [[Jobbik Magyarországért Mozgalom]] egykori alelnöke, [[2010]] és [[2014]] között az [[Országgyűlés]] egyik alelnöke volt. [[Balczó András]] olimpiai és világbajnok öttusázó testvére.


== Élete ==
== Élete ==
35. sor: 35. sor:
Nevéhez fűződik a Jobbik első programja, mely a „''Rend a [[liberalizmus]] ellen''” címet viselte, és a Bethlen Gábor Program kidolgozásában is részt vett. Később a párt euroszkeptikus politikájának megjelenítője, többször felszólalt az [[Európai Unió|Unió]] Alkotmányos Szerződése, valamint később a [[Lisszaboni szerződés]] ellen is. Az [[Európai Parlament]]ben az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság tagja és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság póttagja volt.<ref>[http://www.europarl.europa.eu/members/expert/groupAndCountry/view.do?partNumber=1&group=2978&country=HU&language=HU&id=96877 Európai Parlament képviselői]</ref>
Nevéhez fűződik a Jobbik első programja, mely a „''Rend a [[liberalizmus]] ellen''” címet viselte, és a Bethlen Gábor Program kidolgozásában is részt vett. Később a párt euroszkeptikus politikájának megjelenítője, többször felszólalt az [[Európai Unió|Unió]] Alkotmányos Szerződése, valamint később a [[Lisszaboni szerződés]] ellen is. Az [[Európai Parlament]]ben az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság tagja és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság póttagja volt.<ref>[http://www.europarl.europa.eu/members/expert/groupAndCountry/view.do?partNumber=1&group=2978&country=HU&language=HU&id=96877 Európai Parlament képviselői]</ref>


A [[2010-es magyarországi országgyűlési választások]]on a Jobbik budapesti listavezetőjeként jutott be az Országgyűlésbe, így az EP-mandátumáról lemondott.<ref>[http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-345503 Balczó Zoltán hazatér Brüsszelből], [[Infórádió]], 2010. április 12.</ref> Utódja [[Kovács Béla (politikus, 1960)|Kovács Béla]] lett.<ref>[http://hvg.hu/itthon/20100507_jobbik_brisszel_kovacs_bela_balczo_zoltan Jobbik: Kovács Béla váltja Balczó Zoltánt Brüsszelben], [[HVG]], 2010. május 7.</ref>
A [[2010-es magyarországi országgyűlési választások]]on a Jobbik budapesti listavezetőjeként jutott be az Országgyűlésbe, így az EP-mandátumáról lemondott.<ref>[http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-345503 Balczó Zoltán hazatér Brüsszelből], [[Infórádió]], 2010. április 12.</ref> Utódja [[Kovács Béla (politikus, 1960)|Kovács Béla]] lett.<ref>[http://hvg.hu/itthon/20100507_jobbik_brisszel_kovacs_bela_balczo_zoltan Jobbik: Kovács Béla váltja Balczó Zoltánt Brüsszelben], [[HVG]], 2010. május 7.</ref> [[2010]]-től [[2014]]-ig az Országgyűlés alelnökeként tevékenykedett. [[2014]] tavaszán ismét országgyűlési képviselői mandátumot szerzett, ám 2014 nyarán EP-képviselővé választották, így országgyűlési mandátumáról lemondott.


== Források ==
== Források ==

A lap 2017. április 27., 12:14-kori változata

Balczó Zoltán
Az Országgyűlés alelnöke
Hivatali idő
2010. május 14. – 2014. május 5.
Született1948. március 24. (76 éves)
Nyíregyháza
PártMDF
(1992–1993)
MIÉP
(1993–2003)
Jobbik
(2003 óta)
VálasztókerületMIÉP országos lista
(1998–2002)
Jobbik budapesti lista (2010-2014)
Foglalkozásegyetemi docens, politikus
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1971)
A Wikimédia Commons tartalmaz Balczó Zoltán témájú médiaállományokat.

Balczó Zoltán (Nyíregyháza, 1948. március 24. –) főiskolai docens, 2009 és 2010 között, majd 2014 óta Magyarország EP-képviselője. A Jobbik Magyarországért Mozgalom egykori alelnöke, 2010 és 2014 között az Országgyűlés egyik alelnöke volt. Balczó András olimpiai és világbajnok öttusázó testvére.

Élete

Nyíregyházán született 1948-ban. Felesége ügyvéd, két gyermekük van, Mátyás történészként végzett, Dorottya egyetemista. 1971-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán. 1971-től 1975-ig az Erőmű- és Hálózattervező Vállalatnál dolgozott tervező mérnökként. 1975-től dolgozik az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán (korábban: Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, majd Budapesti Műszaki Főiskola), jelenleg főiskolai docensi munkakörben.

Politikai pályafutása

Bővebben: Jobbik Magyarországért Mozgalom és Magyar Igazság és Élet Pártja

Szervezett keretek között 1992-ben kezdett politikával foglalkozni, amikor a Magyar Demokrata Fórum tagja lett. Az MDF szakadását követően a Magyar Igazság és Élet Pártjába lépett be. A MIÉP Országos Elnökségének 1994 októberétől volt a tagja, a 2002-es választásokat követően – a párt megújítását célzó törekvések visszaszorítását kifogásolva – tisztségéről 2003 februárjában lemondott, majd tagsági viszonyát is megszüntette. 2003 októberében csatlakozott az akkor megalakuló Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz, amelynek azóta is alelnöke.

1994 és 1998 között a Fővárosi Közgyűlés tagja, 1998 és 2002 között országgyűlési képviselő, a MIÉP frakcióvezető-helyettese, majd 2002 és 2006 között ismét fővárosi képviselő volt, ahol az Európai Integrációs és Külügyi Bizottság tagja lett. Szűkebb szakmai területe az oktatásügy és az energiapolitika. 1999 és 2002 között kormányzati felkérés alapján az Illyés Közalapítvány kurátora volt.

Nevéhez fűződik a Jobbik első programja, mely a „Rend a liberalizmus ellen” címet viselte, és a Bethlen Gábor Program kidolgozásában is részt vett. Később a párt euroszkeptikus politikájának megjelenítője, többször felszólalt az Unió Alkotmányos Szerződése, valamint később a Lisszaboni szerződés ellen is. Az Európai Parlamentben az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság tagja és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság póttagja volt.[1]

A 2010-es magyarországi országgyűlési választásokon a Jobbik budapesti listavezetőjeként jutott be az Országgyűlésbe, így az EP-mandátumáról lemondott.[2] Utódja Kovács Béla lett.[3] 2010-től 2014-ig az Országgyűlés alelnökeként tevékenykedett. 2014 tavaszán ismét országgyűlési képviselői mandátumot szerzett, ám 2014 nyarán EP-képviselővé választották, így országgyűlési mandátumáról lemondott.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balczó_Zoltán&oldid=18686574”