Airbus A300

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Airbus A300
Airbus-A300B4-605R-D-AIAW.jpg
A Lufthansa A300B4-605R repülőgépe leszállás közben

Funkció Utasszállító repülőgép
Gyártó Airbus
Gyártási darabszám 561 db[1]
Fő üzemeltetők USA Federal Express
Irán Mahan Air
USA UPS

Kapacitás 298 (1 osztályon) – 266 (2 osztályon) utas
Személyzet 2 fő
Első felszállás 1972. október 28.
Szolgálatba állítás 1974. május 30. (Air France)

Az Airbus A300 nemzetközi kooperációban készülő közepes utasszállító repülőgép, az Airbus Industries első gyártmánya, a világ első két hajtóműves szélestörzsű repülőgépe. Hagyományos aerodinamikai elrendezésű, alsószárnyas konstrukció. Érdekessége, hogy akkoriban új technikával készítették a repülőgép szárnyának borítását. A tömeg csökkentésére és a szilárdság növelése érdekében a több mint 15 m széles szerkezetet egyetlen darabból készítették sajtolással, majd forgácsolással. Rövidített változata az Airbus A310. Gyártását 2007-ben szüntették be.

Fejlesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tervezése során a kor legújabb technológiai vívmányait használták fel, közülük néhányat eredetileg a Concorde-nál alkalmaztak. 1974-es szolgálatba állásakor az egyik legfejlettebb utasszállító repülőgép volt.

Néhány technológiai újítás:

  • gazdaságosabb üzemet lehetővé tevő szuperkritikus szárnyprofil
  • szárnyak végén törővég található
  • aerodinamikailag jobb kormányrendszer
  • 5,64 méter átmérőjű törzs, amelyben egymás mellett elfér nyolc ülés vagy két LD3 raklap
  • szélnyírás elleni védelem
  • modern robotpilóta, mely az emelkedéstől a leszállásig képes vezetni a repülőgépet
  • elektromosan vezérelt fékek
  • a repülőgép nem igényel fedélzeti mérnököt
  • kompozit anyagok használata

Ezek a jellemzők lehetővé tették, hogy a légitársaságok kiváltsák vele rövid és közepes hosszúságú útvonalakon a nagyobb három hajtóműves típusokat (McDonnell Douglas DC-10, Lockheed L-1011).

Típusváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A300B1[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mindössze két darab épült ebből a változatból, mindkettő prototípus volt. A második példányt a Trans European Airways (TEA) kibérelte 1974. novemberében, majd rögtön továbbkölcsönozte az Air Algérie társaságnak. Két General Electric CF6-50A (220 kN) volt az erőforrása, maximális tömege 132 t volt és legfeljebb 323 utast szállíthatott. Az eredeti tervek szerint a Rollys-Royce egy új hajtóművet fejlesztett volna hozzá, de erre költség okokból végül nem került sor.

A300B2[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A300B4[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A300B4-600[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A300B10[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Üzemeltető légitársaságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A típus változataiból összesen 561 darabot rendeltek meg és szállítottak le. Jelenleg 390 áll ténylegesen szolgálatban.[1]

A szállítások évenkénti bontásban a következőképp néznek ki:

1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990
4 8 13 15 15 26 39 38 46 19 19 16 10 11 17 24 19
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
25 22 22 23 17 14 6 13 8 8 11 9 8 12 9 9 6

A típus főbb üzemeltetői:[* 1]

Balesetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műszaki adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Legalább 10 repülőgépet üzemeltetnek.

Forrásjegyzék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Airbus A300 témájú médiaállományokat.