„Paradicsom (növényfaj)” változatai közötti eltérés

Paradicsom
	Paradicsom termése kettévágva és egészben
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Rend:	Burgonyavirágúak (Solanales);
Család:	Burgonyafélék (Solanaceae);
Nemzetség:	Csucsor (Solanum);
Faj:	S. lycopersicum;
Tudományos név
	Solanum lycopersicum; L.
Szinonimák
	Lycopersicon lycopersicum; Lycopersicon esculentum;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Paradicsom témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Paradicsom témájú médiaállományokat és Paradicsom témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. május 5., 16:40-kori változata

Paradicsom, nyers
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 18 kcal 74 kJ
Szénhidrátok	3.9 g
- Cukrok 2.6 g
- Étkezési rostok 1.2 g
Zsír	0.2 g
Fehérje	0.9 g
Víz	94.5 g
A-vitamin ekviv. 42 μg	5%
β-karotin 449 μg	4%
Tiamin (B1-vitamin) 0.037 mg	3%
Niacin (B3-vitamin) 0.594 mg	4%
B6-vitamin 0.08 mg	6%
C-vitamin 14 mg	17%
E-vitamin 0.54 mg	4%
K-vitamin 7.9 μg	8%
Magnézium 11 mg	3%
Mangán 0.114 mg	5%
Foszfor 24 mg	3%
Kálium 237 mg	5%
likopin	2573 µg
Közvetlen link A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis

Fájl:Tomato flower macro.JPG

A paradicsom virága

A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában őshonos. Egyaránt jelenti a növényt és annak bogyótermését, amelyet Magyarországon elsősorban zöldségként használunk fel. Népies neve: paradicska, tomata, tomató.

Származása, elterjedése

Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a 16. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, ill. angol kereskedők vitték el a 17-18. században. Ma már az egész világon termesztik.

Nevének eredete

A magyar paradicsom szó a „Paradicsom almája”, „paradicsomalma” kifejezésből rövidült. A növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”). A paradicsom spanyolul tomate, ami azték eredetű szó: a spanyol hódítók az Amerikából behozott termés eredeti azték xitomatl nevét így rövidítették le. Ez a szó került be azután a legtöbb európai nyelvbe: például francia és német tomate, angol tomato, orosz томат (tomat).

A paradicsom Magyarországon

Hazai források először 1649-ben Pozsonyban említik. Valószínűleg párhuzamosan olasz–német, ill. balkáni közvetítéssel terjedt el. Kezdetben dísznövény volt, az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül. A két világháború között a nagyüzemi konzervgyártás és az export adott új lendületet termesztésének.

Legjelentősebb paradicsomtermő tájak Magyarországon:

Budapest környéke (Mogyoród, Fót, Rákospalota, Dunakeszi),
Kecskemét és Nagykőrös vidéke (az I. világháborútól),
Hatvan és környéke (az 1930-as évektől).

Az 1880-as években a főváros környékén még zöldséges kertekben termesztették apró parcellákon és kis-bérleteken. Piacra elsőnek az agrárszegénység termelte, de hamarosan eltanulta ezt a birtokos parasztság is. A Budapest környéki termelőkörzetben az I. világháborúig helyi tapasztalatok alapján alakultak ki a paraszti paradicsomtermesztés technikái és tájfajtái. A kerti termesztést fölváltotta a szántóföldi termesztés a melegágyi paradicsompalánták korai áttűzdelésével.

Leírása

Trópusi hazájában évelő kúszónövény, mérsékelt éghajlaton egyévesként termesztik, vannak egész éves kultúrák is. Gyökere főgyökér. Szár eredetű járulékos gyökereket is fejleszt. Hajtása, levele sűrűn borított szőrökkel, mirigyesen szőrös is lehet. A szár növekedése szerint két fajtája van, a folytonos és determinált; ez utóbbi főhajtása virágzattal zárul. Levelei félbeszárnyaltak, a levélkék karéjosak. Virágzata forgó vagy kettősbogas forgó. Virágaiban a porzószálak összenőve oszlopszerűen körülveszik a bibét, azon túlnyúlnak (önbeporzó). Termése bogyó. Szára, levele, termése fajtánként változó.^[1]^[2] Érdekesség, hogy a paradicsom, mint a paprika gyümölcs.

Termesztése

A paradicsomot nyers fogyasztásra és konzerválásra egyaránt termesztik. Nagyon sok fajtája van és sokféleképpen használható fel.

A paradicsom nagyon munkaigényes növény, a palántanevelés és az ültetés mellett fejtrágyázást, öntözést és gyomirtást igényel. Piacra termelői karózzák és kötözik, a konzervipar számára nagyobb táblákon „gyalog” műveléssel termesztik. A paradicsomszüret az érett termés törékenysége miatt nagy gondosságot igényel. A paradicsom az utóbbi 70–80 esztendőben egyre jelentősebb helyet foglal el a hazai táplálkozásban. Előbb csupán ételízesítésre és sűrített, konzervált állapotban használták, az I. világháborút követő évektől nyersen, salátának is fogyasztják.^[3]^[4]

Termesztett fajták típusai

Növekedési típus szerint megkülönböztetünk folytonos, determinált és féldeterminált fajtákat; bogyóalak szerint gömb, lapított, megnyúlt és szögletes alakúakat; termesztési mód szerint szabadföldi, hajtatási és mindkettőre alkalmas fajtákat.^[5]

Különleges fajták

Több rekeszűek, nagy bogyójúak, sárga vagy piros színűek, gömbölyű és kúpos alakúak (L. l. convar. infiniens Lehm.)
Kis bogyójúak (L. l. convar, parvibaccatum Lehm.)
Cseresznye alakúak, piros és sárga színűek (L. l. provar. cerosiforme (Dun.)Alef.)
Körte alakúak, sárga színűek (L. l. provar. pyriforme (Dun.)Alef.)
Hosszában barázdáltak, paprika alakúak (L. l. convar. lycopersicum)^[6]

A paradicsom betegségeinek jelölése

Megnevezése	Jele	Latin neve
dohánymozaik vírus	Tm	(Tobaco mosaic virus)
verticilliumos hervadás	V	(Verticillium alboatrum)
fuzáriumos hervadás	F	(Fusarium oxysporum 1 rassz)
fuzáriumos hervadás	F2	(Fusarium oxysporum 1-2 rassz)
fuzáriumos gyökérnyakrothadás	Fr	(Fusarium radicis)
fonálféreg	N	(Meloidogyne sp.)
cladospóriumos betegség	C	(Cladosporium fulvum)
szürke levélfoltosság	St	(Stemphylium botryosum)
ezüstlevelűség	Wi	(Silvering)

Felhasználása

A zöld paradicsom fogyasztása veszélyes, mert mérgező hatású szolanint tartalmaz, ami az érés során elbomlik.

Felhasználható nyersen, savanyúságnak, levesnek, mártásnak, passzírozva üdítőitalnak. Szemben a gyümölcsökkel, amelyek nyersen a magasabb C-vitamin tartalom miatt egészségesebbek, a paradicsomnak főzve nagyobb a tápértéke, mert a likopin így könnyebben ki tud szabadulni a növényi rostok közül ^[7].

Hámozva a diétás étrendben is alkalmazható, mert így könnyebben emészthetővé válik.

Tápanyagok

Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aroma anyagokat, amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni. A vitaminok közül legjelentősebb a C-vitamin (20–30 mg), de még 11-12 féle vitamin található benne, közöttük az A, B₁, B₂, ezek mellett jelentős mennyiségben (1,6 mg) tartalmaz karotint. ^[forrás?]

Gyógyhatása

Élelmezési célok mellett gyógyhatása is jelentős. A tomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek.^[8]

A benne található likopin egészségmegőrző hatású, csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét (prosztata, gyomor, emlő ^[9]), védelmet nyújt degeneratív idegrendszeri megbetegedésekkel szemben^[10]^[11]^[12], jelenléte a bőrben véd a káros UV-sugaraktól. Kísérletileg bebizonyították, hogy a bogyó felszínhőmérsékletének 30-32 Celsius fokra emelkedésével leáll a likopinképződés.^[13]^[14]

A népgyógyászatban ízületi gyulladás kiegészítő kezelésére szárított leveles hajtását alkalmazzák fürdővízbe téve.^[15]

Jegyzetek

↑ Engloner A., Penszka K.,Szerdahelyi T.. A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 153. o. (2001)
↑ dr. Balázs Sándor. Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda (1996)
↑ Boross Marietta: A nagy-budapesti és pestkörnyéki paradicsomkultúra gazdasági és néprajzi vizsgálata (Népr. Ért., 1956)
↑ Somos András: A paradicsom (Bp., 1959)
↑ Tanszék (Hozzáférés: 2013-04-24)
↑ http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/paradicsom.html
↑ Italian chefs knew it all along: Cooking plump red tomatoes boosts disease-fighting, nutritional power, Cornell researchers say, Cornell News, 2002. április 19.
↑ "tomatine." McGraw-Hill Dictionary of Scientific and Technical Terms. McGraw-Hill Companies, Inc., 2003. Answers.com 28 Mar. 2010. http://www.answers.com/topic/tomatine
↑ Zhang, C. X.; Ho, S. C.; Chen, Y. M.; Fu, J. H.; Cheng, S. Z.; Lin, F. Y. (2009). "Greater vegetable and fruit intake is associated with a lower risk of breast cancer among Chinese women". International Journal of Cancer 125 (1): 181–188
↑ Rao, A. V.; Balachandran, B. (2002). "Role of oxidative stress and antioxidants in neurodegenerative diseases". Nutritional Neuroscience 5 (5): 291–309.
↑ Fall, P. A.; Fredrikson, M.; Axelson, O.; Granérus, A. K. (1999). "Nutritional and occupational factors influencing the risk of Parkinson's disease: A case-control study in southeastern Sweden". Movement Disorders 14 (1): 28–37.
↑ Suganuma, H.; Hirano, T.; Arimoto, Y.; Inakuma, T. (2002). "Effect of tomato intake on striatal monoamine level in a mouse model of experimental Parkinson's disease". Journal of Nutritional Science and Vitaminology 48 (3): 251–254.
↑ Házipatika - Likopin
↑ A hőmérséklet hatása támrendszeren termesztett paradicsom (Lycopersicon esculentum Mill.) likopin tartalmára
↑ Dános B.. {{{title}}}. Budapest: Argumentum, 294. o. (2006)

További információk

Nézd meg paradicsom paradicsom címszót a Wikiszótárban!

[1] Engloner A., Penszka K.,Szerdahelyi T.. A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 153. o. (2001)

[2] r. Balázs Sándor. Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda (1996)

[3] Boross Marietta: A nagy-budapesti és pestkörnyéki paradicsomkultúra gazdasági és néprajzi vizsgálata (Népr. Ért., 1956)

[4] Somos András: A paradicsom (Bp., 1959)

[5] Tanszék (Hozzáférés: 2013-04-24)

[6] ttp://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/paradicsom.html

[7] Italian chefs knew it all along: Cooking plump red tomatoes boosts disease-fighting, nutritional power, Cornell researchers say, Cornell News, 2002. április 19.

[scitech-8] "tomatine." McGraw-Hill Dictionary of Scientific and Technical Terms. McGraw-Hill Companies, Inc., 2003. Answers.com 28 Mar. 2010. http://www.answers.com/topic/tomatine

[9] Zhang, C. X.; Ho, S. C.; Chen, Y. M.; Fu, J. H.; Cheng, S. Z.; Lin, F. Y. (2009). "Greater vegetable and fruit intake is associated with a lower risk of breast cancer among Chinese women". International Journal of Cancer 125 (1): 181–188

[10] Rao, A. V.; Balachandran, B. (2002). "Role of oxidative stress and antioxidants in neurodegenerative diseases". Nutritional Neuroscience 5 (5): 291–309.

[11] Fall, P. A.; Fredrikson, M.; Axelson, O.; Granérus, A. K. (1999). "Nutritional and occupational factors influencing the risk of Parkinson's disease: A case-control study in southeastern Sweden". Movement Disorders 14 (1): 28–37.

[12] Suganuma, H.; Hirano, T.; Arimoto, Y.; Inakuma, T. (2002). "Effect of tomato intake on striatal monoamine level in a mouse model of experimental Parkinson's disease". Journal of Nutritional Science and Vitaminology 48 (3): 251–254.

[13] Házipatika - Likopin

[14] A hőmérséklet hatása támrendszeren termesztett paradicsom (Lycopersicon esculentum Mill.) likopin tartalmára

[15] Dános B.. {{{title}}}. Budapest: Argumentum, 294. o. (2006)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

@@ 76. sor: / 76. sor: @@
 Trópusi hazájában [[évelő]] kúszónövény, mérsékelt éghajlaton [[Egyéves növény|egyévesként]] termesztik, vannak egész éves kultúrák is.
 [[Gyökér|Gyökere]] főgyökér. [[Szár (botanika)|Szár]] eredetű járulékos gyökereket is fejleszt.
-[[Hajtás]]a, [[Levél (botanika)|levele]] sűrűn borított szőrökkel, mirigyesen szőrös is lehet. A szár növekedése szerint két fajtája van, a folytonos és determinált; ez utóbbi főhajtása [[virágzat]]tal zárul. Levelei félbeszárnyaltak, a levélkék karéjosak. Virágzata forgó vagy kettősbogas forgó. Virágaiban a porzószálak összenőve oszlopszerűen körülveszik a [[Bibe|bibét]], azon túlnyúlnak (önbeporzó). [[Termés]]e bogyó. Szára, levele, termése fajtánként változó.<ref>{{cite book| author=Engloner A., Penszka K.,Szerdahelyi T.| title=A hajtásos növények ismerete| publisher=Nemzeti Tankönyvkiadó| location=Budapest| year=2001| pages=153}}</ref><ref>{{cite book| url=http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch10.html#id539279| author=dr. Balázs Sándor| title= Zöldségtermesztők kézikönyve| publisher=Mezőgazda| year=1996}}</ref>
+[[Hajtás]]a, [[Levél (botanika)|levele]] sűrűn borított szőrökkel, mirigyesen szőrös is lehet. A szár növekedése szerint két fajtája van, a folytonos és determinált; ez utóbbi főhajtása [[virágzat]]tal zárul. Levelei félbeszárnyaltak, a levélkék karéjosak. Virágzata forgó vagy kettősbogas forgó. Virágaiban a porzószálak összenőve oszlopszerűen körülveszik a [[Bibe|bibét]], azon túlnyúlnak (önbeporzó). [[Termés]]e bogyó. Szára, levele, termése fajtánként változó.<ref>{{cite book| author=Engloner A., Penszka K.,Szerdahelyi T.| title=A hajtásos növények ismerete| publisher=Nemzeti Tankönyvkiadó| location=Budapest| year=2001| pages=153}}</ref><ref>{{cite book| url=http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch10.html#id539279| author=dr. Balázs Sándor| title= Zöldségtermesztők kézikönyve| publisher=Mezőgazda| year=1996}}</ref> Érdekesség, hogy a paradicsom, mint a paprika gyümölcs.
 == Termesztése ==