„Antalya (település)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
64. sor: | 64. sor: | ||
=== A városban === |
=== A városban === |
||
* Belváros: A belvárosban a [[Yivli Minaret]], a Kulliye és a Karaalioğlu park vonzza a látogatókat. |
* Belváros: A belvárosban a [[Yivli Minaret]], a Kulliye és a Karaalioğlu park vonzza a látogatókat. |
||
* A modern '''[[ |
* A modern '''[[Régézeti Múzeum (Antalya)| Régészeti Múzeuma]]''' rendkívül gazdag tárgyi emlékanyagot kiállító - környékről származó - történelem előtti-, neolit-, hettita-, görög- és római kori gyűjteményeiről vált híressé. |
||
* '''Kaleiçi Múzeum''':<ref>[http://www.kaleicimuzesi.com/ Kaleiçi Museum]</ref> 2007-ben került megnyitásra, az égei kultúrák gyűjteménye (Akdeniz Medeniyetleri Araştırma Merkezi) [http://www.akmedadalya.com/index_en.php their annual journal]. |
* '''Kaleiçi Múzeum''':<ref>[http://www.kaleicimuzesi.com/ Kaleiçi Museum]</ref> 2007-ben került megnyitásra, az égei kultúrák gyűjteménye (Akdeniz Medeniyetleri Araştırma Merkezi) [http://www.akmedadalya.com/index_en.php their annual journal]. |
||
A lap 2016. február 2., 19:23-kori változata
Antalya | |
Közigazgatás | |
Ország | Törökország |
Régió | Földközi-tengeri |
Tartomány | Antalya |
Polgármester | Mustafa Akaydın (CHP) |
Irányítószám | 07x xx |
Körzethívószám | 00 90 242 |
Testvérvárosok | Lista
|
Népesség | |
Teljes népesség | 2 426 356 fő (2018) |
Népsűrűség | 707 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 30 m |
Terület | 1417 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 36° 54′ 29″, k. h. 30° 41′ 44″36.908120°N 30.695560°EKoordináták: é. sz. 36° 54′ 29″, k. h. 30° 41′ 44″36.908120°N 30.695560°E | |
Antalya weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Antalya témájú médiaállományokat. |
Antalya török város, a Földközi-tenger egyik öblének partján, Antalya tartomány székhelye. Lakossága nyaranta a két milliót is eléri. Keletkezése a hellenisztikus időkre vezethető vissza, melyek tanúságát a közelben álló romok is mutatják. A várost gyűrűként öleli körül a Toros-hegység, melynek a város különleges éghajlatát köszönheti: a hegység által körbezárt síkságon megreked a tenger felől érkező levegő.
Antalya a Földközi-tenger gyöngye, a török riviéra fővárosaként is emlegetik.[1] Kaleici, a városközpont, ahol különös török és görög házak állnak védelem alatt, a legközkedveltebb része a városnak. A bizánci, római és szeldzsuk építészet és kultúra alapjai még mindig láthatóak az óvárosban.
Néveredet
Krisztus előtt az első században II. Attalosz pergamoni király elrendelte, hogy találják meg a világ legszebb táját a számára: a földi paradicsomot.[2] Miután emberei rábukkantak a helyre, Attalosz király várost építtetett és az Attaleia, görögül Αττάλεια, nevet adta neki, mely később Adalia-ra, majd Antalya-ra módosult.[3]
Történelem
II. Attalosz, Pergamon királya alapította i. e. 2. században, a környező ókori településekből.
A város jelképe a mecset az (oszloposan) hornyolt minarettel.
Éghajlat
Az antalyai éghajlat mediterrán jellegű. Enyhe tele és forró nyara miatt szinte egész évben alkalmas a pihenésre. Átlagosan az év 365 napjából 300-ban süt a nap.
Nyáron az idő forró és csapadékmentes. A törökök szerint húsz évente egyszer esik az eső a nyári szezonban. A tél enyhe és csapadékos. Antalya tengerparti területén szinte soha nem esik hó, a környező hegyekben viszont akár síelni is lehet. A hőmérséklet csak ritkán esik 10 °C alá. Az enyhe tél-végi időszakban akár egyszerre lehet síelni a hegyekben és fürdőzni a tengerben.
Látnivalók
A városban
- Belváros: A belvárosban a Yivli Minaret, a Kulliye és a Karaalioğlu park vonzza a látogatókat.
- A modern Régészeti Múzeuma rendkívül gazdag tárgyi emlékanyagot kiállító - környékről származó - történelem előtti-, neolit-, hettita-, görög- és római kori gyűjteményeiről vált híressé.
- Kaleiçi Múzeum:[4] 2007-ben került megnyitásra, az égei kultúrák gyűjteménye (Akdeniz Medeniyetleri Araştırma Merkezi) their annual journal.
- Kaleiçi régi kikötő
- Hadrianus-kapu
- Düden-vízesés
A város környékén
Idegenforgalom
Tengerpartjának konyaalti és larai része jól ismert kristálytiszta vízéről. Ezek a látnivalók mindennapi túra keretében elérhetők a környező üdülővárosokból (Belek, Side, Perge, Manavgat és Alanya) is. A látnivalók listájára felkerülhetnek még a Kurşunlu- és Düden-vízesések is. Ezeken kívül hajóval érdemes lehet felkeresni a környék ókori romvárosait, Phaselist, Olympost, Adrasant és Kekovát is.
Testvérvárosok
- Austin, USA
- Bat Yam, Izrael
- Csebokszári, Oroszország
- Gazimağusa, Észak-Ciprus
- Kazány, Oroszország
- Nürnberg, Németország
- Rosztov, Oroszország
- Taldıkorgan, Kazahsztán
Jegyzetek
- ↑ Szántó, Zoltán: Mediterrán sikertörténet: A török Riviéra (magyar nyelven) pp. 9.. Complex magazin, 2005. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
- ↑ Dizdaroglu, Tulin: KALEIÇI - ANTALYA (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. február 13.)
- ↑ A Walk Through Antalya's History (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. február 13.)
- ↑ Kaleiçi Museum