„Szorbok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
== Szorb nyelv == |
== Szorb nyelv == |
||
Nincs egységes szorb nyelv. A szorbok két különálló német állam területén éltek, ami némiképp eltolta a két nyelv alakulását. Bár az alsó és felső szorb nyelv kölcsönösen jól érthető, ennek ellenére a különbségek könnyen tetten érhetőek. Mindkét nyelvre erősen hat a német nyelv, leginkább a szókincsben és a kiejtésben. A felső szorbra a felső szász német nyelvjárás is hatást gyakorol. Az alsó szorbra a Brandenburgban használt alsó szász |
Nincs egységes szorb nyelv. A szorbok két különálló német állam területén éltek, ami némiképp eltolta a két nyelv alakulását. Bár az alsó és felső szorb nyelv kölcsönösen jól érthető, ennek ellenére a különbségek könnyen tetten érhetőek. Mindkét nyelvre erősen hat a német nyelv, leginkább a szókincsben és a kiejtésben. A felső szorbra a felső szász német nyelvjárás is hatást gyakorol. Az alsó szorbra a Brandenburgban használt alsó szász nyelvjárások hatnak. |
||
Irodalmának kialakulásakor az első szorb íróknak támaszkodniuk kellett egy szláv nyelvre, hogy megértsék és rögzíthessék saját nyelvük szabályait. Szászország és Csehország között a szomszédság okán szoros kapcsolatok voltak, az alsó szorb értelmiség részben tanult csehországi intézményekben, ezért rájuk a [[cseh nyelv]] hatott. Brandenburghoz legközelebb [[Lengyelország]] fekszik, ezért az alsó szorbok a lengyel nyelvet használták. Az elkülönülést vallási motiváció is segítette. Brandenburgban [[Nikolaus Jakubitza]] [[laubnitz]]i lelkész lefordította az Újtestamentumot alsó |
Irodalmának kialakulásakor az első szorb íróknak támaszkodniuk kellett egy szláv nyelvre, hogy megértsék és rögzíthessék saját nyelvük szabályait. Szászország és Csehország között a szomszédság okán szoros kapcsolatok voltak, az alsó szorb értelmiség részben tanult csehországi intézményekben, ezért rájuk a [[cseh nyelv]] hatott. Brandenburghoz legközelebb [[Lengyelország]] fekszik, ezért az alsó szorbok a lengyel nyelvet használták. Az elkülönülést vallási motiváció is segítette. Brandenburgban [[Nikolaus Jakubitza]] [[laubnitz]]i lelkész lefordította az Újtestamentumot alsó-szorbra [[1548]]-ban, de nyomtatásban csak [[Johann Gottlieb Fabricius]] fordítása jelent meg [[1709]]-ben. Ezzel párhuzamosan készült el [[Michael Frentzel]] felső-szorb fordítása is [[1706]]-ban. A két Biblia két különböző szorb irodalmi nyelvnek vetette meg az alapját és ezek külön úton fejlődtek tovább. |
||
== Fordítás == |
== Fordítás == |
||
A lap 2016. július 10., 20:09-kori változata
| Szorbok | |
 | |
| Szorb zászló | |
| |
| Teljes lélekszám | |
| 60000 | |
| Vallások | |
| kereszténység | |
| Rokon népcsoportok | |
| szlávok | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szorbok témájú médiaállományokat. |
Szorbok (felsőszorbul: Serbja, alsószorbul: Serby) egy nyugati szláv nép Oberlausitzban (Felső- vagy Szász-Lausitz) és Niederlausitzban (Alsó- vagy Porosz-Lausitz), Németország keleti részén. A számuk jelenleg körülbelül 60 000-re tehető és elismert kisebbséget alkotnak Németországban. A középkorban a szorbokat a szomszédságukban élő népek vendeknek hívták. Az általuk beszélt nyelv a szorb, egy nyugati szláv nyelv, amit fel lehet osztani felső szorbra (hornjoserbšćina) és alsó szorbra (dolnoserbšćina). A felső szorb fonetikusan a cseh nyelvhez, míg az alsó szorb a lengyel nyelvhez áll közel.
Elterjedésük
A szorbok kétharmad része a szászországi Oberlausitzban él, főleg Bautzen (Budyšin), Kamenz (Kamjenc) és Hoyerswerda (Wojerecy) közelében, a többiek pedig a brandenburgi Niederlausitzban, Senftenberg (Zły Komorow) és Lübben (Lubin) között. Szászország és Brandenburg szövetségi tartományok elkötelezték magukat a szorb kultúra fennmaradása mellett.
Bautzen (Budyšin) és Cottbus (Chóśebuz) városokat a szorb kultúra központjainak lehet tekinteni. Itt található szorb nyelvű óvoda és iskola, valamint két gimnázium, az egyik felső, a másik alsó szorb oktatási nyelvvel.
Bautzen (Budyšin) ad helyet egy kutatóintézetnek a szorb nyelv és kultúra terén (Serbski institut), amelyik már az NDK idején működő kutatóintézetből (Institut za serbski ludospyt) alakult. Ugyancsak itt található egy állami támogatást élvező könyvkiadó. Az NDK-időkben jött létre a szorbisztikai intézet a Lipcsei Egyetem keretén belül, ami ma is működik.
A Domowina (melynek a jelentése haza vagy szülőföld), a szorb egyesületek csúcsszervezete 1912-ben alakult meg. Ez a szervezet kezdeményezte 2001-ben a WITAJ-projektet, melynek a célja a szorb nyelv megőrzése és használatának terjesztése. Egy központi témája a szorb nyelv aktív használata óvodákban és iskolákban.
Szorb zászló
A szorb lobogót 1842-ben alkották meg. Az első prágai pánszláv konferencián 1848-ban elfogadták a zászló ma érvényes színeit. A színek ugyanazok, mint a többi szláv országé, piros, kék és fehér. A nácik 1935-ben betiltották a zászló használatát. 1945-től a Domowina szorb kultúrszervezet saját szimbólumaként használja a zászlót.
Szorb nyelv
Nincs egységes szorb nyelv. A szorbok két különálló német állam területén éltek, ami némiképp eltolta a két nyelv alakulását. Bár az alsó és felső szorb nyelv kölcsönösen jól érthető, ennek ellenére a különbségek könnyen tetten érhetőek. Mindkét nyelvre erősen hat a német nyelv, leginkább a szókincsben és a kiejtésben. A felső szorbra a felső szász német nyelvjárás is hatást gyakorol. Az alsó szorbra a Brandenburgban használt alsó szász nyelvjárások hatnak.
Irodalmának kialakulásakor az első szorb íróknak támaszkodniuk kellett egy szláv nyelvre, hogy megértsék és rögzíthessék saját nyelvük szabályait. Szászország és Csehország között a szomszédság okán szoros kapcsolatok voltak, az alsó szorb értelmiség részben tanult csehországi intézményekben, ezért rájuk a cseh nyelv hatott. Brandenburghoz legközelebb Lengyelország fekszik, ezért az alsó szorbok a lengyel nyelvet használták. Az elkülönülést vallási motiváció is segítette. Brandenburgban Nikolaus Jakubitza laubnitzi lelkész lefordította az Újtestamentumot alsó-szorbra 1548-ban, de nyomtatásban csak Johann Gottlieb Fabricius fordítása jelent meg 1709-ben. Ezzel párhuzamosan készült el Michael Frentzel felső-szorb fordítása is 1706-ban. A két Biblia két különböző szorb irodalmi nyelvnek vetette meg az alapját és ezek külön úton fejlődtek tovább.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sorber című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.