„Nazarénusok (festők)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Milei.vencel átnevezte a(z) Nazarénusok lapot a következő névre: Nazarénusok (festők): a nazarénusok egy vallás is |
összeolvasztva a Nazarénusok#Nazarénus festők szakasszal; nevek javítása; egri freskó |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|a művészekről|Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete}} |
{{egyért2|a művészekről|Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete}} |
||
[[Kép:Friedrich Overbeck 002.jpg|bélyegkép|Overbeck festménye]] |
[[Kép:Friedrich Overbeck 002.jpg|bélyegkép|Overbeck festménye]] |
||
A '''nazarénusok''' |
A '''nazarénusok''' fiatal német festők csoportja a [[romantika]] korában, akik el akarták kerülni a romantikus formalitást, megújhodást kerestek a [[középkor]] szellemében. Új, hazafias-vallásos festészetet akartak létrehozni. |
||
A csoportot [[Johann Friedrich Overbeck]] és [[Franz Pforr]] alapította, akik 1810-ben egy használatlan [[róma]]i kolostorban telepedtek le, és társaságukat '''Lukács Testvérek Egyesületének''' nevezték. Követőik voltak: [[Friedrich Wilhelm von Schadow]], [[Peter von Cornelius]], [[Philipp Veit]], [[Julius Schnorr von Carolsfeld]], [[Bonaventura Gennelli]], [[Joseph von Führich]]. Hozzájuk tartoztak [[Melegh Gábor]] és [[Szoldatits Ferenc]] magyar festők is. Ábrázolásuk személytelen, visszafogott, tartózkodó, de visszakanyarodik a [[klasszicizmus]]hoz is. Az iskola fő művei a római [[Casa Bartholdy]] (1816–17, ma [[Berlin]]ben látható) és a Villa Massimi (1822–32) freskóciklusai. A csoportból csak Overbeck és Führich tartott ki eredeti célkitűzéseik mellett, a többiek elhagyták a közösséget. A csoport hatása megmutatkozott az angol [[preraffaeliták]] mozgalmában. |
|||
[[Magyarország]]on többek között az [[egri főszékesegyház]] Mária-kápolnájának freskódísze (1881) és az [[újkígyós]]i templom mennyezeti freskói készültek nazarénus stílusban. |
|||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
A lap 2013. augusztus 16., 16:10-kori változata
A nazarénusok fiatal német festők csoportja a romantika korában, akik el akarták kerülni a romantikus formalitást, megújhodást kerestek a középkor szellemében. Új, hazafias-vallásos festészetet akartak létrehozni.
A csoportot Johann Friedrich Overbeck és Franz Pforr alapította, akik 1810-ben egy használatlan római kolostorban telepedtek le, és társaságukat Lukács Testvérek Egyesületének nevezték. Követőik voltak: Friedrich Wilhelm von Schadow, Peter von Cornelius, Philipp Veit, Julius Schnorr von Carolsfeld, Bonaventura Gennelli, Joseph von Führich. Hozzájuk tartoztak Melegh Gábor és Szoldatits Ferenc magyar festők is. Ábrázolásuk személytelen, visszafogott, tartózkodó, de visszakanyarodik a klasszicizmushoz is. Az iskola fő művei a római Casa Bartholdy (1816–17, ma Berlinben látható) és a Villa Massimi (1822–32) freskóciklusai. A csoportból csak Overbeck és Führich tartott ki eredeti célkitűzéseik mellett, a többiek elhagyták a közösséget. A csoport hatása megmutatkozott az angol preraffaeliták mozgalmában.
Magyarországon többek között az egri főszékesegyház Mária-kápolnájának freskódísze (1881) és az újkígyósi templom mennyezeti freskói készültek nazarénus stílusban.
Forrás
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban az ókortól napjainkig, Győr, 2000.
