Airbus A320

Airbus A320
Lufthansa Airbus A319, A320, A321
Funkció	utasszállító repülőgép
Gyártó	Airbus
Gyártási darabszám	4858 db (2011. okt. 31-i adat)
Ár	A318: 70,1M USD (2013) A319: 83,6M USD (2013) A320: 91,5M USD (2013) A321: 107,3M USD (2013)
Fő üzemeltetők	US Airways United Airlines EasyJet China Southern Airlines
Első felszállás	1987. február 22.
Szolgálatba állítás	1988. március 28., Air France
A Wikimédia Commons tartalmaz Airbus A320 témájú médiaállományokat.

Lufthansa A320-as Ferihegyen

Az Airbus A320 két hajtóműves, egyfolyosós, keskeny törzsű, közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép, melyet az Airbus az 1980-as évek végére fejlesztett ki, elsősorban a Boeing 737-nek és a McDonnell Douglas DC–9 különböző utódtípusainak konkurenciát állítva. Az első utasszállító repülőgép, ahol digitális elektronikus kormányrendszert alkalmaztak. Napjainkig több mint 4400 darabot állítottak forgalomba, ezzel a második legnagyobb darabszámban épített utasszállító repülőgép lett. Továbbfejlesztése során típuscsaládot hoztak létre, a rövidebb törzsű, kisebb kapacitású Airbus A319-et és a hosszabb Airbus A321-et, valamint később, alaposabb áttervezés után a jelenleg gyártott legkisebb Airbus repülőgépet, a 108 üléses Airbus A318-at.

Fejlesztése

Az Airbus gyár alapításától kedve célul tűzte ki maga elé, hogy konkurenciát állítson az akkori vezető nyugati gyártók, a Boeing illetve a Douglas termékeinek. Így a késői 60-as, korai 70-es években az A300 tervezésénél is ezeket a már ismert piaci követelményeket tartották szem előtt. Az A300-as típusból így az évek alatt számos variáció készült, érdekesség az A320as szempontjából az A300B10 jelű típusvariáns volt, mely kisebb volt az alapmodellnél, ebből a variánsből végül kifejlesztették az A310-es nagy hatótávolságú típust. Ezután fordult a gyár a Boeing 737 és a McDonnell Douglas DC–9 által reprezentált kategóriához, a kisebb kapacítású, gazdaságos, közepes hatótávolságú gépekhez.

Az új program végül 1977 júniusában indult útjára, a British Aerospace telephelyén, az Airbus gyárcsalád tagjainak segítségével, de magától az Airbustól elválasztva. A társulás neve Joint European Transport (JET) volt, mely Egyesült Európai Szállítmányozás-ként fordítható, de egyben egy szójáték is, hisz a JET mozaikszó a sugárhajtómű megnevezése is. A cél, egy 130 - 188 férőhelyes, két CFM56s sugárhajtóművel szerelt típus létrehozása volt, melynek utazósebessége meghaladja a Boeing 737es típusáét, és képes akár a hangsebesség 0.84 szorosára is utazási sebességként. A program később az Airbus zászlaja alá lett áthelyezve az 1980as években, a fejlesztés vezetését is ide helyezték át, de az eddigi vezető fejlesztőt megtartva.

Az alapmodell, melynek fejlesztési neve Single-Aisle (SA), itt már három variánssá vált szét, melyek lényegi különbsége a törzshossz, és így az ülésszám volt, mely 125 - 180as között változott, ezek fejlesztési neve rendre SA1, SA2 és SA3 lett. A későbbi A319, A320 és A321es típusvariánsok elődjei voltak ezek.

1981 februárjában az SA2-es modelt átkeresztelték A320-re, ezzel ez lett a típuscsalád alapvariánsa, és egyben névadója. 150 fő befogadására tervezték, és 3440 km hatótávolsággal rendelkezett, a szárnyakba szerelt üzemanyag tartályok segítségével. Hosszabb hatótávra a középső, szárnyak között, a törzs alatt elhelyezett tartállyal kibővítve már 5280 km-es távolságokra is használhatóvá vált.

Gyártása

A gyártás megkezdését számos oknál fogva később került csak megindításra. A Brit, Francia és Nyugat-Német gyárak versenyeztek a kiosztandó feladatokért, ezzel pedig a jövendő profitért és munkahelyekért. A német gyárak minimum a teljes gyártás 40%át követelték, mialatt a britek is maguknak követelték a vezető gyárak jogát, hivatkozva a kutatás alatt játszott szerepükre és tapasztalatukra. Másik problémát jelentett a gyártás beindításánál a hiányzó töke, melyet a résztvevő országok repülőgép-ipara az anyaországtól várt tőke-injekció formájában

Első megrendelője az Air France volt 1981-ben, és a gépek üzembe állítását 1986-tól tervezték. A rövid és közepes hatótávolságú A320-as gyártása 1984-ben kezdődött meg. A gyártás indításakor 5 megrendelő várt összesen 96 darabra.

Prototípusa 1987. február 14-én gördült ki a gyárból, hatalmas ünnepségek közepette, lézershow-val és szárazjéggel felvezetett, látványos bemutató keretében. A gazdasági és politikai elit is képviseltette magát az eseményen, például Wales hercege és hercegnője. február 22-én repült először, összesen 3 óra 23percet. Ez volt a berepülő program kezdete, mely végül 1200 repülési órát és 530 fel illetve leszállást igényelt.

Az Európai hatóságoktól 1988 február 26-án kapta meg a szükséges engedélyeket, és két változata került sorozatgyártásra. Az egyik a 130-154 személyes A320-100-as. A másik a nagyobb felszállótömegű, maximum 180 személy szállítására alkalmas A320-200-as. Az első példányokat az Air France és a British Airways vette át 1988 március 26.-án, módosított hajtóművel felszerelt változatát pedig 1989 májusában a szlovén Adria Airways állította forgalomba.

2008. szeptember 28-án Tiencsinben felavatták az Airbus kínai gyárát, amely a nyugat-európai repülőgépgyártó-csoport első összeszerelő üzeme Európán kívül, s mindenben megegyezik a hamburgival. Az elkészült gépek minden műszaki paraméterükben megegyeznek majd az Európában gyártott gépekkel. A tervek szerint az üzem 2011-re eléri majd a havi négy gépes gyártókapacitást. Jelenleg tíz kínai légitársaság 270 gépet üzemeltet az Airbus A320-as gépcsaládból.

2009-es adatok alapján egy gép gyártási ideje nagyjából 8 hónap, és a legkülönbözőbb módokon szállítják a különböző részegységeket a végső összeszerelő üzemekbe, többek közt hajón, túlmeretezett rakományként közúton, vagy az Airbus A300-600ST Beluga szállító-repülő segítségével. (Kezdetekben ez utóbbira nem volt mód, a típus későbbi fejlesztésű mint az A320 alapmodell.)

A gépek az elmúlt tíz év alatt 517 millió utast szállítottak világszerte.

Jellemzői

A világ legkorszerűbb műszaki vívmányaival felszerelt utasszállító repülőgépről kezdetben nagyon sok ellentmondó vélemény alakult ki szakmai körökben, mivel az erősen elrugaszkodott az addigi szemlélettől. Az Airbus gyártmányainak történetében először használtak műanyagokat a szerkezeti elemek gyártásához, ezenkívül számítógépes, elektromos vezérlésű (fly-by-wire) kormányrendszerrel, a szokásos szarvkormány helyett joystickkel és digitális kijelzésű rendszerellenőrző műszerekkel szerelték fel.

A kezdeti modell a központi (nem a szárnyakban elhelyezett) üzemanyag tartállyal kiegészítve 5,280 km-es hatótávolsággal rendelkezett, és szélesebb volt mint a konkurens Boeing B737-es (3,7m a 3,45m-el szemben). A

Típusváltozatok

Az Airbus A320 típuscsalád méretarányos ábrázolása

A318

A típuscsalád legrövidebb változata, hossza mindössze 31,44 m, maximum 132 fő szállítására képes 3 100 tengeri mérföld (5 700 km). 2003 óta áll szolgálatban. 2012 novemberéig 6 légitársaság 49 átadott gépe képviseli a típusvariánst.

A318 Elite

2005 november 11-én jelentette be a gyártó az A318 típus egyedi variánsát, mely magánrepülőgépekre lett specializálva, egyedi kabinbelsővel (2-18 utas számára), illetve 4 000 tengeri mérföld (7 400 km)-re megnövelt hatótávval.

A319

Az alaptípusnál rövidebb, mindössze 33,84 m hosszú variánst a kevéssé terhelt járatok teljesítésére fejlesztette ki a gyártó. Maximum 156 utas szállítására képes 3 600 tengeri mérföld (6 700 km) hatótávolsággal. A variáns rendelhető modernizált winglettel, ez esetben 3 700 tengeri mérföld (6 900 km)-re nő hatótávolság. 1993-ban kezdték meg az üzembe állítását, 2013 decemberéig összesen 1516 darabot adtak át.

A319CJ

A rövidítés a "corporate jet" kifejezést jelöli, vagyis üzleti célokra készült sugárhajtőműves repülőgép. Jelentősen nagyobb szabadságot kaptak a leendő megrendelők a típusvariáns esetén, így kiegészítő üzemanyagtartályok esetén akár 6 500 tengeri mérföld (12 000 km) hatótávolsággal is üzemeltethető, 8 utassal, de 32 utasig is berendezhető.

Elnöki különgépként használja Örményország, Azerbajdzsán, Brazília, Bulgária, Csehország, Németország, Olaszország, Malajzia, Thaiföld, Törökország, Ukrajna és Venezuela.

A319LR

A "longer range", vagyis megnövelt hatótávolságú modell a A319hez képest. A kiegészítő üzemanyagtartályok segítségével akár 5 600 tengeri mérföld (10 400 km) hatótávolsággal is üzemeltethető.

Üzemeltető légitársaságok

2011. október 31-ig a típus különféle változataiból összesen 8133 darabot rendeltek meg, ebből 4858 darabot szállítottak le, ténylegesen 4765 volt szolgálatban.

A szállítások évenkénti bontásban a következőképp néznek ki:

Változat	1988	1989	1990	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011
A318																8	10	9	8	17	13	7	2	1
A319									18	47	53	88	112	89	85	72	87	142	137	105	98	88	51	43
A320	16	58	58	119	111	71	48	34	38	58	80	101	101	119	116	119	101	121	164	194	209	221	297	239
A321							16	22	16	22	35	33	28	49	35	33	35	17	30	51	66	87	51	49
Összesen	16	58	58	119	111	71	64	56	72	127	168	222	241	257	236	232	233	289	339	367	386	403	401	332

A típus főbb üzemeltetői:

Airbus A320 modell a Wizz Air színeiben

• Aeroflot, 76 db
• AirAsia, 56 db
• Air Berlin, 51 db
• Air Canada, 91 db
• Air China, 83 db
• Air France, 130 db
• Alitalia, 87 db
• British Airways, 85 db
• China Eastern Airlines, 145 db
• China Southern Airlines, 173 db
• Delta Air Lines, 126 db
• Easyjet, 202 db
• Frontier Airlines, 55 db
• Iberia, 73 db
• JetBlue Airways, 119 db
• LAN Airlines, 62 db
• Lufthansa, 123 db
• NACIL, 80 db
• Shenzen Airlines, 50 db
• Sichuan Airlines, 60 db
• TAM Airlines, 125 db
• Turkish Airlines, 67 db
• United Airlines, 152 db
• US Airways, 222 db
• Wizz Air, 45 db

Balesetek

2010 decemberéig a típus példányait összesen 55 esetben érte baleset, 22 esetben a repülőgép teljesen összetört. Néhány kiemeltebb eset:

Fájl:WizzAir baleset Rómában 2013.jpg

A Wizz Air HA-LWM lajstromú A320-232 típusú repülőgépe a baleset után

• 1993. szeptember 14-én Varsóban leszállás után túlfutott a pályán és nekiütközött egy töltésnek, majd kigyulladt a Lufthansa D-AIPN lajstromjelű gépe. Két fő meghalt, a repülőgép megsemmisült.
• 2009. január 15-én a New York város béli LaGuardia reptérről az Észak Karolinai Charlotte városba tartó US Airways járatot teljesítő A320-214 típusú gép közvetlenül a felszállás után a közeli Hudson folyón hajtott végre kényszerleszállást. A pilóták példaértékű manőverének köszönhetően mindenki túlélte a gépen tartózkodó 150 utasból és 5 fős személyzetből a balesetet, csupán 5 súlyosabb sérülés volt. A baleset oka madárrajjal történő ütközés volt, melynek következtében mind a két hajtómű leállt, így a gép képtelen volt tovább emelkedni, ahhoz pedig nem volt elég magasan, hogy biztonságosan visszaforduljon a reptérre. A repülőgép ma kiállítási tárgy a Karolinai Repülési Múzeumban.
• 2013. június 8-án Rómában kényszerleszállást hajtott végre a Wizz Air egyik A320-asa, Bukarestből az olasz fővárosba tartó gép a futómű elakadása miatt. A problémát egész pontosan a bal főfutómű fedőajtajának hibája okozta, aminek következtében a bal főfutómű nem tudott teljes egészében kinyílni, és ez nem először fordult elő a típus történetében. A pilóták az eseményt felkészülten, az előírásoknak megfelelően kezelték; 165 utassal és hatfős személyzettel a fedélzeten a Fiumicino reptéren landoltak, az utasok a mentőcsúszdán hagyták el a gépet, senki sem sérült meg.

Műszaki adatok

Méretek	A318	A319	A320	A321
Hossz	31,45 m	33,84 m	37,57 m	44,51 m
Magasság	12,51 m	11,76 m
Törzsátmérő	3,95 m
Utastér szélesség	3,70 m
Utastér hossz	21,38 m	23,78 m	27,51 m	34,44 m
Szárny fesztávolság	34,10 m
Szárny felület	122 m²
Szárnynyilazás	25°
Futómű tengelytáv	10,25 m	11,04 m	12,64 m	16,92 m
Nyomtávolság	7,59 m
Tömeg adatok	A318	A319	A320	A321
Legnagyobb üzemtömeg	39,5 t	40,8 t	42,6 t	48,5 t
Legnagyobb tömeg (üzemanyag nélkül)	54,5 t	58,5 t	62,5 t	73,8 t
Legnagyobb guruló tömeg	68,4 t	75,9 t	78,4 t	93,9 t
Legnagyobb felszállótömeg	68 t	75,5 t	78 t	93,5 t
Legnagyobb leszállótömeg	57,5 t	62,5 t	66 t	77,8 t
Tüzelőanyag mennyisége	24 210 l	24 210 l (30 190 l)		23 700 l (29 680 l)
Üzemeltetési adatok	A318	A319	A320	A321
Hajtóművek (2 db)	CFM International CFM56-5B International Aero Engines IAE V2500
Hajtóművek tolóereje	96-106 kN	98-120 kN	111-120 kN	133-147 kN)
Személyzet	2 fő pilóta + utaskísérők
Ülések száma	132 (1 osztályon, maximum) 117 (1 osztályon, tipikus) 107 (2 osztályon)	156 (1 osztályon, maximum) 134 (1 osztályon, tipikus) 124 (2 osztályon)	180 (1 osztályon, maximum) 164 (1 osztályon, tipikus) 150 (2 osztályon)	220 (1 osztályon, maximum) 199 (1 osztályon, tipikus) 185 (2 osztályon)
Hatótávolság	3 200 nm (5 900 km)	3 700 nm (6 900 km)	3 300 nm (6 100 km)	3 200 nm (5 900 km)
Utazósebesség	Mach 0,78 (828 km/h)
Max. repülési sebesség	Mach 0,82 (903 km/h)

További információk

• Az Airbus A320 repülőgépek a gyártó honlapján
• Airbus A318 típusbemutató
• Airbus A319 típusbemutató
• Airbus A319CJ típusbemutató
• Airbus A320 típusbemutató
• Airbus A321 típusbemutató
• Airbus A319/A320/A321 bejegyzések az Aviation Safety Network adatbázisában
• Az eddig legyártott Airbus A318 repülőgépek listája
• Az eddig legyártott Airbus A319 repülőgépek listája
• Az eddig legyártott Airbus A320 repülőgépek listája
• Az eddig legyártott Airbus A321 repülőgépek listája

Kapcsolódó szócikkek

A Wikimédia Commons tartalmaz Airbus A320 témájú médiaállományokat.

• Boeing 717
• Boeing 737
• Boeing 757–200
• McDonnell Douglas DC–9
• McDonnell Douglas MD–80
• McDonnell Douglas MD–90
• Tupoljev Tu–154M
• Tupoljev Tu–204
• Bombardier CSeries
• Dassault Mercure
• Embraer 195
• Kawasaki YPX
• MS 21
• Jakovlev Jak–42D